Az elmúlt időszak igencsak mozgalmasra sikerült az energiaszektorban, azon belül is főleg a pár év alatt a semmiből jókorára bővülő napenergia-ágazatban. Külső szemlélő azt gondolhatja, hogy miután kis túlzással minden a napenergia további jelentős térnyerése mellett szól, ezért bizonyára a naperőművek finanszírozása is hálás feladat. De mi a helyzet valójában ezen a téren, és hogyan változott a szektor az egyebek mellett a Coviddal és energiaválsággal terhelt utóbbi öt évben?
Kulcsárné dr. Takács Krisztina: Az elmúlt öt év a napelemparkok finanszírozása szempontjából minden végletet felvonultatott. Amikor a SolServices 2017-18-ban elindult, a makrokörnyezetet alacsony infláció és áramárak jellemezték, a klímaváltozás is sokkal kevésbé volt a bőrünkön érezhető. Akkor gyakorlatilag az onshore (szárazföldi) szélenergia volt az egyetlen megfizethető megújuló technológia, és miközben a hazai szabályozási környezet nem kedvezett ennek, Nyugat-Európa és a világ pedig alaposan elhúzott, a naperőműépítés az akkori körülmények között még nem számított megtérülő beruházásnak.
A fotovoltaikus (PV) technológia azt követően vált megfizethetővé, hogy az elsősorban Kínában, Egyesült Államokban és Indiában jelentkező kereslet által hajtott fejlődés lejjebb szorította az árakat. Nyugat-Európa e téren is ellépett, maga mögött hagyva a piaci fejlődés korai stádiumában jellemző olyan támogatási rendszereket, mint a kötelező átvétel; ez egyébként elvileg Magyarországon is kifutott, de itthon ekkor még nem igazán épültek 0,5 MW-ot meghaladó teljesítményű naperőművek, a beépített kapacitás tehát viszonylag alacsony volt. 2018-ban azzal csöppentünk bele a finanszírozási valóságba, hogy Nyugat-Európa érett piacain már csak úgynevezett PPA-kel, tehát hosszú távú villamosenergia-beszerzési kereskedelmi ügyletekkel lehetett energiára finanszírozást szerezni.
Ebben az időszakban az volt a legnagyobb kihívás a hazai környezetben, hogy a partnereket meggyőzzük arról, hogy a kötelező átvételi rendszerben is lehetséges és gazdaságilag életképes Magyarországon egy 1 GW naperőmű-kapacitás telepítése. Az egyik fő kétely a finanszírozáshoz kapcsolódott, sokan elképzelhetetlennek tartották az 1 milliárd euró magyarországi megújulóenergia-projektek céljára való előteremtését, illetve kizárólag multilaterális finanszírozás formájában láttak rá esélyt, az itt szóba jöhető szereplők viszont széttárták a kezüket, mondván, ez a hajó már elment. Nagy terveink voltak tehát, de belülről és kívülről is olyan jelzéseket kaptunk, hogy ezt nem lehet így megvalósítani.
Ehhez képest ma ott tartunk, hogy 2023. végéig a SolServices által eltervezett 1 GW-nyi fejlesztés teljes egészében megvalósul, valamennyi naperőmű felépül és működni fog – úgy, hogy megítélésem szerint minden részt vevő építő, finanszírozó és szponzor megtalálja a számításait.
És úgy, hogy eleinte az is kihívás volt, hogy egyáltalán valakivel elhitessük, hogy a projekt még a jogszabályváltozásokkal kapcsolatos kockázatok mellett is működni fog.
Először kettéválasztottuk a portfóliónkat, majd amikor 2020-21-ben feléledt a piac, és rájött, hogy mégiscsak lehet valami a dologból, és megszűnt a naperőművekkel szembeni ellenállás, a finanszírozói, illetve szponzori oldalon több érdeklődő is megjelent. Ekkor hoztuk meg azt a döntést, hogy feldaraboljuk a portfóliót, majd projektenként fogjuk megfinanszírozni és megépíteni ezeket. A befejezési határidő miatt (2022-re el kellett készülnie) a szolnoki projekt lett finanszírozás szempontjából az egyik első.
A Lumen Park Szolnok nem "csak" az ország első és legnagyobb természetbarát napelemparkja, de a beruházást az alkalmazott finanszírozási megoldás is különlegessé teszi. Mely jellemzői teszik rendkívülivé az ügyletet, összevetve más, hasonló kategóriás fejlesztésekkel?
Az, hogy 2023-ban már működik ipari méretű 40-50 MW-os naperőmű Magyarországon, annak köszönhető, hogy a SolServices meg tudta valósítani az 1 GW-os fejlesztési tervét. Ebben a mérettartományban korábban senki nem gondolkodott, ez a nagyságrend sokak számára megfoghatatlannak tűnt. A szolnoki projekt a portfóliónkon belül is az egyik legnagyobb volt, és a maga 140 MWp-jével, 180 hektárjával, valamint a devizapiaci helyzettől függően hozzávetőleg 100 millió eurós költségigényével olyan gigantikus projektnek számított, amekkora hazánkban korábban még nem valósult meg. (A jelenlegi legnagyobb, a közelmúltban átadott 250 MWp-es mezőcsáti naperőmű 400 hektáron működik, ez egyébként szintén a SolServices projektje volt.)
Annak ellenére, hogy még nem volt rá itthon precedens, a külföldi tapasztalataim alapján úgy gondoltam, hogy bilaterális finanszírozásban, tehát egyetlen bankkal együttműködve lenne célszerű megvalósítani a fejlesztést, és ennek a projektméretnek működnie kell Magyarországon is.
A bilaterális finanszírozás mellett szól, hogy megkönnyíti a projektet, egyszerűsíti a jóváhagyási, illetve a finanszírozói folyamatokat is.
A másik ok, hogy ez egy infrastruktúra-projekt, hosszú távú és tökéletes példája a projektfinanszírozásnak, tehát lehetne akár „dobozos termék” is, mint például egy irodaház-finanszírozás, amire azonban létezik standard, kész termékárazással, futamidővel, és azt könnyen ki tudják ajánlani bankok.
Nekem viszont eleinte érvelnem kellett amellett, hogy ez lényegében ugyanaz, csak még egyszerűbb is megépíteni, rövidebb idővel és kisebb kockázattal jár, de tulajdonképpen azt a terméket szeretném látni. Ezt a bankoknak meg kellett érteniük, és elfogadniuk, hogy a kockázati felárakat mindezt figyelembe véve árazzák be, hiszen ekkor tud versenyképes lenni. A fogadtatás végül nagyon jó volt, hiszen sok bank érdeklődött a terveink iránt, a tenderdokumentációt valamennyiüknek kiküldtük, és kaptuk is sorban az ajánlatokat, amelyek közül a legjobbat az UniCredit adta.
Milyen főbb kihívások jelentkeztek a beruházás pénzügyi hátterének megteremtése során?
Menet közben olyan nehezítő körülmények is felmerültek, mint az erőmű – zömmel Kínából importált – komponenseinek hitelezési igénye, hiszen bár a fővállalkozó erős nemzetközi cég, de az akkreditív kibocsátása így is nagy megterhelést jelentett volna a likviditásának. Ezért abban állapodtunk meg, hogy mi oldjuk meg a problémát. Ezt végül sikerült is letárgyalnunk az UniCredittel, ráadásul úgy, hogy lényegében az egész akkreditívet belecsomagolták a mi hitelmegállapodásunkba. Hogy milyen jelentős tételről van szó, azt jelzi, hogy önmagukban a napelempanelekhez fűződik a beruházás teljes költségének mintegy 60%-a.
Ahhoz, hogy ennek a kihívásnak is megfeleljünk, mind jogi, mind technikai szempontból nagyon komoly struktúrát kellett összeraknunk, hogy a bank soha ne legyen kétszeres kitettségben, és nekünk se kelljen többlet tőke befizetésével foglalkoznunk, hogy mindig mindenki pénzénél legyen, és mindig minden időben megérkezzen. Ez a struktúra így egyben lett az év tranzakciója, mert ugyan a projektfinanszírozás önmagában jelentős, de ehhez még hozzá kellett rakni az akkreditíves és a treasury struktúrát is. Ez utóbbi esetében a forintos finanszírozás és az euró alapú fővállalkozói kifizetések időbeni és térbeni eltéréseit is kezelni kellett még a projekt relatív korai szakaszában. A csomag egyes elemei addig is léteztek, de így, ilyen konfigurációban és kimondottan energetikai projektre korábban nem alkalmazták őket.
