Több mint 30 éve van jelen a Johnson & Johnson Innovative Medicine - korábbi nevén Janssen - a magyar piacon. Mi indokolta itthon a névváltoztatást?
Anyavállalatunk, a Johnson & Johnson évtizedek óta vezető szerepet tölt be a nemzetközi egészségügyi piacon, a Forbes magazin 2022-es összeállítása alapján a világ legnagyobb piaci értékkel bíró egészségügyi vállalata. Vállalatunk hosszú múltra tekint vissza a gyógyszer-innováció terén, első vényköteles gyógyszerünk 1931-ben került forgalomba. A Belgiumban alapított Janssen az 1950-es évek végén bekövetkezett akvizíció után vált a Johnson & Johnson innovatív gyógyszeripari vállalatává.
A Janssen nevet nem használjuk a továbbiakban, de fontos hangsúlyozni, hogy a céljaink és a tevékenységi körünk is ugyanaz maradt. Az anyavállalatunk nevét azért vettük fel, hogy könnyebben azonosítható legyen, hogy ehhez a világszinten is az élvonalban szereplő vállalathoz tartozunk.
Hogyan értékelik az elmúlt 30 évet?
Tavaly ünnepeltük a 30 éves magyarországi évfordulónkat, ami alkalmat adott a visszatekintésre. 2022-ben a teljes bruttó hozzáadott értékünk a magyar gazdasághoz 61 milliárd forint volt, míg ez a szám 2004-ben csak 3,4 milliárd forint volt, ami megmutatja, hogy az induláshoz képest milyen mértékű növekedést értünk el. A szervezetünk jelenleg több mint 100 főt foglalkoztat, és ez nem csak a kereskedelmi munkatársakat jelenti, hanem a klinikai vizsgálati részlegünket is, amely a teljes alkalmazotti létszám közel 60%-át teszi ki.
Arra fókuszálunk, hogy innovációink is lépést tartsanak a változásokkal, és az orvostudomány élvonalában irányt mutassunk. Az elsődleges feladatunk olyan tudományos eredményeket elérni, amellyel a betegek hosszabb életet élhetnek, minél jobb életminőségben. Ennek érdekében szorosan együttműködünk az orvostársadalommal: az elmúlt 5 évben több mint 800 orvosi oktatási rendezvényt, továbbképzést tartottunk, segítve az orvosok szakmai tudásának naprakészen tartását.
Az elmúlt években több iparági szakértői vélemény is megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a gyógyszeripari szereplőknek, különösen az innovatív gyógyszergyártóknak nem kedvező a hazai üzleti környezet: különadókat vezettek be náluk, és az új gyógyszerek befogadásának üteme is jelentősen lelassult. Ez mennyiben csökkenti Magyarország vonzerejét az iparági szereplők körében? Milyen feladata és lehetőségei vannak egy gyógyszercégnek egy ilyen üzleti környezetben?
Ha az egészségügy egészét tekintjük Magyarországon, egyértelmű, hogy sok a tennivaló, nem biztatóak az erre vonatkozó mutatók: elmaradunk az európai átlagtól, például olyan fontos területeken, mint a megelőzhető halálozások, vagy az egészségügyre fordított kiadások összege. Említést érdemel az is, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, ahol nincs Egészségügyi Minisztérium. Fontos lenne, hogy az egészségügyet a kormányzat prioritásként, a jövőbe történő befektetésként kezelje.
2019 óta az egész világ megváltozott: pandémia, háború, gazdasági válság, az adózási környezet módosítása: az európai klinikai vizsgálatokra és orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozások változásának hatása egyértelműen érezhető a szektorban, és csökkenő teljesítményt vetít előre hosszú távon. Az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) dominanciája Ázsia javára csökken, és a közép-kelet európai régióban is érzékelhető a keleti irányba való eltolódás.
Viszont ez a helyzet motivál is minket: úgy gondoljuk, hogy a magyar betegek is megérdemlik azt a minőségű ellátást, mint ami a környező országokra – Csehország, Szlovákia, Szlovénia – jellemző, és azért dolgozunk, hogy ehhez a célunkhoz egyre közelebb kerüljünk. Ezért keressük az együttműködést az egészségügyi rendszer valamennyi szereplőjével, és törekszünk rá, hogy a kormányzatnál is elérjük, hogy nagyobb figyelmet fordítson az egészségügyre.
