Szükség van az európai értékekre a digitalizációban
A digitális transzformáció társadalmunk legnagyobb hatású változásai közé tartozik, amely mindannyiunk életét napi szinten érinti és Európának vezető szerepet kell vállalnia ebben az átalakulási folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy az európai értékeket tiszteletben tartsák a digitális világban, ami polgáraink, intézményeink és vállalataink javát szolgálja
- hangsúlyozta üzenetében a vezérigazgató. Példákkal is alátámasztotta, hogy miért fontos az európai értékeket is belevinni a digitális technológiai változásokba:- Egyrészt például azért, mert az Apple a friss gyorsjelentése szerint 285 milliárd dollárnyi készpénzállományon ül ahelyett, hogy azt valamilyen formában visszaforgatná a társadalom szélesebb rétegibe (szociális programok, képzések, stb.). Inkább azt látni, hogy kivár a cég, illetve újabb és újabb felvásárlandó célpontokat és technológiákat keres, amellyel továbbra is Amerikába vonzza az európai tehetségeket és az úttörő megoldásokat (pl. Skype). Willem Jonker szerint Európának is meg kell teremtenie ezeket a "pénzgyárakat" az erős innovációs bázisa alapján és el kell érnie, hogy ezek a "pénzgyárak" Európában forgassák vissza a hasznukat. Külön kiemelte a kínai Alibaba most visszavonulni készülő vezérét, Jack Mat, aki jótékonykodásra szeretné felhasználni hatalmas vagyonát.
- Másrészt például azért, mert ha a digitális alkalmazások eleve etikus hozzáállás alapján működnek, akkor nem robbannak ki olyan botrányok, mint a Cambridge Analytica és a Facebook esete, ahol utólag derült ki, hogy felhasználók tízmillióinak adatait használták fel különböző célokra a tudtuk nélkül. Az EIT Digital vezére szerint persze az európai GDPR szabályozás hasznos, de valójában nem csak ilyen szabályozói kényszerítő erőkkel kellene fellépni, amelyek ráadásul oda vezetnek, hogy a különböző engedélyek megadása érdekében 3-5-öt kell kattintani egy weblapon, mire az ember elkezdheti olvasni azt, amit szeretne. Ha túl sokat kell kattintgatni, az nem jó irány, mert a bizalom ellen dolgozik. Ha azonban a weboldalak és a mögöttük lévő szolgáltatók transzparensen működnének, akkor ezekre sem lenne szükség - fogalmazta meg.
- Harmadrészt azért, mert nagyon sok embernek gondja van lépést tartani a technológiai változások sebességével, illetve az eddig felszínre tört adatfelhasználási és egyéb botrányok, a bizalmatlanság együtt ellenállást váltanak ki a felhasználókból, ami ráadásul politikai megosztottságot is okoz. Arról is sokan elfeledkeznek szerinte, hogy a gyorsan felfutó, esetleg később elbukó technológiai cégeknél szóba sem kerülnek olyan szociális kérdések, mint a vállalati nyugdíjprogram, vagy a dolgozóknak fizetett kiegészítő társadalombiztosítás.
A bizalomhiány és a szociális-társadalmi mellékhatások hatékony kezelése érdekében a vezérigazgató kijelentette:
ha Donald Trump amerikai elnök igazán nagy tettet szeretne véghez vinni, akkor darabolja fel a Googlet, Facebookot és a hasonló technológiai óriásokat, mert túlságosan nagyok és az össztársadalmi érdekek helyett inkább csak a profitérdekekkel törődnek.
