Egyre több vállalkozás igényel zöld beruházási hitelt, de a társadalmi vállalkozások finanszírozásának irányába mennyire mozdult el a bankszektor? Mit jelent a gyakorlatban az „értékalapú hitelezés”?
Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár az értékalapú finanszírozás, pedig számos olyan terület van, amelyet minden szempontból érdemes hitelezni. Tipikusan ilyen az oktatás és a kultúra, mint a társadalom fejlődésének meghatározó elemei, de a különböző zöld projektek, mint a megújulóenergia-beruházások vagy az elektromos mobilitás (zöld személyi kölcsön elektromos autókra, töltőállomásra) szerepe szintén hatalmas. Számunkra ezek az értékek fontosak, a környezetileg és a társadalmilag hasznos projekteket szeretnénk elősegíteni.
Az értékalapú bankok hozzánk hasonlóan nemcsak az alapján döntenek egy hitelügyletről, hogy az pénzügyileg megállja-e a helyét, hanem azt is figyelembe veszik, hogy mindeközben a beruházás értéket teremt-e.
Magyarországon mi vagyunk például a Waldorf Iskolák első számú finanszírozói, akikkel az együttműködésünk több mint 10 éve kezdődött. Soha nem volt hitelveszteségünk, egyik intézmény se mondta még azt, hogy nem tudja törleszteni a hitelét, mert nincs elég gyerek, akik hozzájuk járna. Mára a Waldorf Iskolák finanszírozásában 90% a piaci részesedésünk, miközben a hazai bankszektorban összességében nagyjából 1%.
Vannak ilyen szegmensek, ahol a számunkra nagyon fontos területen kiugró piaci részesedést tudunk szerezni. Egy másik ilyen terület a magyar filmgyártás, az országban készülő magyar gyártású filmek jelentős hányadát a MagNet finanszírozza, eddig 121 hazai fim valósult meg Movie Maker hitelünkből, de kiemelném a kkv-szektort is a speciális igények miatt. Az elmúlt másfél év egy nagyon kiszáradt piacról szólt, a különböző kamattámogatott hitelek voltak keresettek, ami a kkv-k esetében a Széchenyi Kártya Program hiteleit jelentette. A MagNet Bank az 1%-os piaci részesedéséhez képest a Széchenyi hitelek 3-4%-át hozta el, ami egy sokszoros túlteljesítés. Ez annak köszönhető, hogy mi a nagybankoktól eltérő módon ebben a szegmensben sem dobozos megoldásokban gondolkozunk, hanem készek vagyunk testre szabni egy-egy ügyletet az egyes kisvállalkozások speciális igényeire, adottságaira.
A közösségi működés mellett az értékalapú bankolás alapelve, hogy a sikert nem kizárólag pénzben, hanem az anyagi forrásokkal biztosítható pozitív környezeti és társadalmi hatásban mérik. Ennek egyelőre egyedüli hazai képviselői vagyunk, de mivel mára ez egy világméretű mozgalom, a szemléletnek számos külföldi példája van. Szinte Európa összes országában van egy hozzánk hasonló bank, amely a Global Alliance for Banking on Values (GABV, az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége) tagja, de Észak-Amerikától kezdve Nyugat-Európán át Bangladesig, nagyon sok pénzintézet belépett ide. Közös bennünk, hogy mindenki komolyan veszi, hogy többletértéket szeretnénk teremteni a pénz által, és olyan értékalapú projektek finanszírozásához adjuk a nevünket, amelyek a világot jobb irányba építik.
A hazai bankpiac elég sokat változott az elmúlt években, az ügyfelekért folytatott verseny szempontjából pedig egyre relevánsabb tényezővé válhat a piaci koncentráció. A kisbankokat mennyire támogatják a szabályozói oldalról?
Abszolút szükség van nagyméretű bankokra, amelyek kifejezetten mérethatékonyan tudnak működni, de emellett szükség van kisméretű, specializált bankokra is, akik egy ügyfélréteg igényeit elégítik ki.
A mi üzemméretünkben egy párszáz millió forintos kkv-hitelt is egyedileg, egyedi paraméterek alapján állítunk össze, szemben a nagybankok jellemzően dobozos termékeivel, amelybe az adott vállalkozás paramétereinek valahogy bele kell férnie.
Érthető az a fajta szándék, hogy legyenek nagybankok, akik a széles tömeg igényeit olcsón és gazdaságos üzemméretben működve tudják kiszolgálni, ezt jó dolognak tartom. Viszont, ha a szabályozói oldalról mindenki egyetért azzal, hogy indokolt a kisbankok működése, akkor gyakorlatilag egy progresszíven növekvő adókulcs rendszerre lenne szükség. Ehhez képest a bankadó 50 milliárd forint mérlegfőösszeg alatt ad kedvezményt, miközben az MNB 0-500 milliárd forintos sávba sorolja a kisbankokat. Nem titok, 370 milliárd forint a MagNet Bank mérlegfőösszege, ezzel mi bőven teljesítjük a kisbanki sávot, de a bankadó szempontjából az 50 milliárd feletti sokkal magasabb adókulcsot fizetjük.
Azt gondolom, hogy kiemelten fontos, hogy legyenek magyar tulajdonban levő független kisbankok ebben az országban, mert ezek fogják majd megtalálni azokat a kisebb szegmenseket, amelyek közül mi már többet is kiemelten kezelünk. Mind céges, mind lakossági oldalon megjelent egy olyan ügyfélréteg, amelynek az legalább ugyanolyan fontos, hogy hol bankol, minthogy milyen terméket választ a boltban.
Vannak még rajtunk kívül más kisbankok Magyarországon, de azért most egy elég nagy méretű konszolidáció zajlik, aminek tulajdonképpen mi is aktív részesei vagyunk az elmúlt 10 évben létrejött akvizícióink által (a Banco Popolare Hungary-t 2013-ban vásároltuk ki, míg a Sopron Bankot 2022-ben). A bankok száma jelentősen lecsökkent, tizenöt évvel ezelőtt volt kb. 40 bank az országban, most 20 körüli ez a szám. A megmaradt bankok így tulajdonképpen három fő kategóriába sorolhatók: a külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek, a hazai valamilyen politikai kötődésű pénzintézetek, és a hazai politikailag független pénzintézetek. Ez utóbbi kategóriában a MagNet Bank az egyedüli jelenleg.
Hogyan alakul a MagNet Bank finanszírozási tevékenysége? Milyen konkrét szempontokat helyez előtérbe egy hitelbírálat során?
Ha megnézzük a teljes hitelportfóliót, akkor látható, hogy a hitelportfóliónk karbonlábnyoma közel 60%-kal alacsonyabb, mint más bankok esetében, ami egy nagyon jó arány. A GABV kialakított egy pontrendszert, amit követünk, ez az ún. Tripple Bottom Line, azaz Hármas Hatás Szemlélet, amely tulajdonképpen ugyanazokat a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat helyezi előtérbe, mint az ESG.
Ez alapján több mint 8 éve pontozzuk a hozzánk beérkező hiteligényeket egy ún. Impact Scorecard segítségével, ma pedig már az összes nagybank is méri az ESG alapján a hitelezett ügyfeleket.
Ezek a pontrendszerek folyamatos finomításra szorulnak, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy mi tekinthető hasznosnak és mi nem. A kedvenc példám, hogyha egy dohánygyár a csarnokának tetejére napelemet tesz, akkor az, hogy dohánygyár, nagyon sok mínusz pontot jelent, viszont az, hogy napelemet tesz a tetejére, sok plusz pontot. Egy pontrendszert úgy is ki lehet alakítani, hogy az adott vállalkozás nem kapná meg a hitelt, mert dohánygyár, közben pedig egy másik banknál úgy határozták meg, hogy megkapja a hitelt, mert napelemet tesz a gyártócsarnok tetejére. Nem könnyű ezt korrekten, becsületesen, jól működtetni, nagyon nagy felelősség.
