A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvénytervezet (DÁP törvény) kényelmes e-ügyintézést ígér az állampolgárok számára. A tervezet azonban a közüzemi szolgáltatók életében is fontos változásokat hoz. A jogszabály-változásokra az alábbi profilú cégek vezetőinek érdemes figyelniük:
- víziközmű-szolgáltatók,
- távhőszolgáltatók,
- hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végzők,
- (nem vezetékes) szennyvíz begyűjtést és elszállítást végzők,
- kéményseprőipari szolgáltatók,
- egyetemes postai szolgáltatást végzők,
- villamosenergia-szolgáltatók,
- gázszolgáltatók.
Eüsztv. helyett DÁP törvény – a jogszabályváltás menete
A DÁP törvény – amely az Eüsztv. helyébe lép – ütemezetten fog hatályba lépni, egyes rendelkezéseit már 2024. július 1-től, de valamennyi rendelkezését legkésőbb 2025. július 1-jétől alkalmazni kell majd. Ami a közüzemi szolgáltatók számára lényeges, hogy az Eüsztv. hatályosságának utolsó időszakában kibővíti az ügyfelei számára az e-ügyintézés biztosítására kötelezett közüzemi szolgáltatói kört. Ez a kör 2025. június 1-jéig az Eüsztv. rendelkezései szerint köteles eljárni, tehát a közüzemi szolgáltatók számára a DÁP törvény csak 2025. június 1-jén lép hatályba.
Mit jelent az e-ügyintézésre kötelezett közüzemi szolgáltatói kör kibővítése?
A DEÜSZ Egyesület már októberben felhívta a figyelmet az Eüsztv. ezirányú módosítására. 2023. végéig az Eüsztv. azon vállalatokat sorolja e-ügyintézésre kötelezett közüzemi szolgáltatói körbe, amelyek az előző évben havi átlagban legalább 150 ezer számlát bocsátottak ki. 2024. január 1-jétől a számlakibocsátási határ 50 ezerre csökken.
A DEÜSZ számításai szerint akár 100 olyan vállalat is lehet, amelynek 2024-től gyorsan kell gondoskodnia az elektronikus ügyintézési szolgáltatások implementálásáról.
“Ez egy összetett feladat, amire mindössze négy hónapja volt a cégeknek, hiszen szeptember 1-jén jelent meg az Eüsztv. január 1-jétől hatályos módosítása” – mondta el a Portfolio-nak Kiss Péter, a DEÜSZ Egyesület főtitkára.
Mit jelent az elektronikus ügyintézés biztosítása?
Az elektronikus ügyintézés biztosítása elsősorban azt jelenti, hogy a szolgáltató képes elektronikus csatornát biztosítani a hozzá forduló cégek és természetes személyek számára, illetve képes az ügyintézést végig elektronikus módon végezni a rendelkezésre álló elektronikus ügyintézési szolgáltatások ügyintézési folyamatokba integrált használatával. Alább idézzük az Eüsztv. főbb pontjait és kiemeljük, hogy az melyik szolgáltatás bekapcsolását jelenti.
Eüsztv. 25. § (3): Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan, elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja legalább:
- az ügyfél ügyintézési rendelkezéseinek lekérdezését (Rendelkezési Nyilvántartás - RNY),
- a Személyre szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül az elektronikus ügyintézés lehetőségét,
- elektronikus azonosításhoz kötött szolgáltatás nyújtása esetén a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldások ügyfél általi használatát,
- a Biztonságos Kézbesítési Szolgáltatáson (BKSZ - Hivatali Kapu) keresztül történő kézbesítést, a neki címzett üzenetek fogadását,
- az ügyfél által elektronikus úton tett jognyilatkozatok, elküldött iratok kézhezvételének jogszabályban meghatározott módon történő igazolását,
- dokumentumhitelesítést illetően a legalább fokozott biztonságú és közigazgatási követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátott, illetve elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumok feldolgozását,
- az E-ügyintézési törvény szerint hitelesített dokumentumok előállítását, (elektronikus aláírás, Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhiteles - AVDH),
- az ügyfél részére kézbesítendő iratok kézbesítését az E-ügyintézési törvény 14. § szerint valamennyi típusú kézbesítés útján,
- az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését (EFER),
- az elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatással létrehozott elektronikus űrlapok (EPAPÍR, E-ŰRLAP) kezelését.
