- nem örülnek a britek döntésének, de más piaci szereplőköz képest rugalmasabbak,
- a 27 EU-tagállamból 20-ban van a banknak fizikai jelenléte,
- remélik, hogy az Egyesült Királyság kiharcolja, hogy megmaradjon a bankok útlevele (vagyis az, hogy az egységes piacra tudnak Londonból szolgáltatni), vannak viszont minden eshetőségre terveik (ez viszont nem nyilvános). Remélik azt is, hogy ha el is vesztik az útlevelet, az átállási időszak puha lesz.
- Eddig is költöztették a dolgozóikat a világ minden tájára, a Brexit ezt nem befolyásolja; oda teszik a szakembereiket, ahol szükség van rájuk.
- Szerinte nem egy olyan világ fog kialakulni, ahol bezárnak a határok és mindenhova visszakerülnek a vámok.
- Nem tudja és nem is akarja megbecsülni, mennyibe kerül majd a Brexit a pénzintézetnek. Vélhetően nem fognak jelentős ügyfélállományt veszíteni, hiszen ez egy a bankrendszer egészét sújtó probléma, nem pedig a Citié.
Ed Morse, a Citi globális árupiaci üzletágának vezetője többek közt az olajárak alakulásáról beszélt:
- az olajpiacon fordulat állt be; előrejelzésük szerint az olajpiaci készletek csökkenni fognak 2017-ben, Szaúd-Arábia és Oroszország csökkenteni fogja a kitermelést. OPEC-megállapodás nélkül is létrejön a készletcsökkenés, az érintett olajkitermelő országok nagyobb kitermelési számokat vallanak be, mint amekkorát ténylegesen kitermelnek, hogy a termelés-visszavágást megússzák, ezért a készletek idén még nőni fognak. A termelés-visszavágás jó eséllyel visszatolja 60 dollár köré az olajárat középtávon.
- Trump elnöksége a nyersanyagpiacra nagy hatással lesz, elsősorban az olajra, Iránra újabb szankciókat szabhatnak ki. Az Egyesült Államok globális platformról való visszavonulása jó hatással lesz az olajárra, más nyersanyagok viszont szenvedhetnek.
- Hosszútávon kérdéses viszont, hogy mi lesz az olajjal, hiszen egyre kevésbé van szüksége az alternatív energiahordozók felé kacsintgató iparágaknak az olajra: a gyártásnak, szállításnak, közlekedésnek. Korábban az OPEC úgy gondolta, hogy (nettó jelenértéken) többet ér a földben lévő olaj, mint a kitermelt olaj, ez többé nem igaz.
Tina Fordham, a Citi globális politikai stratégiai vezetője szerint:
- a világ teljes arculata átalakulhat a következő években, már nem lehet külön kezelni a befektetéseket és a politikát és észben tartani azt, hogy a választók nem racionális gazdasági döntések alapján választanak,
- a liberális demokráciát ennyire nem kérdőjelezték meg nemzetközileg a hidegháború óta. Angela Merkel az utolsó liberális demokrata vezető a világon, aki még kiáll a baloldal értékei mellett.
Willem Buiter, a Citi globális közgazdasági vezetője elmondta, hogy
- még mindig van hozzáférése Nagy-Britanniának az EU-s piachoz, az útlevelezés továbbra is él és az olcsó munkaerő továbbra is áramlik az országba, tehát nem lehet kijelenteni, hogy nem omlott össze a piac, hiszen még el sem kezdődött az EU-s kilépés. Egyelőre azt láthatjuk, hogy csend van a vihar előtt: az FDI és a CAPEX esni fog, az EU-t viszont nem fogja földhöz vágni a britek döntése. Az EU-nak inkább az kockázat, hogy szétesik, a Brexiten felbuzdulva más országok is a kilépés mellett dönthetnek.
- Ha Trump úgy cselekszik, ahogy a választás után beszélt és nem ahogy előtte, nem lesznek kereskedelmi háborúk, csak enyhe protekcionizmusra számíthatunk, ha viszont Obama alatt hozott törvényeket tényleg kidobálja az ablakon, a gyógyszeripar, a bankszektor és a fosszilis energiahordozók piaca ralizhat. Nem számít arra, hogy a Dodd-Frank törvényt tényleg visszahozzák Trumpék. A kockázatok csak nagyon kicsit emelkedtek a republikánus elnökjelölt megválasztásával, viszont számos kockázat, amelyre megválasztása esetén számítani lehetett, eltűnt.
- Lehet, hogy a britek meg tudják tartani az egységes piachoz való hozzáférésüket, hogy a szabad munkaerő áramlást teljesen másképp engedélyezik, mint ahogy az jelenleg működik.
- Nem globális jelenség a jobboldali populizmus térnyerése, csak az Egyesült Államokban és Európában, a világ többi részén inkább az látszik, hogy nyitják a határokat és globalizálódnak.
Christian Schulz, a Citi európai gazdasági igazgatója szerint a Brexit gazdaságra gyakorolt hatása attól függ, hogy kemény, vagy puha Brexit valósul-e meg. Theresa May szerint a szavazók a bevándorlás ellen szavaztak elsősorban, ezért a határ feletti irányítás visszaszerzését tűzte ki céljául. Ez az EU irányelveivel nem kompatibilis: szerintük az egységes piachoz való hozzáférést csak akkor tarthatják meg, ha a munkaerő szabad áramlását is elfogadják. Körülbelül két éve van a szereplőknek ezt a nézeteltérést rendezni (ha a britek valóban elindítják márciusban a kilépést).
