Az új jogszabály alapgondolata, hogy a magyarországi vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve, hogy összhangba kerüljön a magyar vállalati szféra az EU-ban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal. A törvény részleteiről, - hogy mely vállalatokat érinti ez 2024-től, és kiket a következő években - a korábbi cikkünkben már beszámoltunk, most három tanácsadó piaci tapasztaltait, a törvény kapcsán felmerülő tisztázandó kérdéseket, illetve a véleményeket mutatjuk be.
Nagy Julianna, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere a verseny megteremtésére való ösztönzést emelte ki a jogszabály egyik velejárójaként, valamint felhívta a figyelmet az olyan új kötelezettségekre, mint az éves vezetői jelentés fenntarthatósági jelentéssel való bővülése és a nyilvános ESG-beszámoló:
"A törvényben olvasható átfogó előírások tagadhatatlanul kihívások elé állítják a vállalatokat, de egyúttal teret teremtenek az innovációra és a társadalmi felelősségvállalás erősítésére. A fenntartható szemléletű megközelítés értelmében pedig a jogszabály valódi jelentősége a vállalkozások számára abban rejlik, hogy a jelenleg vagy a közeljövőben hozott fenntarthatósági döntéseik révén biztosíthatják hosszabb távú versenyképességüket.
A hazai ESG-beszámolás nem összetévesztendő a CSRD által előírt és az EU-s tagállamok nemzeti gyakorlatába jelenleg átültetés alatt álló fenntarthatósági közzétételi kötelezettséggel. Ez utóbbi implementálására is kiterjed a törvény, mégpedig a Számviteli és a Könyvvizsgálói Kamarai törvény egyes rendelkezéseinek módosítása révén. Így az érintett vállalkozásoknak az éves vezetői jelentésbe - annak elkülönült részeként - fenntarthatósági jelentést kell közzétenni az ESRS sztenderdek mentén, valamint emellett a Kormány által rendeletben meghatározott tartalmú, nyilvános ESG-beszámolót is kell készíteniük és közzétenniük a fenntarthatósági kérdések tekintetében. A beszámolás a kidolgozás alatt álló nemzeti ESG-sztenderdeknek megfelelően történik majd, ami az európai elvárásokra építve esetenként az ESRS-eken túlmutató adattartalmat is magában foglalhat. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a KPI-ok (kulcs teljesítményindikátorok) tekintetében kettős adatszolgáltatási kötelezettségre kell számítaniuk a bizonyos mérethatárt elérő nem pénzügyi vállalkozásoknak.
A nemzeti ESG-keretrendszer összetett, egyaránt tartalmaz szabályozást a nemzeti CSDDD-re (azaz a beszállítói lánc átvilágítására vonatkozó irányelvjavaslatra), a nemzeti ESG beszámolási kötelezettségek rögzítésére, illetve a piacszabályozásra és a CSRD implementációra vonatkozóan. Az érintett vállalkozásoknak érdemes a felkészülést a keretrendszerre és a nemzetközi elvárásokra fókuszáló helyzetértékeléssel kezdeniük, majd az értékelés eredményei alapján javasolt egy jelentéstételi stratégiát is kidolgozniuk.
Az ESG-beszámolás tehát csak az eredménytermék, a szabályozás értelmében az érintett vállalkozásoknak ESG-stratégiát kell alkotniuk, hatékony kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk, valamint átlátható, auditálható beszámolási folyamatokat kell kialakítaniuk a következő években a megfelelés biztosítása, illetve versenyképességük megőrzése érdekében.” - mondta el a szakértő.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC ESG riportingért felelős cégtársa szerint a fenntarthatósági jelentés készítésének egyik pozitív következménye, hogy a vállalati fenntarthatósági teljesítmények közötti összehasonlíthatóságot növeli, csakúgy, mint a transzparenciát:
"A magyarországi ESG-törvénnyel hazánk a számviteli törvénybe integrálta a fenntarthatósági jelentés elkészítésének kötelezettségét és azok részletszabályait. Az első körbe eső jelentéskészítők - a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok - már jellemzően 2023-ban megkezdték a felkészülést. Elindult a vállalatoknál az ESG-jelentéstétellel foglalkozó munkakörök kialakítása és megsokszorozódott az ESG-képzéseken résztvevők száma. 2023-ban minden eddiginél több - még a népszerű önkéntes keretrendszer, a GRI-standardok szerinti - fenntarthatósági jelentés készült el. Az új szabályozás szerint a fenntarthatósági jelentéseket az éves beszámolóval egyidejűleg kell majd közzétenni és auditálni is kell azokat, amely minden bizonnyal kihívást fog jelenteni az érintettek számára.
A második körös jelentéskészítők csoportja lényegesen több nagyvállalatot foglal magába, mint az első kör. A kötelező jelentéstételre elkezdték a felkészülést közülük azok, akik már készítettek jelentést - jellemzően marketingkommunikációs céllal -, náluk elsősorban az adatgyűjtési folyamatok finomhangolására van szükség.
Az egységes kötelező standardok szerinti fenntarthatósági jelentés készítése várakozásaink szerint növeli majd a transzparenciát és a vállalati fenntarthatósági teljesítmények közötti összehasonlíthatóságot. A könyvvizsgálati kötelezettség pedig várhatóan a befektetők és minden más érintett bizalmát erősíti a jelentést készítő vállalatok iránt. Ahogyan a PwC legutóbbi Global Investor Survey felmérése is rámutat,
a befektetők 94%-a valamilyen mértékű zöldre festést gyanít a jelentésekben. A vállalati jelentéseknek elkerülhetetlenül tovább kell fejlődniük, hogy megbízható, következetes és összehasonlítható információt nyújtsanak, amelyekre a befektetők és más érdekelt felek támaszkodhatnak.
"Az új ESG-törvény bevezeti az ellátási láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításának kötelezettségét is a magyar vállalatok számára, amely már létező gyakorlat több más országban (pl. Németország, Egyesült Királyság), és megelőzi ebben a tárgyban a tervezett uniós szabályozás hatálybalépését" - tette hozzá dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője, majd kiemelte: "Ez a kockázati szempontú megközelítés újszerű a vállalatok és partnereik számára,
hiszen szükségessé teszi a beszállítói lánc szereplőinek feltérképezését, kategorizálását, ESG-konform beszerzési-, átvilágítási eljárás és belső szabályozás kialakítását, valamint a meglévő szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát is.
A megfelelő gyakorlat kialakítása kezdetben sok feladatot ró majd a kötelezett vállalatokra. Az átvilágítás célja az, hogy a fenntartható működés, mint szemléletmód ne szorítkozzon csak a vállalati keretekre, hanem azt is vegye figyelembe, ha a működéshez szükséges partneri kapcsolatokkal egy vállalat olyan iparágakat vagy gyakorlatot támogat, amelyen keresztül emberi jogokat sérthet vagy káros hatással lehet a környezetre."
Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a CSRD és a hazai ESG-törvény hatályba lépésével az eddig jól teljesítőket jutalmazó piaci önszabályozásból, mostanra normatíva lett:
"A tudományos és filozófiai koncepció, miszerint a környezeti, társadalmi tőkét is szükséges beárazni a vállalatok hatásainak vizsgálatakor már az 1970-es évektől ismert. (Az 1973-as energiaválság idején E.F. Schumacher írt róla a "Small is beautiful" vagyis "A kicsi szép" című világhírű klasszikusában.) Maga a megközelítés, hogy a jövedelemteremtő képesség önmagában nem elégséges mutató egy vállalat teljesítményének értékelésekor több, mint 50 éves. A különböző fókuszú vállalatirányítási szabványok fokozatosan jelentek meg, és az ezek alapján bevezetett rendszerek mára beépültek a legtöbb szervezet kultúrájába. A bevezetés és fenntartás során kockázatalapú megközelítéssel kiválasztják a lényeges elemeket, amelyekre mérőszámokat és célokat tűznek ki, szabályozásokat vezetnek be, a menedzsment bevonása követelmény.
Az ESG-törvény megközelítése (lásd 2023. évi CVIII. tv. III. fejezet – A vállalkozás kötelezettségei) pontosan az ISO alapú szemlélettel állítható analógiába azzal a kiegészítéssel, hogy a fókusz szélesebb, a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásokat együttesen kezeli (szemben a vállalatirányítási rendszerek szűkebb scope-jával). A jelenleg alkalmazott vállalatirányítási rendszerek is már 30 éve ismertek.
A változást az eddigi megközelítéshez képest az hozza, hogy az önkéntes alapon működő, az értékláncokban eddig a jól teljesítőket jutalmazó piaci önszabályozásból normatíva lett a CSRD és a hazai ESG-törvény hatályba lépésével. Plusz pont helyett minimum kritériummá vált a tőkepiac és a vevők szemében, akik legtöbbször önmaguk is kötelezettek.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a hatályos jogszabályok teljesítése az ESG-megfelelésnek is az alapja. Mert mit is jelentenénk például az ESG ESRS-E2 (Pollution) szabvány alapján, ha egy technológia estében határérték feletti oldószer távozik a kéményen keresztül és erre vonatkozóan semmilyen intézkedés nem született évek óta? A bázisértékek meghatározását követően el kell kezdeni dolgozni a lényeges (ISO terminológiában jelentős) negatív hatások és az azonosított kockázatok csökkentésén. Ez pedig még csak most következik igazán." - értékelte a törvény megjelenését Nagy Gréta.
Címlapkép forrása: Getty Images
