Tudósításunk a konferenciáról itt olvasható:
Miért maradt le Európa Amerikától a technológiai fejlesztésekben?
Fischer András (OTP) szerint makroszinten a fragmentáltság és a túlszabályozottság az első számú oka annak, hogy Európa kevesebbet költ IT-ra, mint Amerika. Mikroszinten a saját bankjánál azonban nem érzi úgy, hogy keveset költenének, a core banki rendszerük lecserélése mellett számos fejlesztésük fut. A „change the bank” típusú költségeket másképp kell szemlélni, mint a „run the bank” költéseket, AI-ra például az elmúlt három évben több mint 7 milliárd forintot költöttek. A szervezet áteresztő képessége mindig a legnagyobb kérdés.
Mag István (Mol) elmondta: 10 országban 2400 töltőállomással rendelkeznek, a ehhez kapcsolódó szolgáltatási üzletágat digitalizálják éppen nagyon intenzíven. Szerinte még innovatívabbnak, még agresszívabbnak kellene lenniük, a „change the businessre” való hajlandóság, nyitottság Európában sokkal kisebb, mint Amerikában.
Németh Balázs (K&H) szerint Európában nagyon konzervatívan ragaszkodunk ahhoz, amink van, és hátrányt jelent az is, hogy a szabályozás megelőzi a technológiai fejlesztést, míg Amerikában és Ázsiában fordított a sorrend. Mikroszinten sokat költenek IT-ra, de természetesen jó lenne még többet.
Strén Gábor (Amazon Web Services) szerint el kell engedni azt a megközelítést, amikor a két kontinenst összehasonlítjuk, a big tech cégek AI-költése például akár egyenként is felülmúlja az egyes negyedévekben az EU teljes költését. Felhívta a figyelmet: a hazai AI-fejlesztő csapatok gyakran vezető szerepet töltenek be európai szinten is, ami szintén árnyalja a képet.
Milyen szerepet játszik a cégek működésében, és merre tart a mesterséges intelligencia?
Dedikált költségvetés és csapat van erre az OTP-nél, 2021 óta invesztálnak az AI-ba. Most már nem is csak a K+F-ról szól ez: sorra jelennek meg az open source modellek és az AI-t alkalmazó applikációk a piacon. Nem a legszebbek és a legokosabbak, hanem a leginkább alkalmazkodóképesek kerülnek ki győztesen, nulladik lépésként kell egy vízió minden kkv számára arról, hogy mire jó neki az AI – mondta Fischer András.
Mag István szerint valóban első a vízió, az érettségi fázisokon (analitika, diagnosztika, prediktív, preskriptív fázis) való végighaladás nélkül pedig nem működik az AI, a hotdog értékesítésében például már a legutóbbinál tart a Mol. A Mol Move-ban fejlesztik a generatív AI-ra alapozott perszonalizációt, így több ezer szegmenst szolgálhatnak ki.
Németh Balázs szerint az AI nagyon széles fogalom, náluk segített a banknak abban, hogy az ügyfélélményben proaktívabbak és személyre szólóbbak legyenek, ma pedig már nagyon erősen megjelenik a hatékonyságfejlesztési szempont és a kollégák által nem szívesen végzett feladatok átadása is.
Strén Gábor szerint a generatív AI-t nagyon erős dinamizmus jellemzi ma, szédítő bővülést láthatunk, új fázisba érkezett a technológia. Úgy vélte, nem egy modell és egy gyártó fogja meghatározni a piacot, a felhasználók pedig csak az értékeit fogják látni.
Hogyan teremtik elő a belső kompetenciát?
Az OTP a teljes spektrumon mozog, évek óta működő belső csapattal az AI-területen is, folyamatos képzés mellett, továbbá amikor speciális tudásra van szükség, akkor külső beszállítókat is alkalmaznak – mondta Fischer András.
Az a fontos, hogy nem AI-talentekben, hanem csapatokban gondolkozzunk, tágabban érdemes gondolkodni – fűzte hozzá Mag István.
Bármilyen jó megoldással jövünk ki, a legfontosabb a csapat, és nem a technológia – hangsúlyozta Németh Balázs, hozzátéve: hosszú távú befektetésről van szó, elképesztően tehetséges fiatalok vannak.
Az Amazon WS olyan problémákra is szintetizált megoldásokat és eszközöket nyújt, amelyek talán még meg sem jelentek a cégeknél – hívta fel a figyelmet Strén Gábor.
Címlapkép forrása: Portfolio
