Magyarország energiaellátásának nagy része importált energiahordozók, a földgáz, a kőolaj és a nukleáris fűtőelemek felhasználásával, feldolgozásával történik, így minden, a nemzetközi energiapiacokat érintő hír jelentős hatással van az országra. Az ország éves földgázfogyasztásának mindössze 15-20%-át fedezi hazai termelés, a maradék földgáz importból érkezik különböző irányokból. A kőolaj esetében még alacsonyabb a belföldi kitermelés aránya.
Az utóbbi időben a globális piacok és a háború okozta átrendeződések következtében a gázellátás témája kiemelt figyelmet kapott, és nemcsak megemelte az árakat, hanem rendkívül volatilissé is vált a kereskedés, amely mind az államok, mind a gazdasági szereplők számára extrém módon megnehezítette a tervezést.
Örök igazság, hogy még a kedvezőtlen környezet is jobb, mint a bizonytalan, az orosz-ukrán háború kitörése után azonban soha nem látott mozgások indultak el a piacokon.
A konfliktus kirobbanása óta a gáz- és kőolajellátás kérdése különösen aktuálissá vált Magyarország számára. Jelen pillanatban is a Lukoil termékeinek ukrán tranzitvezetékekről való kitiltása borzolja a nemzetközi kedélyeket. Az elmúlt évek során számos olyan hír látott napvilágot, amely rövidebb időszakokra aggodalmat keltett a földgázszállítással kapcsolatban, például, amikor a Török Áramlat karbantartásáról volt szó, felmerült a kérdés, hogy újraindulhat-e a szállítás. Ezek az aggodalmak végül jórészt alaptalannak bizonyultak.
A kőolajszállítással kapcsolatban pedig emlékezetes eset például a magyar-horvát politikai csörte, amelyben Magyarország és a MOL azt nehezményezte, hogy a horvát tranzitdíjakat irreálisan magasra emelték a nemzetközi standardokhoz képest. Végül – bár különböző módokon – de ezek a kérdések rendeződtek, mégis rávilágítanak arra, hogy a vezetékes szállítás mennyire meghatározó egy olyan ország életében, mint Magyarország, amely nem rendelkezik tengeri kikötővel.
Míg korábban inkább a minél kedvezőbb energiaár elérése volt a nagy kereskedők és az ügyfelek elsődleges célja, mára az ellátásbiztonságnak is legalább ekkora szerep jut, ennek biztosítása érdekében a kormányok és vállalatok egyaránt fontos lépéseket tesznek.
Az energiaforrások diverzifikálása, a hazai termelés növelése és a fogyasztás csökkentése mind olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak az ellátásbiztonság növeléséhez.
Sok útvonalon jöhet gáz, de kérdés, honnan jön a molekula?
Korábban az orosz földgáz Ukrajnán keresztül érkezett Magyarországra a Testvériség vezetéken keresztül, azonban a folyamatos politikai ellentétek miatt az orosz fél – európai partnereivel közösen – már évtizedekkel ezelőtt elkezdte diverzifikálni a szállítási útvonalakat, így az Északi Áramlat és a Déli Áramlat projektek is elindultak, előbbi első szakasza 2011-ben, második pedig 2021-ben állt szolgálatba, illetve kapcsolódott össze a magyar infrastruktúrával. Az Északi Áramlat az elmúlt években a mai napig nem tisztázott felrobbanásával keltett visszhangot.
Délen, a Déli Áramlat helyett végül a Török Áramlat projekt valósult meg, amely Bulgárián és Szerbián keresztül szállít földgázt Magyarországra. Az orosz-ukrán háborút követő szankciók és az EU tagállamainak önkéntes vállalásainak következtében az orosz gázexport Európába drasztikusan lecsökkent, a fennmaradó mennyiség pedig három fő útvonalon érkezik: az ukrán vezetéken, a Török Áramlaton és LNG formájában főként a nyugat-európai piacokra.
„Az ukrán-orosz tranzitszerződés 2024 végén lejár, ami újabb bizonytalanságot hozhat az ellátásban. A 2019-es hasonló helyzetre emlékezhetünk, amikor egy hosszú távú szerződés lejárt, csak az év végén derültek ki a megállapodás részletei. Valószínűleg idén is hasonló folyamatokra lehet számítani, ami volatilitást okozhat a piacokon. A karbantartások és globális események jelentős árváltozásokat eredményezhetnek. Például a Török Áramlat karbantartása két nap alatt 5 eurós árnövekedést eredményezett, ami 10-15%-os emelkedést jelentett, majd visszaállt az eredeti szintre” – mondta el a Portfolionak Borsányi Zsolt, az Audax energiabeszerzési igazgatója.
Növekvő energiaigény, csökkenő gázfogyasztás
A gázfogyasztás csökkentése Európa-szerte prioritás, és Magyarország is jelentős lépéseket tett ezen a téren, az egy hónapja elérhető új Otthonfelújítási támogatás is többek között e célt szolgálja.
Az árak emelkedése és a technológiai váltások eredményeként az ország éves földgázfogyasztása 10 milliárd köbméterről 8 milliárdra csökkent.
