Kormányinfó: új lakhatási támogatások bevezetéséről döntött a kabinet

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás ratifikálása is része a két ország közötti együttműködésnek, és mindkét fél számára előnyös lesz – mondta el Gulyás Gergely a magyar és a jövendőbeli amerikai kormányok közötti gazdasági tárgyalásokról.

Arra is kitért, hogy a magyar kormány számára az ellátásbiztonság kulcsfontosságú, amit a diverzifikációval szeretnének biztosítani. Ez azt jelenti, hogy Magyarország több forrásból is beszerezheti az energiát, így nem függ egyetlen beszállítótól, tehát akár amerikai LNG-t is vásárolhat Donald Trump jövendőbeli elnök hivatali lépése után. Gulyás hangsúlyozta, hogy

ha lehetőséget kapnak arra, hogy olcsóbban vásároljanak energiát bárhonnan, akkor azt szívesen kihasználják.

Gulyás Gergely a kormányinfón reagált a december 24-i munkaszüneti nappal kapcsolatos népszavazás kérdésére. A miniszter elmondta, hogy meglepődött, hogy a munkaszüneti nap ügyében népszavazást lehet kiírni, de hozzátette, hogy tiszteletben kell tartani a bíróság vagy a választási bizottság döntését.

Ha a nép úgy dönt, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen, akkor azt elfogadjuk

– jelentette ki a miniszter.

Gulyás kiemelte, hogy a kormány már bővítette a munkaszüneti napok számát, például Halottak napjával és Nagy Péter péntekével, de figyelembe kell venni, hogy minden egyes munkaszüneti nap csökkenti a gazdasági teljesítményt. A miniszter szerint Magyarország versenyképessége elmarad az Egyesült Államok és Ázsia szintjétől, és a munkaórák számában is lemaradásban vagyunk, tehát ezt is értékelni kell a munkaszüneti napok csökkentése esetében.

A miniszter beszélt a Fudan Egyetem projektjéről is, amely szerinte már nem valósul meg a korábbi formájában. A Diákváros építése viszont továbbra is napirenden van, és a terület ideális helyszín a projekt számára.

A Fudan Egyetem alapítvány működését is megemlítette, de hozzátette, hogy jelenleg nincs reális esélye annak, hogy a kínai állammal közös projektet folytassák a jövőben.

De a kormány továbbra is elkötelezett a Diákváros megvalósítása mellett.

Gulyás Gergely a kormányinfón reagált a magyar energiapolitikával és az energiapiaci helyzettel kapcsolatos kérdésre, hogy az elmúlt napokban többször is Magyarországon volt a legmagasabb az áramát.

A miniszter azt állította, hogy a legutóbbi hírek, miszerint Magyarországon az áram ára elérte a legmagasabb szintet Európában, nem tükrözik a valós helyzetet.

Szerinte az energiaárak napi változásai és piaci ingadozások alapján ilyen kijelentéseket tenni csak politikai manipulációk. Arról beszélt, hogy a magyar kormány számára a legfontosabb, hogy az energiaárak a legkedvezőbbek legyenek. Gulyás azt mondta, az atomenergia kulcsfontosságú szerepet játszik ebben, mivel a jövő energiaigényeit csak így lehet fenntarthatóan kielégíteni.

Megerősítette, hogy a kormány az atomenergiát, a paksi erőmű bővítését és kisebb gázerőművek építését is fontolóra vette, hogy biztosítsa az olcsó és stabil energiát a jövőben.

Gulyás Gergely a kormányinfón reagált azokra a banki bejelentésekre, miszerint a tranzakciós illeték emelkedése miatt az ügyfelekre hárítják a költségeket. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem támogatja, hogy a szolgáltatók áthárítsák az adókat a lakosságra, és az NGM figyelemmel kíséri a bankok árazási politikáját. Gulyás kijelentette, hogy a kormány igyekszik megóvni a lakosságot az áremelésektől, és az új intézkedések, mint például az 50 ezer forintig adómentes tranzakciók, segítenek csökkenteni a bankok kiadásait is.

A kabinet folyamatosan figyeli a bankpiacot, és bár a piaci bankok díjainak emelése évről évre előfordulhat, a kormány nem kíván beavatkozni a piaci versenybe – jelentette ki a miniszter.

Gulyás Gergely a kormányinfón reagált a 2024-es költségvetés hiánycéllal és a várható áfabevételekkel kapcsolatos kérdésekre is.

A miniszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetési hiánycélt 3,7%-ra tervezték, ami csökkenést jelent a jelenlegi 4,5%-hoz képest. Az idei számok esetében azt mondta, hogy „az akár 4,6 vagy 4,7 százalék is lehet, de még nincs vége az évnek.”

Ezen kívül hozzátette, hogy bár az áfabevételek alakulásánál a költségvetésben kisebb növekedést vagy csökkenést is jelezhetnek – bár ebben nem volt biztos a büdzsétervezet kapcsán –, szerinte az nem feltétlenül utal a kereskedelmi forgalom visszaesésére. Gulyás biztosította, hogy az optimista gazdasági előrejelzések, amelyek a GDP növekedésével számolnak, nem indokolják a magasabb hiánycélt.

Önmagában nemcsak attól várja a kormány a növekedés 2025-ös beindulását, hanem arra is alapozzák, hogy a BYD és a BMW autógyártó üzemei is megkezdik a termelést, továbbá az európai konjunktúra javulását is várják – jelentette ki Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely a kormányinfón reagált a régiók közötti gazdasági különbségekről és a támogatási politikák kérdésére. Elmondta, hogy bár Navracsics Tibor miniszter a földrajzi alapú támogatások alkalmazását szorgalmazza, a kormány inkább

a meglévő támogatási rendszert tartja fenntartandónak, hogy minden kis- és középvállalkozás számára elérhető legyen a segítség, függetlenül attól, hogy melyik régióban működnek.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre olyan területeken, mint Debrecen vagy Nyíregyháza, amelyek így már nem számítanak leszakadt térségeknek.

Hozzátette, hogy az országon belüli észak-dél különbségek mérséklésére kell összpontosítani, de a kormány továbbra is azon az állásponton van, hogy

nem teszi térségi alapúvá a támogatásokat, mivel a kis- és közepes vállalkozások teljesítménye nem indokolja a központi régiók kizárását.

Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón elmondta, hogy

Magyarország a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokat kulcsfontosságúnak tartja, és ezen a területen az amerikai és magyar érdekek is találkoznak, mégha a Trump-adminisztráció más intézkedéseket támogat.

Kiemelte, hogy bár az Egyesült Államok új adminisztrációjának Kína-politikája még kialakulóban van, Magyarország számára fontos, hogy a kereskedelmi kapcsolatok és a kínai beruházások folytatódjanak, mivel azok versenyképességet biztosítanak az ipari ágazatokban itthon.

Gulyás szerint az amerikaiak is tisztában vannak azzal, hogy Kínával való kapcsolataik fenntartása kulcsfontosságú, különösen az amerikai államadósság finanszírozása szempontjából. Magyarország továbbra is úgy véli, hogy Kína és az Egyesült Államok közötti megállapodás létrejötte mindkét fél számára előnyös lenne.

Arra a kérdésre, hogy a magyar miniszterelnök Donald Trump amerikai elnökkel folytatott beszélgetésein értesült-e a republikánus politikus béketervéről, Gulyás Gergely közölte, hogy csak annyit mondhat el, hogy Trump szándéka, hogy a lehető leghamarabb véget vessen az ukrán-orosz háborúnak.

A miniszter azt is elmondta, hogy nincs felhatalmazva arra, hogy elmondja, amit Orbán Viktor miniszterelnöktől hallott a beszélgetés részleteiről. Gulyás megerősítette, hogy Trump elnök elkötelezett a béke mielőbbi megteremtése mellett. A magyar kormány is szorgalmazza a gyors békét, de egyelőre nem közöltek konkrét terveket arról, hogyan biztosítanák, hogy Oroszország ne folytassa a fegyverkezést és támadásait.

Kóka János, a Doktor24 vezetője egy tévéinterjúban állította azt, hogy a kórházak felét be lehetne zárni és egy kiegészítő biztosítási rendszerrel a magánegészségügy vállalhatna át terheket az állami ellátórendszertől. Gulyás Gergely szerint a kormány nem ért egyet ezzel a tervvel, és Kóka János ezért is nem egészségügyi miniszter.

Mivel szuverén országról van szó, ezért a politikai vezetők nyilatkozatai tekinthetők garanciának – mondta el Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy Szlovákiában ismét egy a magyar nyelv használatát a közintézményekben korlátozó törvényjavaslatot terjesztenek be. Szijjártó Péter külügyminisztert viszont a szlovák fél arról tájékoztatta, hogy a magyar kisebbséget nem érintik majd a változtatások.

