Magyarország rendre a középmezőny aljában végez a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mutató, EU-s DESI indexben. Az adatok mögé nézve azonban az látszik, hogy a számokat az infrastruktúra fejlettsége és a közigazgatás digitalizáltsága felfelé húzza, a legnagyobb hiányosságok pedig a felhasználói oldalt jellemzik. Európai összehasonlításban, milyen állapotban van a hazai digitális infrastruktúra?
Budai J. Gergő: magyar digitális infrastruktúra, tehát a vezetékes hálózat és a mobil hálózat is a világ élvonalába tartozik, a világ TOP5 országa közé tartozunk. Méltatlanul kevés szó esik erről, pedig nagyon fontos versenyképességi tényező a hazai gazdaság számára, legyen szó működőtőke-beáramlásról, vagy innovatív technológiák meghonosításáról. Valóban sok még a feladat a lakosság és a hazai KKV-k digitalizációs edukációjában, de minden esély megvan arra, hogy fejlődni tudjunk. Az online közigazgatás, a bárki számára elérhető fintech megoldások, az Ügyfélkapu és még egy sor más fejlesztés Nyugat-Európa egyes országai számára helyenként űrtechnológiának tűnnek.
Mi pedig nap mint nap használjuk őket.
Az ország historikusan szerencsés helyzetben volt, mert pont akkor kezdte el kiépíteni a telekommunikációs hálózatait, amikor egyfajta technológiai ugrások jelentek meg a piacon, ezáltal voltak a fejlesztéseknek olyan stádiumai, amelyeket át tudtunk lépni. Erre egy jó példa a frekvenciakiosztás: Magyarországon a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) a legtöbb európai országot megelőzve tendereztette meg az 5G-hez szükséges frekvenciákat. Az egymással szoros versenyben lévő szolgáltatók pedig gyorsan lecsaptak a lehetőségre, a Vodafone egész Európában az elsők között volt, aki először elérhetővé tette a szolgáltatást.
Évek óta minden az 5G-ről szól, óriásplakátok, TV reklámok hada büszkélkedik a szolgáltatók kínálta egyre nagyobb lefedettséggel. Hétköznapi felhasználóként mégsem érezni jelentős változást a 4G szolgáltatáshoz képest. Miért ilyen fontos mégis az 5G?
A korábbi „G”-k vagy generációk esetében viszonylag egyszerű volt a képlet: a szolgáltatók kiépítették a megfelelő infrastruktúrát, a felhasználó bepattintotta a SIM kártyát a telefonjába, és tudott telefonálni, internetezni. A 4G esetében pedig lakossági felhasználóként, rendes lefedettség mellett szinte minden hétköznapi feladat kellemesen ellátható a kínált sávszélességgel, legyen szó akár nagyfelbontású filmek, videók megnézéséről is.
Az 5G esetében azonban már sokkal inkább egy ökoszisztémáról lehet beszélni, ahol 5-6 szereplőnek kell körül ülnie azt a bizonyos virtuális asztalt, mert szükség van egy jó problémafelvetésre, egy megoldásra, a hálózatra, applikációra, és egyebekre, ami ahhoz az adott megoldáshoz kell. A technológia lehetőséget ad arra, hogy az ipar, az egészségügy, a közlekedés, a mezőgazdaság fejlődjön, leginkább a gép-gép kommunikáció révén. Erre a 4G még csak részben volt alkalmas, igaz
a lakossági felhasználók nem feltétlenül éreznek érdemi különbséget, más területeken azonban kulcsfontosságú a hálózat.
Milyen kérdésekre ad választ az 5G technológia? Az igény jelentkezett korábban az iparágakból az 5G technológiára, vagy a technológia megléte adott egyáltalán lehetőséget az iparágak számára, hogy új, digitális megoldásokat alkalmazhassanak?
Azt szoktuk mondani, hogy az 5G révén az infokommunikáció az iparágak iparágává válik, hiszen az infokommunikáción keresztül jut el a technológia a többi ágazatba. Gyakorlatilag a szolgáltatásoktól kezdve a termelőszektorokig, nincs olyan iparág, ahol ne dolgoznának gépek, ne keletkeznének adatok vagy ne lenne igény a digitalizáció és mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek kiaknázására.
Ehhez viszont stabilan, nagy sávszélességben, teljes lefedettségben rendelkezésre álló 5G-re van szükség.
