Trump nem állította le a Magyarországnak legfájdalmasabb vámokat

Donald Trump amerikai elnök ideiglenesen felfüggesztette az egy hete bejelentett széles körű viszonossági vámintézkedések alkalmazását – Kína kivételével –, ám a világ összes kereskedelmi partnere számára érvényben hagyott egy 10%-os alapvámot. Ez az április 5-én életbe lépett általános tarifa, valamint az egyes ágazatokra vonatkozó további díjak részei annak a vámcsomagnak, amelyet Trump múlt héten jelentett be.

Bár több ország átmeneti mentességet kapott a legsúlyosabb, 11–50%-os vámok alól, az Egyesült Államok továbbra is kereskedelmi nyomást gyakorol partnereire, különösen Kínára.

Kínával szemben Trump nemcsak fenntartotta, Peking válaszlépéseit miatt április 9-én 125%-ra emelte a vámokat, így az amerikai–kínai kereskedelmi háború tovább éleződött. A két ország kölcsönösen emelte egymás importtermékeinek árát, ezzel gyakorlatilag megduplázva az érintett termékek költségeit. Az amerikai vámháború tehát lényegében minden partnerrel enyhült, kivéve Pekinget, amellyel szemben Washington egyre keményebb gazdasági eszközökhöz nyúl.

Eközben viszont iparág is szenved a még hatályban lévő célzott vámoktól.

A március 12-én bevezetett 25%-os acél- és alumíniumvámok továbbra is érvényesek, ami közvetetten olyan termékek fogyasztói árait is befolyásolja az Egyesült Államokban, mint a háztartási edények, bútorok vagy sporteszközök.

Az Európai Unió ezen intézkedések miatt szerdán válaszlépéseket jelentett be: célzottan különvámokkal büntetnek olyan, főként a Republikánus Párt politikai hátországából származó termékeket érint, mint az áfonya és a narancslé, majd május 16-tól bővül a lista acél-, hús- és műanyagtermékekkel (például polietilénnel), illetve fehércsokoládéval. A harmadik, december 1-jén életbe lépő szakaszban olyan kulcsfontosságú agrárcikkek kerülnek célkeresztbe, mint a szójabab és a mandula.

Április 2. óta 25%-os vám sújtja az autókat és alkatrészeiket is, kivéve azokat, amelyek megfelelnek az USMCA kereskedelmi egyezmény feltételeinek – de ezekre is vonatkozhat későbbiekben díjfizetési kötelezettség, ha nem amerikai eredetű alkatrészeket tartalmaznak.

Ez a legfájdalmasabb vámteher Magyarország számára, mivel a német autógyártókon keresztül közvetve, az akkumulátoriparon keresztül közvetve is érinti a hazai termelőket.

Korábban a bécsi WiiW kutatóközpont úgy kalkulált, hogy az autóipari vámok miatt Magyarország kapja Szlovákia után a legnagyobb, a világon a hatodik legnagyobb pofont.

Trump kedden bejelentette, hogy a gyógyszeriparra is „jelentős” vámokat tervez. A gyógyszeripari cégek részvényei már a 10%-os alapvám bevezetése után is estek, különösen azoké, amelyek Európából, Japánból vagy Kínából importálnak. A bizonytalanság, a megnövekedett költségek és a hosszú távú kockázatok együttesen továbbra is súlyos gazdasági fékező hatást jelentenek, még akkor is, ha a teljes vámtarifarendszert most részben felfüggesztették.

A vámháború tehát még nem ért véget, csak egy fronton döntött tűzszünetről Donald Trump. Az amerikai elnök azt ígérte, hogy a 90 napos felfüggesztés alatt folyamatosan tárgyalnak majd a kereskedelmi partnerekkel, így elképzelhető, hogy akár Kína, akár az Európai Unió megállapodásra juthat az acél- és alumíniumipart, akár az autóipari exportot érintő pluszterhek ügyében.

Címlapkép forrása: Anna Moneymaker/Getty Images