Ez részben a lakások alacsonyabb hőmérsékletre fűtésének köszönhető, ami bár jár némi kompromisszummal, mégis hozzájárul a fosszilis energiahordozók csökkentéséhez, de az ipar is minél hamarabb igyekszik átállni a villamosenergia-alapú termelésre. Nem mellesleg az ipari termelés volumene kifejezetten gyenge számokat mutat, azonban a sokak által várt fellendülés újra megmozgathatja az energiapiacokat.
Az energiaigény folyamatosan emelkedik az országban, egyes számítások szerint 2030-ra a mostani 48 TWh-ról 60 TWh-ra fog nőni az ország éves villamosenergia-fogyasztása az ipari igények és az általános elektrifikáció miatt. Az újonnan épülő rugalmas ciklusú kombinált gázerőművek, a CCGT-k hivatottak többek között a rugalmasságot megteremteni a villamosenergia-hálózatban, és kiegyensúlyozni a naperőművek által termelt energia és a felhasználás közötti időeltolódást.
A magas hatásfokú erőművek ugyanakkor közvetlenül nem csökkentik az energiahordozók importját, sőt, a jelenlegi Mátrai Erőmű területén megvalósuló egység valójában a hazai kitermelésű lignittel működő blokkokat váltja majd ki.
Ennek ellentmondásosságát a kormány is látja, ezért (is) kezdeményezték a Mátrai Erőmű élettartamhosszabbítását először a CCGT várható üzembeállításáig, 2028-ig, de nem lehetetlen, hogy a blokkok 2029-2030-ig is működni fognak.
Vége az olcsó energia korának
A földgázárak kialakulása összetett folyamat, amelyet a rendszerhasználati díjak és a molekulaárak befolyásolnak. Az elmúlt években a holland tőzsdéhez indexált árakat az osztrák árjegyzések is követték, azonban a háború és a geopolitikai változások új árképzési logikát hoztak be.
Az árak egymáshoz viszonyított aránya jelentősen megváltozott, ami új kihívásokat jelent a fogyasztók és kereskedők számára egyaránt.
Az Audax energiakereskedőként a win-win helyzeteket részesíti előnyben, amely mindkét fél számára kedvező feltételeket teremt.
A fogyasztók számára a legjobb megoldás egy olyan kombinált árazási stratégia, amely egy fix komponensből és egy tőzsdei indexált komponensből áll, így csökkentve a kockázatokat és biztosítva a stabilitást” – mondta el Borsányi Zsolt.
Az energiakereskedőknek is alkalmazkodniuk kell a változó piaci körülményekhez és az ügyfelek igényeihez. A hosszú távú megállapodások és a piaci árak közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú a sikeres működéshez. Az ügyfelek számára fontos, hogy megbízható és stabil szerződéseket kössenek, amelyek minimalizálják a kockázatokat és biztosítják az ellátás folyamatosságát.
Az Audax az ügyfelek pontosabb tájékoztatása érdekében többletinformációkat nyújt a fogyasztóknak, hogy eligazodjanak az információk között.
A vállalatok számára például kifizetődő stratégia lehet bizonyos időszakokra részben fix áron lekötni beszerzést, részben tőzsdeindexált árat alkalmazni, hogy a kockázatot csökkentsék. A kereskedőnek az az érdeke, hogy hosszútávon is jó kapcsolatot ápoljon az ügyfeleivel, nagyon rossz utat választ az a piaci szereplők, aki csak a rövidtávú hasznot helyezi a működés fókuszába.
Átalakul a kereskedő szerepe
Az energiapiacon az elmúlt évek során jelentős változások történtek, különösen az árak és a szerződéses feltételek tekintetében. A 2022-2023-as időszakban az energiaárak drasztikus növekedésével és az energiaforrások beszerzési nehézségeivel szembesültünk, ami érzékenyen érintette a fogyasztókat.
Ekkoriban sokan az energiakereskedőket tették felelőssé a magas árakért és a kedvezőtlen feltételekért, ami hozzájárult a köztudatban kialakult negatív képhez.
Fontos megérteni, hogy az energiakereskedőknek is meg kell teremteniük a működési feltételeiket. Bár egyesek extrém módon reagáltak a piaci helyzetre, ami etikai kérdéseket vet fel, az is igaz, hogy a kereskedőknek egy olyan portfóliót kell üzemeltetniük, amely lehetővé teszi számukra a fenntartható működést. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon is biztosítaniuk kell a szolgáltatás folyamatosságát, ami nem mindig könnyű a változó piaci környezetben.
„Jelenleg, amikor az árak némileg csökkentek, a fogyasztók joggal próbálják visszaszerezni a korábbi kedvező kondíciókat. Azonban nem minden korábbi feltétel tud visszatérni, mivel a piaci körülmények, mint a garanciafeltételek és a kamatkörnyezet is megváltoztak. Az energiakereskedőknek így figyelembe kell venniük a kockázatokat és a működési költségeket, hogy hosszú távon is fenntarthatóak maradjanak” – mondta el az Audax energiabeszerzési igazgatója.
A cikk megjelenését az Audax Renewables támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