Miután így egyben az egész csomag már nagyon jelentős lett, a bank összes döntéshozói szintjére el kellett vinni, és olyan komplikálttá vált a végére, hogy gyakorlatilag külön oktatásokat kellett tartanunk arról, hogy a technikai szinteken kinek mi a feladata, mert ha egyetlen mozaik kiesik, akkor borulhat az egész. Mindez nagyon nagy munka volt, de ennek eredményeképpen egy olyan know-how birtokába jutottunk, amit később a szászbereki projektben is jól tudtunk használni.
Mivel olyan sok nem szokványos elemet pakoltunk bele, a folyamat nem volt egyszerű, és viszonylag hosszú ideig, mintegy 9 hónapig tartott.
Hogyan hatott a folyamatra az orosz-ukrán háború és a következményei?
2022 februárjában úgy tudunk nekifutni a háborús és válságidőszaknak, hogy gyakorlatilag minden le volt fixálva; az már előtte látható volt, hogy baj lesz, ha nem is ekkora, hiszen nemzetközi szinten is növekedtek az energia- és panelárak, valamint a kamatok. Az emelkedő kamatlábak mellett a kamatcsere-ügyletet is hozzá tudtuk úgy kötni, hogy a mai valósághoz képest elképesztően alacsony kamatokat kell fizetnünk. Ennek az időben történt megkötése ma milliárdokat spórol nekünk és a banknak is, hiszen ilyen projektméretnél már egy-egy százalékpont is százmilliókat, milliárdokat jelent. Vagyis a konstrukció ilyen szempontból is nagyon jól sikerült. Ez volt egyébként egyben nagyjából az utolsó olyan pillanat is, amikor még forintfinanszírozást lehetett kapni.
Amekkora ellenállás volt két-három éve a bank részéről, most annyira elégedettek ezzel az üzlettel, és tudomásom szerint nem kívánják eladni a másodlagos piacon ezt a terméket.
A projektnek köszönhetően végre Magyarországon is egy klasszikus, hosszú távú, piaci alapú infrastruktúra-fejlesztés valósult meg, piaci szponzorral és piaci finanszírozással.
Erre külföldön ugranak a különféle alapok és finanszírozók, vagyis lehetett volna külföldről is pénzt szerezni rá, ha nem forint lenne a bevétel. Azt gondolom, hogy ezzel a SolServices kitaposta az ösvényt, amelyet az is jelez, hogy a piac igyekszik lemásolni a konstrukciót. A hasonló hazai projektek finanszírozását tekintve alapvetően ugyanezt a modellt alkalmazzák, azzal a kivétellel, hogy mindegyikben több bank vesz részt, egyik sem bilaterális.
Ez az időszak tele van különböző kihívásokkal, az idei évben átadandó Lumen Park Szászberek finanszírozásánál is rendhagyó megoldásokat alkalmaztak?
Úgy véltem, hogy ugyanezt a jól bevált terméket a szolnokihoz képest körülbelül feleakkora szászbereki projektfinanszírozásánál is használhatjuk, de jött 2022 februárja az orosz-ukrán háborúval, és a forintalapú projektfinanszírozás nem csak a naperőművek esetében, hanem kollektíven leállt Magyarországon, miután a kamatszint 3%-ról 15%-ra emelkedését ebben a nagyságrendben egy projekt sem bírja el. A külföldről történő euró alapú finanszírozás pedig azért tűnt problémásnak, mert a forintbevétel miatt a hosszú távú törlesztések lefedezésére lényegében nincs termék a piacon, vagy ha lenne is egy belátható, maximum 10 éves távlatban, az eurófinanszírozás plusz a fedezeti ügylet (hedging) összességében drágább lett volna, mint a forint alapú finanszírozás, márpedig, ha forint alapon nem térül meg, akkor így sem.
Egyetlen megoldás maradt a szászbereki projekt vonatkozásában, hogy forintbevételen eurós finanszírozást szerezzünk Magyarországról, amelynek 2023 decemberéig kellett elkészülnie, amely létjogosultságáról a bankokat is meg kellett győzni. Tulajdonképpen magában a KÁT-rendszerben is van egy természetes hedge, tehát, míg a megtérülés várható ideje értelemszerűen valamennyire képlékeny, olyan nagyot nem bukhat a projekt, hogy ne tudjuk visszafizetni a hitelt.
Összességében egy újabb, közel 9 hónapos folyamat végén az érdeklődő bankok közül végül ismételten az UniCredittel sikerült aláírnunk az eurófinanszírozásról szóló megállapodást, mivel ők is szerették volna folytatni az együttműködésünket egy portfólió-finanszírozás keretében.
