A különböző bőrproblémák jelentik az egészségügyi alapellátás felkeresésének egyik leggyakoribb okát: hazánkban is évente rengeteg beteg küzd valamilyen bőr-és nemikórtani szakellátást igénylő problémával, a világszerte általánosan jellemző hosszú, akár 30 napos várakozási idő viszont nem segíti a minél rövidebb betegút megvalósulását.
Főleg a Covid óta látható, hogy mielőtt az állapotukban negatív változás állna be, azok a betegek, akik tehetik, inkább a magánellátást választják, ahol egyébként szintén nem ritka a pár hetes várólista.
A digitális bőrgyógyászat egyik legnagyobb előnye, hogy a Mesterséges Intelligencia használatával a szakorvosra való várakozási idő kevesebb, mint 24 órára csökken. “Az esetek 80%-ában nincs szükség a személyes bőrgyógyászati vizsgálatra. Amennyiben a betegek csak az előzetes online szűrést követően mennének személyes rendelésre, az a szakrendelések terheltségét jelentősen csökkentené” – hangsúlyozta Kovács Máté, az AIP Derm Digitális Bőrklinika alapítója.
Amikor tényleg szükség van személyes ellátásra, a felszabaduló kapacitás miatt nem kellene 3 hónapot várni, hanem a beteg akár egy héten belül sorra tudna kerülni.
Részben a nagy klinikai, dermatoszkópos és dermatopatológiai képadatbázisa miatt a bőrgyógyászat különböző területein az elmúlt évtizedben az AI szerepe fokozatosan egyre fontosabbá vált.
Különösen a bőrelváltozások, köztük a rosszindulatú daganatok szűrésének érzékenységét és pontosságát javíthatja a betegellátás során, valamint képes lehet választ adni a növekvő orvoshiányból és a hosszú várakozási időből fakadó kihívásokra.
A digitális bőrklinikán az eseteket ugyanúgy megvizsgálják, mint egy hagyományos szakrendelésen, de gyorsabban és pontosabban tudnak dolgozni, mert a leletet egy bőrgyógyászati AI átnézi és előzetes diagnosztikát állít fel. A technológia tehát az adott szakorvost támogatja, de nem hoz döntést, mivel a diagnózist és a kezelési javaslatot minden alkalommal jóvá kell hagyni.
Az AI segítségével óránként jóval több esetet lehet átnézni és kezelni. Ez okozza a rendszerünkben azt a hatékonyságnövekedést, ami miatt pár órán belül tudunk diagnózist adni a betegeknek, várólisták nélkül
– emelte ki Kovács Máté.
Az AIP Derm-mel szerződött orvoshoz már úgy kerülnek a képek és a beteg adatai, hogy azt az AI átnézte, és felállított 5 lehetséges diagnózist, amelyből az orvosnak csak ki kell választania a megfelelőt. A program egy két és félmilliós képadattárból dolgozik, amelyek több nemzetközi adatbázisból és a Semmelweis Egyetem adatbázisából származnak. Az esetek 90%-ában az AI által adott diagnózist a bőrgyógyászok megfelelőnek találják.
Egy fotó alapján gyógyítani?
Nincs szükség arra, hogy az orvos és a beteg egyszerre legyen azonos helyen, a legtöbb bőrgyógyászati problémakör esetében egy kép is elegendő a diagnózis felállításához, így azok is hozzáférhetnek az ellátáshoz, akik azért nem mennek orvoshoz, mert nincs idejük, messze laknak a rendelőtől, nincs lehetőségük magánellátást igénybe venni, vagy nem akarnak több hónapot várni az államira.
A globális felmelegedés következtében nő a bőrrákos megbetegedések kockázata, hiszen a szabad bőrfelületeket egyre tovább éri UV-sugárzás. A betegség különösen a fiatal nők és idősebb férfiak körében gyakori. A Magyar Dermatológiai Társulat adatai alapján két évtized alatt megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz.
