Kurali Zoltán: Az elsődleges feladat az infláció letörése

A kérdésekre adott válaszok után a gazdasági bizottság tagjai szavaztak a jelöltről. Ennek eredménye: 11 igen, 1 nem, 3 tartózkodás mellett a testület támogatta Kurali Zoltán jelölését.

Digitális jegybankpénzről szóló döntés nagy horderejű döntés lesz, de ennek nem lehet készpénz-helyettesítő funkciója. A technológiai háttért meg kell teremteni ehhez még. Mindamellett azt is elmondta, kevésbé látja, hogy a fizetési rendszerben a digitális jegybankpénz az azonnali fizetés mellett, az EU-ban a SEPA mellett "valami óriási nagy sztori lenne".

Az irányadó és az alapkamat ugyanaz most. A pénzpiaci transzmisszió teljes mértékben megvalósul - mondta.

Nem volt "semmifajta gazdasági köze" a jegybanki alapítványokhoz, sem az azokhoz köthető egyénekhez

- válaszolta egy képviselői kérdésre. "A bankszektorban dolgoztam, cégem nem volt, egyéb munkaviszonyom nem volt" - tette hozzá. 

Az euróbevezetésnek közös kormányzati és jegybanki döntésnek kell lennie. Érettnek kell lennie a gazdaságnak erre, az ERM-2 rendszerhez való csatlakozás feltételeinek teljesítése az ország stabilitását növeli.

Akkor kell belépni, amikor leginkább készen vagyunk erre, tehát semmiképpen sem akkor, amikor szükséges, hanem akkor, amikor az egy lehetséges és értelmes lépés

- mondta Kurali Zoltán.

Az árfolyamnak stabilnak kell lenni, mert akkor lehet vele tervezni, mondta a forintárfolyamra vonatkozó kérdésre.

Leépítjük a nem core tevékenységeket, de a kutatásra ez nem vonatkozik. Ezt fejleszteni szeretnénk - mondta az alelnökjelölt.

A Bankszövetséggel tárgyalt az MNB elnöke, a piaci szereplők vállalták a díjak csökkentését - emlékeztetett.

A versenypiacon szocializálódtam, emlékeztetett a bankszektorban betöltött karrierjére. Pénzügyi piacon verseny nélkül nincs megfelelő árazás, szolgáltatás. Arra kell törekedni az MNB-nek és a pénzügyi szektor szereplőinek, hogy a verseny fokozódjon - mondta Kurali Zoltán.

A prudens cégműködést képviselte eddig is, válaszolta az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatos kérdésre.

Jönnek a képviselői kérdések

Kurali Zoltán bevezetője után a képviselői kérdések következnek.

Kiemelte, hogy az MNB tevékenységének fókuszában a jegybank klasszikus mandátuma lesz.

Mérsékelni, vagy adott esetben megszüntetni fogják azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak az MNB core mandátumához.

Ugyanúgy a szakma csúcsa legyen az MNB, többek között ezt szeretné a hatéves mandátuma lejárta után.

Az infláció márciusban csökkent, de nem lehetünk nyugodtak.

Mindent meg kell tenni, hogy az infláció visszatérjen a 2-4%-os toleranciasávba.

Olyan kamatpolitikára van szükség, amely képes biztosítani az árstabilitást - hangsúlyozta. A pozitív reálkamat fenntartása indokolt, tette hozzá.

A mai magyar gazdasági környezetben az infláció letörése az elsődleges feladat, mert enélkül, az árstabilitás elérése és fenntartása nélkül nincsen fenntartható növekedés

- emelte ki Kurali Zoltán. Az MNB 3 százalékos inflációs célja melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. "Meggyőződésem, hogy ez egy világos és egyértelmű üzenet, abból a célból, hogy a piaci szereplők, a vállalkozások, a háztartások inflációs várakozásait rögzítsük, és ezáltal egy kiszámítható gazdasági környezet létrejöttét segítsük" - mondta az MNB alelnökjelöltje.

A költségvetés jelentős egyensúlyjavulást hajtott végre tavaly. A munkaerőpiac stabil, a foglalkoztatottsági szint magas. A gazdaság utolsó negyedévében visszaállt a növekedési pályára, de ezt a vámháború okozta bizonytalanság jelentősen befolyásolhatja. Az államadósságnak továbbra is csökkennie kell a fenntartható gazdasági pálya érdekében - mondta az alelnökjelölt.

Az ÁKK volt vezérigazgatója kiemelte: a magas színvonalú szakmai munkát, fegyelmet fogja követni az MNB-ben is. Elmondta: 25 éves bankpiaci és közel 30 éves tőke- és pénzpiaci tapasztalatokkal rendelkezik, utalva a Citibanknál és a Deutsche Banknál betöltött pozícióira. Jól ismerem a makrofolyamatokat és a megtakarítási piacot - tette hozzá.

Bánki Erik közölte, Patai Mihály helyére kerülhet Kurali Zoltán az MNB alelnöki posztján, ha az Országgyűlés megválasztja.

Patai Mihály MNB-alelnök mandátuma április 21-én jár le.

A bizottság elnöke felkérte Kurali Zoltánt, hogy egy bevezetővel többek között szakmai életútjának ismertetésével.

Megkezdődött az ülés

Bánki Erik, a gazdasági bizottság kormánypárti elnöke megnyitotta az ülést.

Az első napirendi pont

A gazdasági bizottság mai ülésének első napirendi pontjaként kerül sor az MNB-alelnökjelöltjének meghallgatására. Kurali Zoltán már az Országház Tisza Kálmán termében.

Az MNB-ről szóló törvény értelmében a jegybank alelnökeit az Országgyűlés választja meg hat évre a miniszterelnök javaslata alapján. A jogszabály szerint az alelnökjelöltet az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatja.

Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Varga Mihály március óta az új elnöke az MNB-nek, és jelenleg három alelnöke van a jegybanknak: Patai Mihály, Kandrács Csaba és Virág Barnabás. Patai Mihály hatéves mandátuma idén április 21-én jár le, így az ő helyére kerül Kurali Zoltán.

Kurali Zoltán jelölése nem teljesen váratlan, és a piacok számára sem jelenthet nagy meglepetést. Tavaly decemberben Varga Mihály akkori MNB-elnökjelölt meghallgatásán derült ki ugyanis, hogy az ÁKK előző vezére a jegybankelnök csapatát erősíti majd.

A piacoknak az alelnöki kinevezés azt üzeni, hogy a befektetők és piaci szereplők által már jól ismert, tapasztalt szakember lesz az MNB egyik fontos szereplője.

Varga Mihály első, kamatdöntésről szóló sajtótájékoztatóján is az első sorban volt jelen Kurali Zoltán.

Kurali Zoltán a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után makrogazdasági elemzőként, majd a Citibanknál treasury értékesítési vezetőként dolgozott. 2006-tól kezdődően egészen 2019-ig a Deutsche Banknál folytatta szakmai pályafutását, ahol magyarországi vezérigazgató, majd regionális tőkepiaci vezető, kötvénypiaci vezető és vállalatfinanszírozási vezető pozíciókat is betöltött. Ez alatt a 13 év alatt, többek között feltörekvő gazdaságok finanszírozásának elősegítésével és pénzügyi kockázatkezeléssel is foglakozott. A pénzügyminiszter felkérésére 2019. szeptember 1-től töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói tisztségét, egészen 2025. január 31-ig. Kurali Zoltán rendszeresen részt vett a Portfolio konferenciáin.

Kurali Zoltánnal készített videós portréinterjúnk két hónappal ezelőtt jelent meg.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos