Az S&P Global Ratings becslései szerint 138 ország államkötvény-kibocsátása 3 százalékkal növekszik idén,
ami 76,9 billió dollárra emeli a teljes adósságállományt.
A növekedést a globális pénzügyi válság, a koronavírus-járvány és az európai védelmi kiadások emelkedése is befolyásolta.
Roberto Sifon-Arevalo, az S&P szuverén adósságokért felelős globális vezetője szerint a nagy gazdaságok válságkezelő fiskális politikája és az emelkedő adósságszolgálati költségek együttesen vezetnek a magasabb eladósodottsághoz. A járvány előtti alacsony kamatkörnyezetben még fenntartható volt a magasabb költekezés finanszírozása, de a jelenlegi helyzetben ez már komoly problémát jelent.
Az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb hitelfelvevője, 4,9 billió dollár értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket. Az amerikai költségvetési hiány 2026-ig várhatóan a GDP 6 százaléka felett marad, de a dollár globális tartalékvaluta szerepe továbbra is jelentős rugalmasságot biztosít az ország államháztartása számára.
Kína, a második legnagyobb hitelfelvevő, várhatóan 370 milliárd dollárral, 2,1 billió dollárra növeli hosszú távú kibocsátását a hazai gazdaság élénkítése érdekében. A G7 országokon és Kínán kívüli országok hitelfelvétele várhatóan stabil marad.
Az S&P szerint a globális adósságállomány a GDP 70,2 százalékát teszi majd ki, ami bár 2022 óta folyamatosan emelkedik, még mindig alacsonyabb a 2020-as 73,8 százalékos csúcsnál. Az elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy számos nagy gazdaság hitelminősítése romlott a pénzügyi válság óta, és egyre kevesebb ország rendelkezik a legmagasabb, AAA besorolással.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
