Amerikai agytröszt: váratlan helyen robbanhat ki háború, hacsak nem születik megállapodás Oroszország és az Egyesült Államok között

Az orosz külügyminisztérium március 14-én bekérette Robert Kvile norvég nagykövetet, hogy közölje vele: Moszkva szerint Oslo lépései a Spitzbergák (norvég nevén Svalbard) védelmének megerősítésére sértik az 1920-as Svalbard-szerződést. A több, mint száz éves megállapodás

elismeri Norvégia fennhatóságát a területen, de tiltja annak katonai célú használatát.

Nyikolaj Patrusev, Putyin elnök keményvonalas tanácsadója egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy a NATO fenyegeti Oroszország érdekeit az Atlanti- és Északi-sarkvidéken, ezért Moszkvának joga van (és kötelessége) lépni érdekei védelmében.

A norvég nagykövet bekéretése csak a legutóbbi esemény a Spitzbergákat érintő orosz lépések sorában. A térségben növekvő orosz aktivitás alapján elemzők arra a megállapításra jutottak, hogy ezek és más balti-, illetve

észak-atlanti szigetek lehetnek Oroszország első célpontjai egy esetleges NATO elleni támadás esetén.

Kirill Dmitrijev, a befolyásos orosz üzletember, és a Moszkva-Washington tárgyalások egyik központi alakja, inkább egy átfogó amerikai-orosz megállapodás kialakításán dolgozik. Dmitrijev látszólag azt tartja a legmegfelelőbb útnak, hogy Moszkva az európai országok feje fölött egyezkedik Washingtonnal, és befolyási övezetekre osztja fel a régiót. Az elemzés szerint ehhez még akár kapóra is jöhet Donald Trump érdeklődése Grönland irányába.

Dmitrijev már az első Trump-adminisztráció idején is próbált közvetíteni Moszkva és Washington között. Nemrég részt vett az Ukrajnáról szóló szaúd-arábiai tárgyalásokon is, és Putyin úgy véli, ő az,

aki képes lehet egy szélesebb körű megállapodást tető alá hozni az Egyesült Államokkal, amely nem csak Ukrajnáról szól.

Címlapkép forrása: Sebnem Coskun/Anadolu via Getty Images