Gondoljunk bele: nem fér bele, hogy például egy önvezető autó amiatt ne tudjon a környezetével kommunikálni, mert elveszti a jelet vagy, hogy egy hatalmas gép működése leálljon egy gyáregységben, ami a teljes termelést ellehetetleníti. Az orvoslás, a távműtétek esetében nem is kell részleteznem, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem azonnali a reakció vagy megszakad akár egy pillanatra is az összeköttetés.
Úgy gondolom, hogy az 5G elterjedése és az iparági igények relációjában nem lehet feltétlenül a „tyúk vagy a tojás” esetéről beszélni. Egyértelmű, hogy voltak igények például az orvoslás, a navigáció vagy az ipar részéről egy olyan technológiára, amely lehetővé teszi a rendkívül gyors, biztos lefedettséggel rendelkező vezetéknélküli internet-összeköttetést. Ugyanakkor a technológia elérhetősége számos olyan iparág érdeklődését is felkeltette, amelyik korábban nem ebben az irányban vagy más digitalizációs megoldásokban gondolkodott. Rengeteg új lehetőség nyílt meg, például a gép-gép közötti kommunikációban vagy a mesterséges intelligencia használatában is.
2020-ben készített az Analysys Mason készített egy kutatást arról, hogy az 5G elterjedése mekkora nemzetgazdasági haszonnal kecsegtetne Magyarországon. Az akkori meglátásuk szerint 2030-ig az ipar, a logisztika, a közigazgatás és a mezőgazdaság területén 800 milliárd forintos plusz bevételre lehetne szert tenni. Mi látszik ma, melyek lehetnek azok az iparágak, amelyek a leginkább profitálhatnak a technológia terjedéséből? Mikor fogja ezt a nemzetgazdaság is elkezdeni érezni?
Az ipar és a gyártás mindenképp, de hangsúlyos lehet a szállítmányozás-logisztika, a mezőgazdaság és az egészségügy, illetve természetesen az államigazgatás is. Nem kétséges, hogy a digitalizáció pénzbe kerül, be kell fektetni új gépekbe, eszközökbe, új struktúrákat kell felépíteni, adott esetben új kompetenciákat kell bevonni a cégekbe. A nagy multinacionális vállalatok úgy gondolom, hogy jól állnak a digitalizációban, sok szempontból az utat is ők mutatják.
A magyar KKV-k helyzete már sokkal bonyolultabb, hiszen egy rendkívül heterogén halmazt alkotnak, technológiai fejlettségben, vállalati kultúrában, jövőképben teljesen eltérhetnek egymástól. Egy biztos: a vállalatvezetők akkor fognak elköteleződni a technológiai fejlesztések iránt, ha egyrészt üzleti előnyre le tudják fordítani, másrészt, ha olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek, amelyekkel kézzelfoghatóvá válik, például egy gyártási vagy mezőgazdasági munkafolyamat során a precizitás, a gyorsoság vagy az alacsonyabb élőmunka-igény.
Ehhez be kell mutatni a jó példákat, gyakorlatokat,
nagyon előnyös lenne, ha a nagyvállalatok „megnyitnák a kapuikat” annak érdekében, hogy más is tudjon profitálni a fejlesztéseikből.
Számos jó példa lehet előttünk már akár a hazai vállalkozásoknál is, például a fényeslitkei East-West Gate úttörő fejlesztéseket valósított meg az 5G technológia segítségével a logisztikai iparágban. Hamarosan Debrecenben is elindul a BMW gyár, amely a régió számára is nagy technológiai ugrást fog eredményezni, a beszállítók, logisztikai partnerek mind-mind a legmagasabb szintű technológiával kell rendelkezzenek, hogy megfelelhessenek minden elvárásnak.
Az oktatás, információátadás kiemelkedő fontosságú, és nagyon sok szereplőnek van benne feladata és egyben felelőssége is: a gépgyártó mutassa be, miért hatékonyabb egy digitális megoldásokat használó eszközzel dolgozni, a szabályozó adott esetben tegyen engedményeket, vállaljon ösztönzőket, az üzleti tanácsadó, pénzügyi partner mutassa be, hogy milyen időtávban térül meg a beruházás és persze a telekommunikációs szolgáltató is mutassa meg, hogy mire képes a technológia.