A technológia lehetővé teszi, hogy a regisztrációt követően otthonról vagy bárhonnan, a problémás bőrfelületről készült kép feltöltésével elindítsuk a folyamatot. Mivel nincs szükség időpontfoglalásra, sokkal gyorsabb, ami az embereket talán gyakoribb bőrgyógyászati szűrésre ösztönzi.
A diagnózis és a kezelési javaslat pár órán belül elkészül, ha pedig az elváltozás beavatkozást igényel, az orvos gyógyszert is fel tud írni vagy továbbirányítja a beteget egy klinikára.
Egyes bőrproblémák - mint például a rosszindulatú bőrelváltozások - kezeléséhez, végső diagnosztizálásához személyes vizsgálatra van szükség, ez azonban az esetek elenyésző százalékában fordul elő. “Minden esetben arra törekszünk, hogy egészségügyileg releváns információt adjunk, ha pedig nem tudunk diagnózist felállítani, visszaadjuk a vizsgálat díját” – tette hozzá az alapító.
Mi lesz az orvos-beteg kapcsolattal?
Egy amerikai kutatás szerint az orvosoknak naponta több mint 21 órát kellene ahhoz dolgozniuk, hogy az összes feladatukat ellássák. Nem nehéz belátni, hogy ezt fizikailag képtelenség ellátni, de a komoly túlterhelés egy idő után óhatatlanul türelmetlenséghez, stresszhez, végül kiégéshez vezet, amely miatt a pályaelhagyók száma már Magyarországon is megelőzi a külföldre költöző orvosok számát. Míg a hazai orvostanhallgatók 12%-a dönt a külföldi munkavégzés mellett, addig a pályaelhagyók hazai aránya 16% a Magyar Kórházszövetség adatai alapján.
A mesterségesintelligencia-alapú digitális klinikákon tapasztalható az orvos-beteg kapcsolat minőségének javulása, hiszen a beteg gyors, minőségi szolgáltatást kap, és nem kell aggódnia a várakozás miatt, az orvos pedig a megnövekedett kapacitásának és a lecsökkent adminisztratív terheknek köszönhetően nagyobb figyelmet tud a betegeire fordítani. A digitális innováció segítségével a bőrgyógyász jobban be tudja osztani az idejét, egy óra alatt akár 40 ember szűrését is el tudja végezni, szemben a személyes ellátással, ahol ennyi idő alatt 4 beteget tudnak megvizsgálni.
A digitális egészségügy egyik legnagyobb ígérete, hogy csökken az egyes gyógyítások költsége, amely növeli az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget.
Ha egy orvos 40 esetet tud ellátni egy óra alatt, mivel a munkájának egy része automatizált, akkor egy vizsgálat nem is fog 30 ezer forintba kerülni
– emelte ki Kovács Máté.
A technológia kifejlesztése költséges, de a reprodukálása nem, ezért várható, hogy a jelenlegi eleve versenyképesebb digitális egészségügyi árak még lejjebb fognak menni.
Milyen gyakran érdemes szűrnünk magunkat?
Élete során három emberből egy érintett valamilyen bőrbetegségben, a bőrproblémák tehát nagyon általánosak, a rákos megbetegedések pedig sajnos elég gyakoriak. Például az Egyesült Államokban évente több embert diagnosztizálnak bőrrákkal, mint az összes többi rákos megbetegedéssel együttvéve, és öt amerikai közül legalább egynél 70 éves koráig bőrrák alakul ki a Skin Cancer Foundation adatai szerint.
A bőrrák túlélési aránya korai felismerés esetén nagyon magas, de ha a kezelés nem kezdődik meg időben, drasztikusan csökken. Tekintettel a magas előfordulási gyakoriságra, a magas túlélési arányra, és a téves diagnózisokra, nagyon fontos, hogy a digitális technológiák adta megelőzési lehetőségeket minél szélesebb körben használják az emberek.
Képek: AIP Derm
A cikk megjelenését az AIP Derm támogatta.