A szászbereki projekt tehát azért lett egyedi, mert míg a mozaik többi része lényegében megegyezik a szolnoki projektével, ugyanakkor sikerült forintra eurós finanszírozást szerezni, és olyan garanciális struktúrát kialakítani, amelyhez nem kellett megvenni a tízéves hedge-t és kifizetni annak szignifikáns költségét. A jövő kihívása, hogy mit csinálunk majd 15 év múlva a forintunkkal, és mivel nincsen hosszú távú termék, ezért azt kellett kitalálnunk, hogy éves megújuló ciklusban hogyan fedezzük az árfolyamkockázatainkat.
Mennyire lehet irányadó ez a modell a továbbiakban?
A következő időszakban ismét új megoldásokat kell majd találni, hiszen most már nem nagyon vannak KÁT-os - forintbevételre támaszkodó - projektfejlesztések, ehelyett az euróbevételű PPA-k és piaci alapú projektek ideje jöhet el nálunk is. A világ megint elszaladt mellettünk, Nyugat-Európában a PPA-projekt finanszírozása már bejáratott „dobozos”, standard termék, de már piaci alapú projektekre is adnak finanszírozást, és innentől kezdve kerülnek lépéshátrányba a hazai finanszírozók.
A modell ugyan működik piaci előrejelzések alapján is, 40-50 euró/MWh-s tőzsdei áramárak mellett is, de a piaci alapú finanszírozás itthon még túl kockázatos lépésnek tűnik sokak számára.
Ehelyett inkább a PPA-konstrukciót preferálnák, amire várják is a projekteket, de ezzel az a gond, hogy egyrészt a PPA itthon még mindig gyerekcipőben jár, másrészt a PPA ára jelenleg meglehetősen volatilis, tehát nem biztos, hogy megéri egy ma kapott ajánlatot akár egy évvel későbbi projektindításra elfogadni a fejlesztői oldalon.
Mindenesetre most egy újabb lépcső áll előttünk, és megyünk vissza a nemzetközi piacra. Az erőmű ugyan fizikailag itt van Magyarországon, de az energiát bárhol el lehet adni, és a projekt megfinanszírozása a kockázatitőke-befektetőtől a nyugdíjalapokig mindenkinek jó üzleti lehetőség. A finanszírozásban is jóval szélesebbre tárult a piac, és e téren a korábbiaknál sokkal élesebb versenyt várok, de megint nekünk, a finanszírozás keresleti oldalán álló szereplőknek kell jól definiálnunk, hogy pontosan mit is szeretnénk, újabb és újabb finanszírozási lehetőségeket bevonva. Ilyen körülmények között az egyik fő kihívást az jelenti a magyar székhelyű bankok számára, hogy megértsék, hogy ez az új idők szele, és ha projektet akarnak, akkor a piaci szegmensben is meg kell jelenniük.
A 2022-es fejlemények hatására olyan hihetetlen mértékű keresletnövekedés ment végbe a piacon a megújuló energia iránt, amire korábban nem volt példa.
A gazdasági szükségesség összeért a zöld elvekkel, ez pedig adott egy lökést a finanszírozásnak is.
A zöld szempont a finanszírozási ágazatban is felértékelődött, ami azt jelenti, hogy ma nem lehet úgy finanszírozni egy projektet, hogy abban ne legyen valamilyen zöld energiaforrás. Másrészt, önmagában ez ma már nem is feltétlen elegendő, amit az is alátámaszt, hogy a nagyvállalatokra már most, a kisebbekre pedig a következő években kiterjesztik az ESG-jelentéstételi kötelezettséget. A SolServices-nél nagyon komolyan vesszük az elvárások változását, és részben erre tekintettel dolgoztuk ki például az új generációs természetbarát napelemparkokra vonatkozó koncepciónkat, illetve white paperünket, emellett a teljes ellátási lánc mentén odafigyelünk a fenntarthatósági szempontok érvényesülésére.
A Solservices az elmúlt öt évben a régió legnagyobb naperőmű-portfólióját fejlesztette le az Ön pénzügyi vezetésével. Hogyan látja és ítéli meg a nők helyzetét a megújulóenergia-ágazatban?