Az Eüsztv. az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára továbbá a belső ügymenetük, működésük tekintetében elektronizálási kötelezettséget is előír. Minden érintett cég köteles az e-ügyintézési szolgáltatásai működtetéséhez és az ügyintézésbe bevont társszervekkel való kapcsolattartáshoz szükséges belső működését, folyamatait teljes körűen elektronizálni, és ehhez az elektronikus információs rendszereket biztosítani.
Kiss Péter DEÜSZ főtitkár szerint a belső elektronizálási kötelezettségre érdemes nem kényszerként, sokkal inkább lehetőségként tekinteni.
A követelmény ugyanis sokkal hatékonyabb működést, automatizált ügyintézési lépéseket eredményez a backoffice folyamatoknál.
A DÁP törvény követelményei
A DÁP törvény digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetként definiálja a közüzemi szolgáltatókat (80. §). A kötelezettségi szint az 50 ezres számlakibocsátási határnál elválik:
- Az előző éves átlagban, havonta legalább 50 ezer számlát kibocsátó közműszolgáltatókra ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a közigazgatási szervekre. A DÁP törvény lényegében átvette az Eüsztv. (fent részletezett) követelményeit, kiegészítve azzal, hogy biztosítani kell a szolgáltatások folyamatos elérhetőségét, továbbá a (mobil) keretalkalmazás útján történő igénybevétel lehetőségét és a digitális keretszolgáltatások használatának lehetőségét. A digitális keretszolgáltatások az ügyintézések során jellemzően előforduló lépéseket támogatják. Ötféle keretszolgáltatást határoz meg a DÁP törvény: eAzonosítás, eAláírás, ePosta, eDokumentumkezelés és eFizetés.
Látható, hogy a keretszolgáltatások és az Eüsztv. által meghatározott elektronikus ügyintézési szolgáltatások között van átfedés. Ezzel kapcsolatban Balogh Gábor, a Königsberg Consulting vezető tanácsadója a DMS One webinárján kifejtette: a már meglévő szolgáltatások részben beépülnek majd a keretszolgáltatásokba, más elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat pedig kiváltanak a bevezetésre kerülő keretszolgáltatások. A keretszolgáltatások részletes működését, funkcióit kormányrendelet fogja meghatározni.
A digitális keretszolgáltatásokat az állam lényegében odaadja a közüzemi szolgáltatóknak, ám
Az eAzonosítás és eAláírás szolgáltatásért fizetniük kell.
E-ügyintézési kötelezettség a kisebb közműszolgáltatóknál
- A DÁP törvény szerint a havonta 50 ezer számlánál kevesebbet kibocsátó közműszolgáltatók is kötelezettek lesznek digitális szolgáltatásokat nyújtani az ügyfeleik számára annyiban, hogy saját szolgáltatásaik nyújtása során (az azonos funkciót betöltő szolgáltatásaik mellett vagy helyett) kötelesek lesznek használni az eAzonosítás és eAláírás digitális keretszolgáltatásokat, és ők is kötelesek lesznek ezért díjat fizetni.
“Az eAzonosítás és eAláírás állami keretszolgáltatást lényegében az összes közüzemi szolgáltatónak elérhetővé kell tennie a saját felületén” – összegezte Balogh Gábor. "Mindezt úgy, hogy a cégek nem kérhetnek díjat az ügyfeleiktől ezek használatáért, viszont nekik fizetniük kell majd az állami szolgáltató felé egy későbbi díjrendeletben meghatározott összeget.”
Mint említettük, a DÁP törvény által előírt kötelezettségek teljesítésére hagy némi időt a törvény. Az új eAzonosítás és eAláírás keretalkalmazásnak például 2024. szeptember 1-jére kell elkészülnie, de a közüzemi cégek csak 2025. június 1-jétől kötelesek azokat biztosítani az ügyfeleik felé.
Eüsztv., DÁP törvény megfelelés fejfájás nélkül
Az aktuális és a következő években hatályba lépő jogszabályváltozások a közüzemi szolgáltatók digitalizálására irányulnak. Kiss Péter, a DEÜSZ Egyesület főtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy sokkal könnyebb dolga lesz a követelmények megvalósításakor azoknak a közműcégeknek, amelyek a back office területeiket már digitalizálták. “Az ügyintézést kísérő iratkezelés során nem keletkezhet papíralapú irat; ezt érdemes alapul venni, amikor az új követelményekre keresik a megoldást a cégek.”
Címlapkép forrása: Getty Images
A cikk megjelenését a DMS One támogatta.