Volt, aki megelőlegezte a kormány Donald Trump elnökké választását, ezért küldték meg a költségvetési tanácsnak az amerikai eredmények közlése előtt a büdzsétervezetet – jelentette ki Gulyás Gergely, amikor a kabinet korábbi állításáról kérdezték, hogy az elnökválasztás eredményétől függ, hogy milyen költségvetést terjesztenek a parlament elé.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Kamala Harris győzelmére is volt forgatókönyve a kormánynak, de Orbán Viktor miniszterelnök például megelőlegezte Trump-győzelmét a választások előtt.

A 2025-ös költségvetési tervezetben nem látszik változás a bírák és ügyészek illetményalapjánál, miközben korábban a kabinet a bérek rendezését ígérte. Gulyás Gergely elmondta, hogy a büdzsében vannak az egyes feladatoknak gazdaintézményei, amelyeknek javaslatait külön törvényben kell elfogadnia a kormánynak. A Kúria, az Országos Bírói Hivatal és az Országos Bírói Tanács tagjaival jelenleg is egyeztet az Igazságügyi Minisztérium, hogy három éves megállapodást kössenek,

amely 50 százalékos béremelést jelentene ebben az időszakban egyenlő arányban elosztva.

Gulyás Gergely elmondta: a magyar agrártárca folytatja a harcot a brüsszeli stratégiák ellen, amelyek az állattartás csökkentését, a húskészítmények áremelését és a növényalapú táplálkozásra való áttérést célozzák. Ismertette: a kormány elsősorban szövetségeseket keres a változtatások ellen, és hangsúlyozza, hogy Franciaország és más országok is partnerek abban, hogy az agrártámogatások rendszerét ne módosítsák drámaian.

„A cél, hogy az agrárszektor jelenlegi támogatási formái megmaradjanak, hiszen sok ország szerint a brüsszeli rendszer ezen része jól működik, és nem szükséges változtatni rajta” – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi nyilatkozatában beszélt a Donald Trump-al folytatott telefonos egyeztetésről, mely során gazdasági és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos tervekről esett szó.

Gulyás Gergely ennek kapcsán elmondta, hogy bár Magyarország nem formálhatja alapvetően az új amerikai vezetés gondolkodását, a két ország politikája közel áll egymáshoz, és a jövőbeni együttműködésben komoly lehetőségek rejlenek. A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai cégek eddig is racionálisan kezelték a magyar beruházási környezetet, és Magyarország vonzó célpont maradt a befektetők számára, még a politikai ellentétek ellenére is.

Az új amerikai adminisztrációval való együttműködés során a cél a magyar gazdaság érdekeinek előmozdítása, miközben figyelembe kell venni a protekcionista gazdaságpolitikát is, mely esetleg negatívan hathat az európai és magyar gazdaságra – tette hozzá a politikus, aki jelezte, hogy a belengetett amerikai védővámok kivetése például hátrányos lenne Magyarország számára.

Azonban vannak olyan területek és eszközök, amelyek ellensúlyozhatják ezeket a negatív hatásokat

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki viszont az ellenlépésekről szóló részletekről szóló tájékoztatással adós maradt.

Lázár János építési és közlekedési miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán kijelentette, miszerint Varga Mihály pénzügyminisztertől minden szükséges forrást megkapott, de „nem biztos, hogy az új pénzügyminisztériumtól is megkapja mindezt”.

Gulyás Gergelyt ennek kapcsán arról kérdezték, hogy ezek szerint eldőlt, hogy Varga Mihályt jelöli a kormány a jegybankelnöki posztra Matolcsy György mandátumának lejártával. A tárcavezető válaszul elmondta, hogy

a miniszterelnök szeptemberi bejegyzéséből bizonyos következtetések levonhatók, de a végső döntést és tájékoztatást a miniszterelnök adja majd.

Akkor a miniszterelnök nevek nélkül arra utalt, hogy a pénzügyi és a gazdasági tárcákat összevonhatják, és a két meglévő minisztérium vezetői közül az egyik lesz a Magyar Nemzeti Bank új vezetője jövő márciustól. A szövegből akkor arra lehetett következtetni, hogy Varga Mihály lehet a posztra a jelölt.

Az orosházi Síküveggyár megmentésével kapcsolatban elmondta, hogy a kormány természetesen kész segítséget nyújtani, de ehhez a vállalatnak először meg kell keresnie őket, és tájékoztatnia kell a helyzetéről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az orosházi gyár már 2022 óta csökkenti a termelést, és nem élt olyan lehetőségekkel, mint például a gyármentő programok, amelyeket a kormány biztosítani tudott volna.

Ha a vállalat nem tesz lépéseket, akkor a kormány nem tud beavatkozni

– jelentette ki Gulyás Gergely.

Gulyás Gergely a német kormányválság magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról elmondta, hogy bár annak önállóan nem lehet pozitív hatása,

egy új kormány Németországban már kedvezőbb környezetet teremthet.

Arra számít, hogy a német kormánykoalíció összeomlása után várhatóan előrehozott választások lesznek, amelyek várhatóan február végén tartanak majd meg. A legvalószínűbb forgatókönyv szerinte, hogy a CDU/CSU és az SPD pártok alkothatnak koalíciót, ami Magyarország számára is fontos lehet. A kancellár kiléte és a koalíciós megállapodás kulcsszerepet játszhatnak a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulásában.

A konzervatív pártok győzelmétől jobb német gazdaságpolitikát remél a magyar kormány.

Szoros a kapcsolat, a megbeszélések minden szinten folyamatosak – mondta el a kormány és Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábjával fennálló kapcsolatról Gulyás Gergely.

Az elmúlt években a konzervatív körökben általánosságban, de a Trumphoz kötődő konzervatív körökben pedig különösen kiépült egy sokszintű és sokszereplős szoros kapcsolat a magyar kormánypártok és az amerikai republikánusok között. Tehát ezek a kapcsolatok élnek, és most nyilván az eddigieknél is aktívabbá válnak – mondta el a tárcavezető.

A miniszter azt is kijelentette, hogy egy Orbán Viktor és Donald Trump közötti találkozóról egyelőre nem egyeztetnek, de

erre csak akkor kerül majd sor, ha az új amerikai elnök hivatalba lépett, az pedig január 20-a.

A kormánynak nincs árfolyamcélja

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Hozzátette, hogy a kabinet azt tartja szem előtt, hogy túl nagy és túl hirtelen mozgások ne legyenek, de az árfolyam esetében a beavatkozási eszközök a jegybank kezében vannak.

Sajtóértesülések szerint feltörték a Védelmi Beszerzési Ügynökség rendszereit, a hackerek pedig 5 millió dollárt követelnek a minősített adatokért cserébe, valamint hogy azokat ne hozzák nyilvánosságra.

Gulyás Gergely, amit ismertetett, hogy

csak katonai beszerzésekkel tervek és adatok kerültek nyilvánosságra, de a magyar nemzetbiztonsági érdekeket sértő információkat nem szereztek meg. A kiszivárgás által érintett adatkört még vizsgálják a hatóságok.

Vitályos néhány kiemelt beruházást is említett, amelyet 2025-ben adnak át:

• ilyen lesz a Békéscsaba Lőkösháza vasúti vonalszakasz pályaépítési munkák megvalósítása
• egy gyorsforgalmi út M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakaszának megvalósítása.
• A gödi ipari innovációs és a terület infrastruktúra-fejlesztése.
• A Budapest - Belgrád vasútvonal Ferencváros Soroksár szakaszának felújítása.
• Szolnokon helyi helikopterhangár-komplexumot építenek,
• továbbá a Szeged és Röszke közötti vasútvonal megújul.

A következő vben több száz beruházás indul, vagy lesz folyamatban, vagy adunk át – közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő.

Elmondta, hogy többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás, illetve az egészségügy területén.

2025-ben több mint 300 új beruházás indul majd, melyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, de ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint lesz.

Szintén a költségvetésben is rögzített célkitűzésekkel összhangban döntött arról a kormány, hogy a lakhatás helyzetének javítása érdekében havi 150 ezer forintos kedvezményes adózású lakhatási támogatási rendszert alakít ki, ez 2025. január elsejével lép hatályba

– jelentette be Gulyás Gergely. A támogatás nemcsak a bérleti díjakra, hanem a hiteltörlesztésekre is igénybe vehető lesz.

A rendszer alapja, hogy jelenleg van egy szabály a lakhatási támogatásokat abban a formában szabályozták eddig, hogy egy 450 ezer forintos évi kedvezményes támogatási felső értékhatár volt. Ehhez nem nyúlnak, ez megmarad, de

efelett legfeljebb havi 150 ezer forintig – azaz éves szinten 1 millió 800 ezer forintig kedvező adózási szabályokkal – albérleti vagy lakáshitel törlesztő részlettámogatást utalhat 35 év alatti munkavállalók részére a munkáltató. Az adózás tekintetében a szép-kártya szabályai lesznek érvényesek. 

Gulyás Gergely elmondta, hogy a 2025-ös költségvetést hétfőn beterjesztették a Parlament elé, amely tartalmazza már a munkáshitelt, valamint a megduplázott családtámogatásokat. Emellett elindulhat a kkv-k segítésére a Demján Sándor program, továbbá állandóvá teszi a 13. harmadik havi nyugdíjakat is.

A miniszter szerint a költségvetési mozgásteret megerősítheti, hogy 2025-ben már akár békekötésre is sor kerülhet az orosz–ukrán háborúban.

A bérek kapcsán kijelentette, hogy a kormány továbbra is hároméves bérmegállapodást akar, amelyet a munkáltatói és munkavállalói oldal köthet meg,

de a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A kabinet támogatásával egy olyan egyezség jöhet, ami három évre megerősítheti a minimálbéremelést.

A békéről most beszélni kell, mert az Egyesült Államokban is az a jelölt nyert, aki a béke pártján áll – jelentette ki.

Gulyás Gergely arra számít, hogy soha nem voltak még olyan erősek az amerikai–magyar kapcsolatok, mint Donald Trump hatalomátvétele után lesz.

A kormányülésen már beszéltek azokról a területekről, ahol a gazdasági és a politikai egyezményeket is fokozni vagy javítani lehet a miniszter szerint.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a múlt heti uniós csúcs legfontosabb eredménye, hogy elfogadták – a magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzésének megfelelően –az EU-s versenyképességi nyilatkozatot. Kiemelte, hogy a kormány szerint jelenleg számos probléma hátráltatja az uniót, így például a magas energiák, vagy a túlzott zöldgazdasági és klímaszabályok.

Ezekben a kérdésekben fordulatot jelenthet az elfogadott versenyképességi nyilatkozat: ha Brüsszelben döntés születik, akkor azt versenyképességi vizsgálatnak vetik alá – jelentette ki a tárcavezető.

Vitályos Eszter kormányszóvivő felhívta a figyelmet, hogy mozgalmas héten vagyunk túl: múlt hét kedden az amerikai elnökválasztáson megválasztották Donald Trumpot, csütörtökön megtartották az Európai Politikai Kollégium ülését Budapesten, majd másnap informális uniós csúcsot tartottak.

Mikor és mi lesz a mai kormányinfón?

Vitályos Eszter kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterek újra, az évek alatt megszokott időpontban, csütörtök 10 órakor tartanak sajtótájékoztatót. Szerdán tartottak kormányülést, amelyről egyelőre semmilyen részlet nem ismert, Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán mindössze a tanácskozás tényéről számolt be azzal az üzenettel, hogy „téli vibe”.

Azonban a hétfőn a Parlament elé beterjesztett 2025-ös költségvetési tervezet miatt borítékolható, hogy erről további részleteket ismerhetünk meg.

A büdzsétervezet mellett szóba kerülhet a frissen bejelentett – szerdán társadalmi egyeztetésre küldött – munkáshitel, amelyet jövőre a fiatal munkavállalók vehetnek igénybe, valamint az új gazdaságpolitikai akcióterv.

Továbbá biztosan szóba kerülhet, hogy az elmúlt napokban Európában többször is Magyarországon voltak a legmagasabbak az áramárak – amely leginkább a vállalkozásokat érinti hátrányosan.

Az amerikai elnökválasztás kimenetele is a napirenden szerepelhet, hiszen Donald Trump személyében a magyar kormány politikai szövetségese kerülhet az Egyesült Államok elnöki székébe. Gulyás Gergelyt kérdezhetik majd Trump tervezett védővámjainak hatásairól a magyar gazdaságra.

Emellett biztosan szó lesz a múlt hét pénteken, a magyar soros elnökség által szervezett budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumról is.

Továbbá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Kínába utazott, ahol az intelligens gazdaság jelentőségéről és a magyarországi mesterséges intelligenciás fejlesztésekről beszélt. Elképzelhető, hogy kint megállapodásokat is köthet a kínai gazdasági kabinet és üzleti világ szereplőivel, amelyekről tájékoztatást adhat.

A kormányinfó részletes tájékoztatóját élőben követhetik olvasóink!

Címlapkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. október 30-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd