- a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint Julian Smith, a Chief Whip, vagyis az alsóházi tory pártcsoport frakciófegyelmének fenntartásáért felelős kabinettag arra figyelmeztette Johnson stábját, hogy ha Boris Johnson lesz a miniszterelnök, akár első munkanapján, július 25-én bizalmatlansági indítvánnyal szembesülhet, és abba bele is bukhat.
- Ugyanezt mondta a The Sunday Timesnak Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója, aki szerint ha Johnson - a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - miniszterelnökként a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszüntetésére törekedne, akkor bizalmatlansági indítvánnyal kerülne szembe, és ezt el is vesztené.
Az ING minapi forgatókönyv-elemzése szerint Johnson tényleg szembenézhet egy bizalmatlansági indítvánnyal a brit alsóházban, de ez akkor lehet nagyobb eséllyel sikeres, minél közelebb jár már a történet a megállapodás nélküli Brexithez, márpedig ez inkább csak október körül lehet esélyes. Addig Johnson megpróbálhatja ugyanazokat a köröket lefutni, amikkel Theresa May is próbálkozott már Brüsszelben (a kilépési megállapodás északír-ír határkérdésében engedményt kicsikarni például az északír területre vonatkozó időkorlátos rendelkezésekkel), de esélyes, hogy ezekkel ugyanúgy kudarcot vall, vagy legfeljebb szimbolikus engedményeket tud kicsikarni, amelyeket odahaza majd úgy kell eladnia, mintha valami nagy változás lenne a Brexit-megállapodásban.
A Teneo által felvázolt menetrend egyébként az, hogy július 22-25. között valamikor beiktatják miniszterelnöknek Johsont, aztán a brit alsóház nyári szünetre megy július 25. és szeptember 3. között (azaz nem buktatják meg rögtön), így valójában a Brexit ügye a brüsszeli és londoni nyári szünet miatt majd csak szeptembertől pörög fel. Szeptembertől az október 17-18-i EU-csúcsig lesz az igazán izgalmas időszak, amikor Johnson alkudozásairól kiderülhet, hogy működőképesek-e Brüsszelben és a brit alsóházban, vagy sem (sikerül-e az északír-ír határ kérdésében módosítást elérni, illetve a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokra fókuszálva kivenni a kérdés "méregfogát" akár a szabadkereskedelmi megállapodás belebegtetésével).
Ha kiderül, hogy Johnson alkudozásai is kudarcba fulladnak, és emiatt ő megpróbálja a megállapodás nélküli október 31-i kilépés felé terelni a folyamatokat, akkor léphet közbe az alsóházi ellenzék egy bizalmatlansági indítvány beterjesztésével.
Azért esélyes, hogy ezt a parlament többsége megszavazná (és erre célozgat a két fenti erős jelzés is), mivel a kormányzó Konzervatív Párton belüli is több tucatnyi olyan képviselő ül, aki ellenzi a no-deal Brexitet (és kétszer is többség jött már össze az alsóházban a no-deal Brexit ellenzésére), így tehát egy ilyen helyzetben összefogna az ellenzékkel és megbuktatná a saját kormányát (35% esélyt ad ennek az ING).Ha pedig az ellenzéki bizalmatlansági indítvány sikeres, akkor a szabályok szerint legkésőbb 7 héten belül előrehozott választásokat kell tartani. Ebben az esetben az ING forgatókönyv elemzése szerint nyilván ki kellene tolni az október 31-re előirányzott Brexitet is legalább 3 hónappal. Ez az eltolás azért lenne veszélyes a Konzervatív Pártra, mert ezek szerint Johnson vezetésével is csak azt tudták elérni az emberek szemében, amit May: tologatják a Brexitet. Ez pedig egy előrehozott választás esetén a Konzervatív Pártra katasztrofális következményekkel járhat, a Nigel Faraea-féle Brexit párt még tovább erősödhet, illetve a Munkáspárt (is) kormányzati pozícióba kerülhet.
Egy harmadik esélyes forgatókönyv az (15% eséllyel), hogy végül oda jut a folyamat, hogy egy második népszavazást fog kiírni a kormány javaslatára a parlament. Az EurAsia Group elemzése szerint Johnson a privát beszélgetésekben sokkal nyitottabb ezen forgatókönyv felé, mint nyilvános megszólalásaiban, de ha Jeremy Corbyn munkáspárti vezér jutna a kormányrúdhoz, a koalíciós kényszerek miatt ő is eséllyel kényszerülne arra, hogy kiírja ezt a második népszavazást.
A Teneo politikai forgatókönyv elemzése arra figyelmeztet, hogy ha mégis megbuktatnák Johnsont egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal, akkor is nagy kérdés, hogy az előrehozott választások tényleg működőképes parlamentet eredményeznek-e, vagy a mostani patthelyzet folytatódik a Brexit kérdésében. Mindezek előzetes végiggondolása akár oda is elvezethet, hogy végül a Brexit újabb kinyújtása lesz az eredmény, aminek kezdeményezését rákényszeríti a parlament alsóházi helyzete az aktuális miniszterelnökre. Az elemzőcég egyébként azt is megjegyzi: az igazi határidő a Brexit kérdésének eldöntésére a brit oldalon a 2022-es normál parlamenti választások, EU-s oldalon pedig a 2021. elején elinduló 7 éves uniós költségvetés. uniós oldalon persze az is fontos, hogy vannak erősen vonakodó tagállamok a Brexit kinyújtásának kérdésében (pl. a francia elnök).
Címlapkép forrása: Christopher Furlong/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