Mi a véleményük az elmúlt időszak gyógyszeripart érintő kormányzati intézkedéseiről? Hogyan érintették ezek a társaság kutatási tevékenységét? Milyen hatással vannak a különadó-emelések a cég magyarországi működésére? Mennyire van lehetősége az érintett cégeknek párbeszédbe lépni a kormányzattal az intézkedés kapcsán?
A Johnson & Johnson Innovative Medicine is tagja az AIPM-nek (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), és ugyanazon a véleményen vagyunk, mint amit Szalóki Katalin, a társaság igazgatója megfogalmazott. Nyilvánvalóan negatívan hatnak ránk ezek az intézkedések. Azért nem fejezzük ki ezt erőteljesebben, mert hiszünk a tárgyalásokban és az együttműködésben. Elkezdődtek a különböző érdekelt felekkel, köztük a kormányzati szereplőkkel való egyeztetések, amit pozitív fejleménynek tartunk. Mi bízunk abban, hogy a kormány, az ígéreteknek megfelelően év végén eltörli a 40%-os különadót.
Számunkra ez azért különösen fontos kérdés, mert a gyógyszerfejlesztés- és gyártás egy hosszútávú folyamat, üzleti tervezést igényel, ezért a kiszámítható piaci környezet kiemelten szükséges ebben az iparágban. Ahhoz, hogy további tehetségeket és befektetéseket tudjunk vonzani Magyarországra, nekünk hosszú távon is kiszámítható üzleti környezetre van szükségünk. Iparági szövetségünk, az AIPM folyamatosan egyeztet a kormányzattal, többek között Bidló Judittal, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával, és Nagy Ádámmal, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárával is.
Milyen jövőképe van a Johnson & Johnson Innovative Medicine-nek Magyarországon? Mi a stratégiájuk az idei évre?
A Johnson & Johnson egy globális nagyvállalat, amelynek a portfóliója a sokszínűségéből eredően rendkívül erős. Hazai tevékenységünk fókuszában az immunológiai megbetegedések (pszoriázis, Crohn-betegség és colitis ulcerosa), az onkológiai megbetegedések (prosztatarák, tüdőrák, mielóma multiplex, krónikus limfoid leukémia), valamint a pszichiátriai kórképek (szkizofrénia, major depresszió) állnak. A legfontosabb feladatunk, hogy azonosítsuk a klinikai és az orvosi szükségleteket, új kezelési lehetőségeket fejlesszünk, és a betegek gyógyulását vagy életminőségének javulását elősegítsük.
A magyar piacon a jövőben is szeretnénk megtartani az elmúlt évek felívelő tendenciáját, illetve növelni azt a szervezeti egységet is, amely innen irányítja a környező országok klinikai vizsgálatait.
A különböző szereplők szempontjából miért fontosak a gyógyszergyárak által végzett klinikai vizsgálatok? Képesek-e anyagi terhet levenni az állam válláról, mennyire járulnak hozzá a szakemberek megtartásához és a betegek gyógyulásához?
Egyre jellemzőbb, hogy a klinikai vizsgálatok Közép- és Dél-Amerikába, Ázsiába és Ausztráliába költöznek, az európai piaci környezet kevésbé kedvező, ezért fontos, hogy Magyarország olyan környezetet alakítson ki, amivel meggyőzi a befektetőket, hogy érdemes ide jönni.
Mind a magyar piacon, mind nemzetközi szinten az a célunk, hogy megváltoztassuk egy betegség lefolyását, ezért globálisan 50 milliárd dollárt fektetünk kutatás-fejlesztésbe. Például a hepatitis C (súlyos májkárosodást okozó vírusos megbetegedés) többek között a mi fejlesztéseinknek is köszönhetően gyógyíthatóvá vált, ezáltal tehermentesítettük a betegeket és családjukat, illetve az egészségügyi ellátórendszereket. A HIV-vírus kezelésében is áttörést értünk el: gyógyíthatatlan betegségből krónikus, kezelhető betegséggé vált. Egy közismert példával: ha gyorsabban haladt volna a fejlesztés, Freddie Mercury valószínűleg még ma is élhetne. Ez a mi hozzájárulásunk a társadalom irányában: minél több terhet levenni a betegről, a környezetéről és az ellátórendszerről a fejlesztéseink által.
Amit a magyar egészségügyben nagy problémának látunk, hogy a betegek sokszor elvesznek a rendszerben, ezért fontos, hogy a rendelkezésünkre álló hálózatot és tudást fel tudjuk használni arra is, hogy ezt a helyzetet javítsuk, oktatással, aktív jelenléttel elősegítsük a pozitív változást. Ennek kapcsán többek között reményeink szerint hamarosan elindítunk egy együttműködést egy olyan magyar vállalattal, amely egy mesterséges intelligencián alapuló megoldást fejlesztett ki.
Milyen klinikai vizsgálatok zajlanak jelenleg is Magyarországon? Hogyan alakult a bevont betegek és orvosok, illetve a részt vevő vizsgálóhelyek száma? A tapasztalatok alapján hogyan változott a betegek bevonhatósága az utóbbi időben, mennyire volt rá hatással a Covid-járvány?
Ezekben a kérdésekben a Klinikai Vizsgálati Részlegünk vezetőjének, Dr. Kiss Gergelynek az összefoglalóját tudom megosztani. Valamennyi, a kutatási területünkbe tartozó betegségcsoport kapcsán zajlanak gyógyszerfejlesztéseink. Bár a hazai trend összességében érezhetően csökkenő tendenciát mutat, a Johnson & Johnson Innovative Medicine magyarországi klinikai vizsgálatainak és vizsgálati helyszíneinek száma növekedett 2024-ben. Ez a Klinikai Vizsgálati Részlegünk agilitásának köszönhető eredmény, hiszen több országgal futnak versenyt azért a cégen belül, hogy hova kerüljön az adott vizsgálat. A tavalyi évben 383 új páciens bevonásával közel 600 beteg vett részt klinikai vizsgálatainkban, éves szinten több mint ezer orvossal és egészségügyi szakdolgozóval működünk együtt. Idén több mint 50 új klinikai vizsgálati helyszínt tervezünk megnyitni, legalább 10 új klinikai kutatásban.
A betegek bevonási hajlandóságának növekedését egy gyógyszeripari vállalat elsősorban tájékoztatással tudja növelni. Ehhez edukációs programokkal, illetve hiteles források, nyilvános adatbázisok létrehozásával, közzétételével tudnak az iparági szereplők hozzájárulni. Úgy érzékeljük, hogy az egészségtudatosság javuló tendenciát mutat, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy maguk a páciensek keresnek innovatív, életmentő terápiás lehetőségeket klinikai vizsgálatok formájában. A betegközpontúság is globális trenddé kezd válni: a betegeket bevonják már a vizsgálatok tervezési szakaszába, lehetőséget biztosítanak számukra, hogy szempontjaikat érvényesíteni tudják.
Minek köszönhető, hogy Magyarország tartósan jó helyen szerepel a cégcsoporton belül a klinikai vizsgálatok számában és komplexitásában?
Magyarország a vállalaton belül törzsország, ez azt jelenti, hogy kiemelt szerepe van a klinikai vizsgálatok szempontjából, a Johnson & Johnson ide összpontosítja a régióban a vizsgálatokat. A bevont betegek számát illetően a közép-kelet európai régióban Lengyelország dominál. Az egész régióról elmondható azonban, hogy a vizsgálati portfólió jelentős növekedési potenciállal bír.
A klinikai vizsgálatok tekintetében eddig kiemelkedőnek számító hazai teljesítmény a magasan képzett és motivált szakembereknek, az elérhető betegeknek, a központosított egészségügyi struktúrának, az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) adatbázisának és a kedvező hatósági környezetnek köszönhető. Azonban a megváltozott körülményekből eredő kedvezőtlen tendenciák már kezdenek megmutatkozni.
Mennyire nehéz ma új munkaerőt találni itthon? Részt vesznek-e valamilyen együttműködésben az egyetemekkel?
Úgy látjuk, hogy a gyógyszeriparban rengeteg a tehetség és rengeteg a tudás, ezzel kapcsolatban több kutatást is végeztünk. A magyar gyógyszeripari dolgozók rendkívül magasan képzettek, és ezt a más országokban működő egységek vezetői is visszaigazolták.
A HR-csapatunk foglalkozik azzal, hogy minél szorosabb együttműködést tudjunk kialakítani az egyetemekkel, illetve az orvos- és gyógyszerészhallgatók is rendszeresen megkeresnek minket, érdeklődnek az iparágról, a lehetőségekről. Ezekre az együttműködésekre a jövőben szeretnénk még nagyobb figyelmet fordítani, nagyon jó tapasztalataink vannak a gyakornokokkal.
Természetesen célunk az is, hogy a jövőben minél több tehetséges magyar fiatallal tudjunk együtt dolgozni, itthon és külföldön egyaránt.
A cikk megjelenését a Johonson & Johnson Innovative Medicine támogatta.
Címlapkép forrása: Portfolio
