Jelentős forrásbevonást kezdeményez az Európai Unió a 2050-re kitűzött klímacéljainak elérése érdekében, valamint szabályozói feltételrendszerének fejlesztésével ösztönzi a klímasemleges átállást elősegítő projektek és technológiák magántőke bevonásával történő beruházásait. Ennek keretében, a klímaváltozás mérséklését és egyéb fenntarthatósági célok elérését támogató tevékenységek környezeti szempontból történő egységes meghatározása és átlátható finanszírozása érdekében lépett hatályba 2020 júliusában az EU Taxonómia rendelete, kialakítva a fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét.
A rendelet alapján környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthetőek azok a gazdasági tevékenységek, amelyek az alábbi környezeti célok valamelyikének eléréséhez lényegesen hozzájárulnak, és közben nem okoznak jelentős kárt a további öt cél elérésében sem:
- Az éghajlatváltozás mérséklése
- Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
- A szennyezés megelőzése és csökkentése
- A körforgásos gazdaságra való átállás
- A víz és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
- A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A már hatályban lévő Taxonómia azokat a tevékenységeket és fenntarthatósági kritériumrendszerüket tartalmazza, amelyek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodási célkitűzéshez járulnak hozzá.
Ilyen elvárásként kapcsolódhat például az ingatlanszektorhoz a közel nulla energiaigényű épületek építése, vagy a felújításhoz kapcsolódó energiahatékonysági beruházások, ezáltal is mérsékelve az épített környezet okozta üvegházhatású gázkibocsátást és az egyéb negatív környezeti hatásokat
– emelte ki a Portfolio-nak Deme Ágnes, a KPMG ESG tanácsadási területének menedzsere.
Ezen felül, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vizsgálja az éghajlatváltozás okozta jelentős fizikai kockázatokat, mint akár az áradásnak, erdőtűznek, vagy hőhullámoknak való kitettség mértékét és olyan előremutató megoldások alkalmazására ösztönzi a különböző szektorok szereplőit, amelyekkel csökkenteni tudják ezen kockázatokat. A korábbi ingatlanszektorból vett példa mentén ez olyan innovatív vagy természetes eredetű megoldásokat jelenthet építés vagy felújítás esetén, amelyekkel csökkenteni lehet az épületek kitettségét a városokban fellépő hőszigethatás, vagy hirtelen lezúduló csapadék ellen.
Idővel egyre több vállalatot érinteni fog?
A Taxonómia rendelet által kialakított kritériumrendszer egységes és összehasonlítható alapot ad a befektetők és hitelintézetek számára, amellyel zöld projektjeik finanszírozási feltételeit meghatározzák. Emellett a jogszabály közzétételi kötelezettséget is megfogalmaz pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok számára. 2024-től elvárásként jelenik meg a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek arányának bemutatása üzleti, befektetési vagy hitelezési tevékenységre vonatkozóan.
A rendelet uniós szinten először 11 ezer, később közel 50 ezer vállalatot fog érinteni. Első körben a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra vonatkozik, akik hazánkban elsősorban a tőzsdén jegyzett vállalatok és hitelintézetek, eszközkezelők, biztosítók és befektetési vállalkozások. Következőként várhatóan a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive, amelyet még nem ültettek át a hazai joggyakorlatba) hatálya alá eső vállalatoknak lesz jelentéstételi kötelezettsége a Taxonómia rendelet szerint is.
Mivel a gazdasági tevékenységek értékelése és Taxonómiához való igazítása elvárás lehet finanszírozói, befektetői, megrendelői oldalról, vagy akár az anyavállalat részéről is, így nehéz pontosan meghatározni az érintett vállalatok számát, akiket közvetetten fog érinteni.
A megfelelést főként a finanszírozói oldal és a jogszabályi kötelezettség ösztönzi, azonban a Taxonómia kritériumrendszere iránymutatást jelenthet a vállalatok számára gazdasági tevékenységük fenntartható átalakítására, amellyel hosszútávon akár költség-megtakarítást érhetnek el vagy csökkenthetik kockázati kitettségüket a nyersanyagok beszerzése, vagy a klímaváltozás szélsőséges hatásaival szemben
– mondta Serfőző Antónia, a KPMG szakértője.
Az ingatlanpiacon már több zöld fejlesztés is indult, amit a korábbi minősítések, mint a BREEAM is ösztönöz, emellett a közlekedés és energiaipar területe erősödik a zöld megoldások térnyerésében.