A lefedettség és a sávszélesség biztosításának egyik legfontosabb letéteményesei az átjátszótornyok, a távközlési bázisállomások üzemeltetői. Miért nem a telekommunikációs vállalatok tulajdonolják ezeket a tornyokat?
Sokáig ők tulajdonolták és fejlesztették ezeket a létesítményeket, de ebben évekkel ezelőtt történt egy jelentős, trendszerű változás. Korábban a telekommunikációs cégek nagyon széleskörű szolgáltatásokat nyújtottak nem csak célcsoport szerint, hanem eszközök, hálózatok, kiszolgáló létesítmények és még egy sor dolog a kezükben volt, egy menedzsment alatt összpontosult. Rá kellett azonban jönni, hogy nem ez a leghatékonyabb működési modell, például egy adatközpont üzemeltetése vagy a data center szolgáltatások teljesen más logika mentén menedzselhetők, mint például a lakossági televíziószolgáltatás.
Amikor a vállalatértékelési gyakorlat elmozdult a conglomerate discount megközelítés felé, vagyis amikor egy vállalat profittermelő képessége, az EBIDTA szorzó került előtérbe, kiderült, hogy nem feltétlenül jó, ha egy cég lakossági üzletágát és mondjuk egy vállalati adatközpont vagy infrastruktúra szolgáltatását azonos menedzsment alatt, azonos mércék alapján próbáljuk működtetni és értékelni. Más a profittermelő-képesség, más szakértelem, más menedzsment szemlélet szükséges, illetve más szempontok alapján célszerű ezeket értékelni, hiszen más a befektetési igény és más a megtérülési ráta is. Éppen ezért kialakult egyfajta holding mintájú működés, amelyben azonos tulajdonos mellett több önálló cég jött létre,
ezzel sokkal rugalmasabbá váltak a tevékenységek, könnyebben lehet reagálni a piaci igényekre, és nem utolsó sorban a finanszírozásra is pozitív hatással volt.
A Vantage Towers esetében is ez történt, 2020-ban vált ki a Vodafone-ból, nem csak Magyarországon, hanem 10 másik piacon is. A hálózati fejlesztésekben akkora befektetői potenciál volt és van, hogy később a frankfurti tőzsdére is bevezették, de olyan – főként amerikai – tőkebefektetők érkeztek, akik a tőzsdei finanszírozásnál is jobb feltételekkel álltak elő.
Olyan nagy az érdeklődés az iparág irányába, ami a KKR, vagy ma már a Black Rock tulajdonában álló GIP fantáziáját is megmozgatta, és befektetett a vállalatba.
Sokan látnak háztetőkön átjátszótornyokat, fel-fel röppennek olyan dezinformációk, hogy ezeknek káros egészségügyi hatásuk is van. Hogy kell elképzelnünk ezeket a létesítményeket?
A mobiltelefonálás immáron egy 30-40 éve működik. A jelenleg erre a célra használt frekvenciák régebben is használatban voltak pl. televízióadás sugárzásra.
Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy ezeknek a tornyoknak nincs bizonyított káros egészségügyi hatása.
Az NMHH rendszeresen, évente többszáz alkalommal végez méréseket, és minden egészségügyi határérték betartásra kerül. Az edukáció és a társadalmi elfogadottság növelése kifejezetten fontos, ami csak transzparenciával érhető el, de vannak előrelépések a területen.
Összesen több mint 2500 bázisállomást üzemeltetünk, amelyek alapvetően 3 kategóriába sorolhatók. Vannak a ground base tower (GBT) típusú létesítmények, amelyek a talajon állnak, és általában 10 méternél magasabb struktúrák. A legkülönfélébb helyeken lehetnek, akár természetvédelmi területen, ahol nagyon komoly előírások vannak, hogy hogyan üzemeltethetők ezek a berendezések - nem példa nélküli, hogy egyszerre kilátóként is funkcionálnak.
Vannak úgynevezett rooftop tornyok (RTT), amelyek épületek tetején vannak. Itt is speciális szabályoknak kell megfelelni, van, ahol külön világítást kell felszerelni, hogy a légiközlekedés zavartalan lehessen, és számos más műszaki követelményeknek is meg kell felelni. Ezen kívül DAS rendszereket is üzemeltetünk, amelyek az épületek belsejében biztosítják a lefedettséget. Ezek a rendszerek a különböző ipari felhasználás során kiemelkedő fontosságúak, hiszen ezekkel lehet garantálni, hogy folyamatos legyen az elérés,
ezért is minősülnek ma már kritikus infrastruktúrának.