A szükséges lépésekről
Még mielőtt ezeknek nekikezdene Trump, Willem Jonker szerint természetesen fel kell szólítani ezeket a cégeket a nagyobb pénzvisszaforgatásra és társadalmi felelősségvállalásra, de ha mégsem indulnak el ebbe az irányba a techóriások, akkor szerinte nem marad más hátra, mint a megadóztatási és egyéb szabályozói intézkedések. Emellett sürgette azt is, hogy sokkal inkább transzparenssé és nyílttá kell tenni a kutatásokhoz, publikációkhoz, illetve szoftverekhez való hozzáférést, mert ez szolgálja jobban az össztársadalom érdekét.Általános elvként fogalmazta meg:
ha van valami igazán értékes és hasznos innováció a kezemben, akkor azt osszam meg másokkal, és ha valóban értékes, akkor a többiek is így fognak hozzáállni és együtt még többre jutnak.
Elismerte: ez szembemegy az ösztönös hozzáállással (a többiek elől elzárás vágyával), de mégis az ilyen jellegű, a hasznos dolgok megosztására épülő hozzáállás segíti a társadalom digitális és egyéb készségeinek emelését.Az 5G hálózatokban Európa vezető szerepet tudna betölteni Willem Jonker szerint, de egyúttal azt is hangsúlyozta: nincs értelme úgy előrerohanni az 5G technológia európai elterjesztésében a Nokia és az Ericsson segítségével, ha valójában a 4G minőségi szintjén marad meg a hálózat, illetve ha támadható lesz a technológia (pl. kibertámadások), mert ez a bizalmat rombolhatja, ami a felhasználás rovására megy. Ezért a vezérigazgató azt sürgette: itt is az összefogás, az egységes (GSM) sztenderek szerinti előrehaladás az üdvözítő, mert így van értelme egyrészt a hálózatfejlesztésnek, másrészt így lehet majd például Európán kívül is problémamentesen használni a hálózatot.
Az EIT Digitalról röviden Az EIT az Európai Bizottság innovációs és technológiai csúcsintézménye, amely hálózatba szerveződik és a két uniós intézmény egyike, amelyeknek Budapesten van a székhelye. A másik az Európai Rendőrakadémia (CEPOL). Az EIT Digital az Európai Innovációs és Technológiai Intézet(EIT) digitális ága, amely összekötő kapocsként szolgál az üzleti, oktatási és kutatási szféra között és közös ökoszisztémába szervezi az európai innováció legjelentősebb szereplőit. Piacra segít, finanszíroz, képez, vállalkozásra ösztönöz, hogy Európa lépést tartson a digitális transzformációval.
Látszólag nagy Európa
A vezérigazgató rámutatott: az elmúlt 10 évben bekövetkezett technológiai változások jól látszanak a világ legértékesebb tőzsdei vállalatainak rangsorán is, hiszen míg 2008. második negyedévében az ExxonMobile (465 mrd USD), a PetroChina (341 mrd USD), az ICBC (257 mrd USD), a Microsoft (211 mrd USD) és a China Mobile (201 mrd USD) volt az első öt helyen a piaci kapitalizációt tekintve, addig ez a rangsor 2018. második negyedévének végére már teljesen átalakult. Az első helyen az Apple (910 mrd USD, azóta már átlépte az 1000 milliárdot) állt, majd az Amazon (825 mrd USD, azóta szintén átlépte az 1000 milliárdot), az Alphabet (775 mrd USD), a Microsoft (757 mrd USD) és a Facebook (562 mrd USD) következett.Willem szerint ne csodálkozzunk az amerikai techcégek tarolásán, hiszen az elmúlt 5-10 évben kiemelkedően sokat költöttek a K+F kiadásokon belül a digitális technológiákra, a szoftverekre és ezen a téren a K+F kiadások viszonylag magas szintje ellenére Európa még le van maradva az Egyesült Államok és Kína mögött is.
Hiába a legnagyobb tehát az EU összesített GDP-je a világon, ez nem elég a vezető szerephez az innovációban és a digitális technológiákban.
Ez abból is jól látszik szerinte, hogy az e-kereskedelmi árbevételekben Kína és az Egyesült Államok már 2016-ban is jócskán megelőzte, de a következő 3 évben ez a hátrány csak jelentősen fokozódni fog (Kína e-kereskedelmi bevétele bő 800 milliárd dollárra nőhet, ami évi 18%-os bővülés, míg az Egyesült Államoké közel 500 milliárdra, bő 8%-os éves növekedés, míg az Európáé 430 milliárdra, ami évente kb. 8%-os növekedést jelent.)
Vonzó ökoszisztémával lehet küzdeni az amerikai csábítás ellen
Willem Jonker leszögezte: nagyon nagy hiány van Európában (is) a digitálisan jól képzett szakemberekből és ezen dolgozni kell a kormányokkal, egyetemekkel összefogva, így például szélesíteni kell a hozzáférést a képzésekhez például online kurzusok formájában. Az is problémás szerinte, hogy kevés Európában az évente doktori fokozatot szerző emberek száma az Egyesült Államokhoz képest, noha rengeteg a tehetség Európában is, csak sokakat elszív a dollár csábítása. Szerinte ennek ellent kell állni és ehhez kell egy vonzó ökoszisztémát kialakítani Európában is és éppen ehhez járul hozzá az EIT Digital, amely Európa-szerte közel 160 vezető kis, közép- és nagyvállalatot, kutatóintézetet, egyetemet, valamint startup szakembereit tömöríti egy platformra.Példaként említette azt is, hogy alapítása óta az EIT Digital több mint 1500 diáknak segített megszerezni a vállalkozóvá és innovátorrá váláshoz szükséges készségeket, több mint 270 startupot és scaleupot segített a nemzetközi növekedésben, 60 új céget alapított innovációs tevékenységeivel, illetve több mint 250 termék és szolgáltatás kereskedelmi bevezetését indította el.
Az öt legfontosabb teendő
Az európai és világszintű digitális folyamatok ismertetése után a vezérigazgató az alábbi öt pontban foglalta össze az Európa előtt álló fontos teendőket:- Az európai értékeket bele kell vinni a Digitális Európa programba, ami nemcsak olyan szabályozási jellegű dolgokat jelent, mint a GDPR kidolgozása és bevezetése, hanem a szociális és etikai értéke fontosságának hangsúlyozása is.
- A széttagolt uniós közös piacot egységessé kell tenni, és ennek érdekében fel kell gyorsítani a digitális egységes piac kiépítését.
- Emelni kell a K+F-kiadásokon belül a digitális technológiákra, elsősorban a szoftverekre fordított kiadások arányát.
- Jelentősen növelni kell az innovációkba való befektetést (a laboratóriumi projekteket a piacra kell segíteni).
- Hozzá kell igazítani az oktatási rendszereket a digitális realitásokhoz (több embert kell képezni a digitális területeken).
- Az EIT egy páneurópai ökoszisztémát épít, amelyben a partnerek megbízhatnak egymásban és az oktatásra kell helyezni a hangsúlyt, mert anélkül nincs innováció. Az online kurzusok különösen fontosak, illetve - emelte ki.
Három magyar projekt Az EIT Digital konferenciája keretében több tucat scaleupnak, illetve projektnek van lehetősége bemutatkozni egy kiállítótérben és három magyarországi gyökerű projekttel is találkoztunk. Az egyik az OTP Bank egyik leányvállalataként az eBIZ nevű program, amely digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújt vállalkozásoknak, illetve könyvelőknek, a másik kettő pedig részben az OTP-vel konzorciumban részt vevő egyéb szereplők projektje, így a Xanta és az IOX. Mindkettő szintén digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, előbbi egy mesterséges intelligenciára épülő, az élőbeszédet szimuláló keretrendszer, amely kiválthatja a telebanki és egyéb humán operátorok szerepét, a másik pedig egy olyan megoldás, amely elektronikusan teszi lehetővé a személyazonosság ellenőrzését egy speciális rendszer és online chatprogram segítségével, így például a távolból is lehet bankszámlát nyitni.
Címlapkép forrása: AFP Fotó Nicholas Kamm, cikkbeli képek forrása: EIT Digital