A rendelet gyakorlati kihívásai
A tavalyi, első kötelező jelentéstételi év alapján látható, hogy a vállalatok valamennyi kulcsfontosságú gazdasági ágazatban elkezdték tevékenységeiket a rendelet elvárásaihoz igazítani, megfelelve a jogszabályi és finanszírozói követelményeknek, valamint támogatva az átállási erőfeszítéseiket, azonban a közzétett jelentésekben sokszor érezhető, hogy még vannak fejlesztési lehetőségek a belső vizsgálat, értékelés és közzététel kapcsán.
Ezzel párhuzamosan az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb arányban jelennek meg a Taxonómia kritériumaira építő zöld hitelezési és pénzügyi megoldások, hiszen a hazai finanszírozói és jegybanki oldal is egyre inkább előtérbe helyezi a rendelet elvárásait a fenntarthatósági célok megvalósításához.
Azok a vállalkozások, akik megfelelnek a rendelet elvárásainak, akár a hiteligénylést is kedvezőbb feltételekkel tudják elindítani.
A KPMG szakértői szerint az elmúlt két év a Taxonómia rendelet gyakorlati alkalmazásának kihívásaira is rámutatott. Az előírt kritériumok teljesítéséhez a vállalatok számára sokszor még nem állnak rendelkezésre a legújabb műszaki, technológiai feltételek, emellett pedig adminisztratív teendőik is lesznek, hogy a megfelelően kialakított mérési és adatszolgáltatási struktúra, valamint a nemzeti jogi és piaci gyakorlatok folyamatos értelmezése és nyomon követése meg tudjon valósulni.
Újabb mérföldkő, újabb szektorok
Az Európai Bizottság 2023. június 27-én új intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Unió fenntartható finanszírozási keretrendszerének továbbfejlesztésére és megerősítésére. Ennek keretében a Bizottság további tevékenységekkel egészítette ki a Taxonómiát, szélesítve ezzel a környezeti fenntarthatósági kritériumrendszernek megfeleltethető gazdasági tevékenységek és iparágak körét. A korábbi jogszabályokat is helyenként érintő módosítások és új rendelkezések részben már 2024 elejétől hatályba léphetnek.
A Bizottság által most nyáron jóváhagyott jogszabálycsomag további iparágakra és tevékenységekre határoz meg zöld kritériumokat, ezáltal elérhetővé vált a mérséklési és alkalmazkodási célkitűzéseken felül a többi négy környezeti cél elérését támogató keretrendszer.
Összesen 35 új zöld tevékenység került kidolgozásra 8 gazdasági szektorban. Fontosabb bővítések a feldolgozóipari és az építőipari tevékenységek esetén történtek, továbbá bekerült a műanyagcsomagolóanyag-gyártás is.
Kiemelendő még a közút- és autópálya-fenntartás vagy az épületbontás és földmunka, amelyeknél az alapanyagok forrása, keletkező hulladékok megfelelő feldolgozása, vagyis újrahasznosítása, újrahasználhatósága kerül a fókuszba.
Az ingatlanszektorban a körforgásos gazdaság kategóriájában a kritériumok esetén olyan új épületek építése feleltethető meg, amelyeket tervezésénél már a körforgásosság alapelveit, mint a dekonstrukció és alkalmazkodóképesség tartották szem előtt, főként másodlagos, újrahasznosított vagy újrahasznált alapanyagokból építenek és minden az építkezésen keletkezett hulladék megfelelően hasznosításra kerül. Ezen kritériumok teljesítése egyelőre a kivitelezési oldalon még kevésbé jelennek meg bevett gyakorlatként, így várhatóan a szektor szereplői inkább a korábbi mérséklési Taxonómia kritériumok mentén fognak elindulni a zöld fejlesztések irányába.
Akik nem reagálnak időben, piaci hátrányba kerülhetnek
A következő években még tart a felkészülési szakasz, nemteljesítés esetén az EU jelenleg nem határoz meg szankciókat, azonban az igazi hátrányt a reputációs kockázatok jelenthetik.
Előnyben vannak azok a vállalkozások, ahol már korábban is készítettek fenntarthatósági jelentést, vagy dedikált csapat foglalkozik az ESG tématerületeivel, így már kialakult adatgyűjtési gyakorlatok és adatok rendelkezésre állnak. A Taxonómia rendelet új és komplex elvárásrendszere, a vállalatspecifikus működési feltételek, valamint befektetési lehetőségek harmonizálása külső szakértő csapat bevonását igényelheti, akik gyakorlati tanácsokkal segíthetik a vállalkozásokat a magyar és EU-s zöld pénzügyi szabályozások alkalmazásában, valamint a fenntartható pénzügyi stratégia és termékek kialakításában.
Címlapkép: Getty Images
A cikk megjelenését a KPMG támogatta.