Egyre több pénzintézet dönt úgy világszerte, hogy nem finanszíroz bizonyos iparágakat. Mik azok a területek, amelyek nem összeegyeztethetőek az értékalapú bankolással és a fenntartható pénzügyekkel?
Ilyen a fegyverkereskedelem vagy a tiltott szerencsejáték, de ez a kör az utóbbi években olyan elemekkel bővült, amelyek gazdaságilag ugyan hasznosak, a környezetre viszont károsak, mint például a nyíltszíni bányászat vagy a vegyipari szennyező tevékenységek. A GABV 71 tagbankja közül senki – így a MagNet Bank – sem finanszíroz fegyvergyártást vagy -kereskedelmet, ennek megerősítésére február végén mi is aláírtuk az ún. „Milánói Nyilatkozat a Békéért” c. dokumentumot. Tavaly 9%-kal nőttek a hadászati beruházások, amelyek 2,2 billió dollárt tettek ki, és bankokon keresztül jutottak célba. Minden országnak van védelmi igénye és ahhoz, hogy a védelmi ipar kielégüljön, fegyvereket kell gyártani és a fegyvergyártó cégeket is finanszírozni kell. Ez egy nagyon nehéz kérdés, de az biztos, hogy emiatt a világ összes bankja nem tudna ilyenné válni.
A digitális bankolás az utóbbi években érdemben átalakította a piacot, rengeteg lehetőség áll már rendelkezésünkre. Önök mit tapasztalnak, mennyire szeretik, használják ezeket a megoldásokat? Mivel lehet megragadni az ügyfelek figyelmét, hogy illeszkedik ez a bank társadalmi tevékenységéhez?
A bankpiacon elsőként jelentünk meg internetbank szolgáltatással és nagyon hamar mobilbank applikációval, az ügyfeleink évtizedek óta stabilan használják ezeket. Ugyan nem vezetünk értékpapírszámlát, ezért a mobilbankos applikációink ilyen szempontból jelenleg egy szűkebb termékpalettát ölel fel, mint a nagybankok hasonló típusú applikációja, viszont a termékeinkben hozzuk azokat a plusz elemeket, amik az értékalapú közösségi bankolásból fakadnak. Segítő Bankkártya Programunkban az ügyfeleink minden kártyás költés után civil szervezeteknek ajánlhatják fel az ún. charge back díjat, amit a kereskedőktől kapunk a bankkártyás elfogadásért.
Emellett nagyon sok olyan közösségi programunk van, amelyekkel szeretnénk elősegíteni az adományozási kultúra fejlődését, és persze a közösségi faültetést is ki kell emelnünk, máig összesen 60 ezer facsemetét ültettünk el, és vállaltuk, hogy az ügyfélkör növekedésével összhangban 2024. végéig további 17 500 fát ültetünk.
Több mint 10 éve működtetjük az összes ilyen típusú programunkat, és mostanra már látjuk, hogy felnevelkedett nálunk egy olyan ügyfélréteg, akiknek valóban fontos ez.
Ezt a fajta közösségi bankolást nagyon komolyan veszik az ügyfelek, az elmúlt évek alatt több mint 500 millió forintot juttattunk ilyen módon különböző civil szervezetekhez, és az utóbbi években már 100 millió forint felett van ez az összeg. A legfontosabb számunkra, hogy egy még szélesebb ügyfélréteghez el tudjuk juttatni ezt a gondolatot. A mi üzemméretünkben a növekedési tér sokkal nagyobb, jelenleg körülbelül 80 ezer ügyfelünk van, de 1-2 éven belül szeretnénk elérni a 100 ezret és nagyon örülnénk, ha a piaci részesedésünk elérné a 2-3 %-ot.
Fotók: Kaiser Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését a MagNet Bank támogatta.