Ez egy fiatal iparág és ez a szegmense rendkívül attraktív a fiatal generáció számára. A dolgozók átlagéletkora a SolServices-nél is viszonylag alacsony, mivel amikor 2017-ben elindultunk, új tudományterületen megszerzett friss, specifikus, itthon ritkaságnak számító szakmai tudással rendelkező embereket kerestünk, következésképpen egy fiatalabb generáció került be hozzánk. Számukra már természetes és nem kérdés, hogy mindenféle szakterületen dolgoznak nők és férfiak is.
Ebben a generációban a korábbiaknál sokkal vegyesebb a kép, és pusztán a szakmai tudás alapján választva azt az eredményt kaptuk, hogy jelenleg dolgozóink mintegy 60%-a nő. Egyszerűen ez ma a realitás, például a megújuló iparágban meghirdetett környezetmérnöki állások esetében tíz jelentkezőből hét nő. A szerepek a pozíciókhoz és feladatokhoz kötődnek, teljesen mindegy, hogy férfi vagy nő tölti-e be azokat. Bár úgy gondolhatjuk, hogy bizonyos szakmákban erősebb, agresszívebb fellépés kell, más területeken pedig sokkal empatikusabb fellépésre van szükség, ami implikálhatja, hogy a nemeket tekintve milyen arányok alakulhatnak ki, a valóság nem igazolja ezt a sztereotípiát.
A nap végén kialakul egy csapat, amelybe minden területen kellenek nők és férfiak is, és ennek ugyanaz a fő oka, mint ami az energetikában ma zajló nagy változásoknak is az egyik legfontosabb hajtóereje: a diverzifikációra való törekvés, illetve az ebben rejlő komparatív előny. Mert nem vagyunk egyformák, de éppen attól lesz ütőképes a csapat, hogy sokféle. Nem csak olyan szempontból kell tehát diverzifikálnod, hogy férfi vagy nő, hanem korosztály tekintetében, sőt akár abban is, hogy magyar vagy külföldi. Mindenki hoz egy sajátos szemléletet, gondolkodásmódot, ötletet, és ha a csapat változatos, mindenki a helyén van és jól látja el a szerepét, akkor ütőképes is, amivel tudtok előre menni. Akkor tudunk hosszabb távon igazán stabilan, organikusan növekedni, ha diverzifikálsz, nem csak méretben, technológiában vagy földrajzilag, de munkaerőben is.
A Lumen Park Szolnok és Szászberek pénzügyi hátterének részletei
Lumen Park Szolnok
- Az eddigi legnagyobb bilateriális PV finanszírozás a CEE régióban;
- Az eddigi legnagyobb zöld finanszírozás Magyarországon;
- A projekt a komplex tranzakcióval elnyerte a “Transaction of the year” elismerést 2022-ben az UniCredit Banktól;
- Korábban csak úgynevezett klubhitelek formájában valósult meg ekkora finanszírozás, most sikerült elérni, hogy egy bank álljon a projekt mögé;
- 80%-os hitelintenzitás, ami szintén egyedülálló;
- 100% forint alapú finanszírozás még 2021-es árakon, a hosszú távú kamatcsere ügyletet megfelelő előre tervezéssel sikerült kellő időben megkötni;
- Nem csak a beruhás pénzügyi fedezetét biztosította a bank, de a fővállalkozó felé nyújtott akkreditíves ügylettel fedezte a panelbeszerzést, vagyis a hitellel párhuzamosan a beruházás közel 60%-át jelentő eszközök beszerzésére külön, kontinenseken is átnyúló garanciát is nyújtott;
- A különböző valutákban lebonyolított beszerzésekhez az FX fedezeti ügyletek is előre megkötésre kerültek, így a 2022. évi forintgyengülésből eredő veszteségeket meg lehetett előzni.
Lumen Park Szászberek
- A jelenlegi kamatkörnyezet már nem teszi rentábilissá a forint alapú finanszírozást, és bár eleinte minden finanszírozó elzárkózott az euró alapú finanszírozástól, mégis sikerült elérni egy 70%-os intenzitású, 100%-ban euró hitelt;
- Ez előnyös a beszerzések lebonyolításánál, így a vállalat nem fut FX kockázatot a kivitelezés alatt, míg a törlesztési időszakra egyéb eszközökkel fedezi működését;
- A kamatcsere ügylet szintén megkötésre került, de már egy módosított, a jelen környezethez igazított konstrukcióban.
Képek: SolServices Kft.
A cikk megjelenését a SolServices Kft. támogatta.