Ezekhez csatlakoznak hamarosan az úgynevezett kislefedők, amelyek a közterületeken lámpaoszlopokba, hulladéktárolókba, padokba és egyéb tereptárgyakba épített antennák lesznek. Ezek tudják biztosítani az okosvárosok működését, pl.: hogy az autó tudjon kommunikálni a közlekedési lámpával. Abból a szempontból ez komoly kihívás lesz, hogy hogyan lehet esztétikusan megvalósítani ezeket a fejlesztéseket, de a tengerentúlról vannak előttünk jó példák. Európában pedig a spanyol Telefonica jár az élen.
Hogyan lehet hatékonyan megoldani az energiaellátását például olyan helyen lévő tornyoknak, amelyek messze esnek a lakott területektől? Mekkora az energiaigényük?
Az energiaszükséglet nagyban függ attól, hogy hány szolgáltatót, milyen infrastruktúrával szolgálunk ki, de nagy átlagban egy ilyen torony 2 és 9 kWh között fogyaszt, amely nagyjából egy közepes háztartás energiaigényével egyenlő. Ez nem tűnik soknak, ugyanakkor több mint 2500 darabot üzemeltetünk belőlük, a többi szolgáltatócéggel együtt a magyar állomány összesen elérheti a 9-10 ezer darabot is, attól függ mit és hogyan számolunk pontosan. Ez már jelentősnek mondható, gondoljunk bele, ha egy háztartásban 3-an élnek, akkor ez egy 25-30 ezres város lakossági fogyasztásának felel meg.
A toronyüzemeltető cégeknek ezért nagy felelőssége van az energiahatékonyság terén is.
Alapvetően hálózati áramról oldjuk meg energiaellátást, de biztosítanunk kell a szünetmentes működést, tehát ezek ki vannak egészítve szünetmentes akkumulátorokkal, illetve hosszabb áramkimaradás esetén 3 órán belül ki kell érnie a dízel generátoroknak. Az elmúlt néhány évben – ahol a fizikai lehetőségek engedik – elkezdtünk napelemeket telepíteni, hogy az ESG szemlélet jegyében zöldítsük a működésünket. Ma már telephelyenként 6-12 napelem panel az éves fogyasztás 10-35 százalékát is meg tudja termelni.
Ez az orosz-ukrán háború kapcsán, az ESG mellett biztonsági kérdéssé is vált.
Az energiahatékonyság növelésének van egy másik nagyon fontos eleme is: a mesterséges intelligencia. Amikor egy szektorban azt érzékeli a mobilantenna, hogy nincs egy felhasználó sem a közelben pl. éjjel, és a szomszédos szektor is ki tudja szolgálni az igényeket, akkor lekapcsolja azt az adott szektort, vagyis gyakorlatilag aktív energiamenedzsmentet tudunk folytatni. Lépésről, lépésre haladunk a fenntarthatósági célok megvalósításában.
A vállalat az ország több pontján nyilvános elektromos autótöltőket épített ki. Ilyen irányba is el kíván mozdulni a cég?
Ez nem szerepel a stratégiai terveink között. Magyarországon a vállalat az európai hálózatában elsőként pilot projektként valósított meg, sokszor a helyi önkormányzatokkal együttműködésben autótöltő telepítést. 2022-ben kezdtük el, és nagy népszerűségnek örvend a program, idén nyáron többek között Székesfehérváron, Sümegen, a zsámbéki Driving Camp-ben is adtunk át töltőket.
A célunk nem az, hogy autótöltőket üzemeltető vállalat legyünk, hanem az, hogy amikor az általunk megtermelt zöldáramot nem tudjuk éppen elfogyasztani, és úgyis csak az akkumulátorainkban „állna”, ráadásul olyan helyen van a bázisállomás, ami könnyen elérhető autóval pl. egy autópálya parkolójában, akkor azt lehessen mégis értelmesen hasznosítani, ne menjen kárba. Ezzel nem csak az elektromobilitás terjedését segítjük, de közelebb hozzuk magunkat a társadalomhoz, és a fenntarthatósági céljaink elérését is támogatja.
A cikk megjelenését a Vantage Towers Magyarország támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio
