Az új magyar adó az ETS rendszer működésébe is belefolyik
Ahhoz, hogy belássuk, hogy milyen nagy teher is az új magyar szén-dioxid kvóta adó, illetve a szintén új tranzakciós díj együttesen, érdemes ismerni az ETS rendszer működését.
Azon létesítmények, amelyek jelentős szén-dioxid, illetve károsanyag-kibocsátással rendelkeznek a működésükből fakadóan, az úgynevezett ETS szabályok alá tartoznak, vagyis az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere szabályozza és ösztönzi ezen vállalatokat a zöldebb működésre. Ezt karbonkvótákkal, az úgynevezett európai uniós kibocsátási egységgel (EUA) tudja megtenni, adott időszakban 1 darab kvóta, 1 tonna szén-dioxid-egyenérték (CO2e) kibocsátására való jognak felel meg. Az unió különböző átlagszámítások alapján rendelkezésre bocsát bizonyos mennyiségű, ingyenesen elérhető kvótát (az ingyenesek mennyisége évről évre csökken) az országok, iparágak, termelő vállalatok számára. Ha azonban a kvóták száma nem tudja fedezni a vállalatok valódi kibocsátását (vagy többlet kvóta marad), akkor a vállalatok szabadon kereskedhetnek a kvótákkal akár az azonnali, akár a határidős vagy opciós piacon.
Ezeknek a kvótáknak az ára idén tavasszal már a 100 eurós szintet is elérte (egy tonna szén-dioxid-egyenértékenként)
Vagyis leegyszerűsítve, a nagy széndioxid-kibocsátók kapnak bizonyos mennyiségű "ingyenes" szennyezési kvótát az EU-tól, ha ennél többet szennyeznek, akkor tonnánként vásárolniuk kell. Ahhoz, hogy fokozatosan a nagy hőerőművek, cementgyárak, stb. ipari létesítmények átálljanak a zöld működésre, az EU évről-évre csökkenti a rendszerben elérhető teljes mennyiséget, illetve az ingyenes kibocsátási kvóták számát egyaránt.
Az új magyar beavatkozás a legnagyobb kibocsátókat adóztatja meg keményen
A július 17-én megjelent rendelet értelmében az ETS alá tartozó, közepes és nagy szennyezőkre vonatkoznak az új adók, akik éves szinten 10 000 tonna CO2-nél magasabb kibocsátással rendelkeznek és amelyek jelentős mértékű ingyenes kiosztásban részesülnek (a rendelet alapján: "a megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült")
Kétféle új befizetés terheli mostantól a kibocsátók egy részét,
- a szén-dioxid kvóta adó, ami 40 euró/tonna CO2
- és egy 10%-os tranzakciós illeték, amely az ingyenesen kiosztott kvóták átruházása esetén fizetendő
Papp Bernadettet, a Pact Capital vezető elemzőjét kérdeztük többek között az adóztatásban érintettek köréről: "Az intézkedés a közepes és nagy szennyezőket érinti (éves 10 000 tonna CO2-nél magasabb kibocsátással), amelyek ugyanakkor jelentős mértékű ingyenes kiosztásban részesülnek. Az intézkedésnek két célja lehet: egyrészt valóban alacsonyabb kibocsátásra ösztönözni ezeket a vállalatokat - bár ez önmagában az EU emissziókereskedelmi rendszerének (EU ETS) a feladata lenne -, illetve másrészről jelentős plusz bevételi forrásokat generálni a költségvetés számára.
Az érintettek vállalatok különböző szektorokban tevékenykednek. Akiknek nem kell majd megfizetniük az új terheket, azok az áramtermelők, mivel az a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint ezek a cégek nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban, nekik minden egységet a piacon kell megvásárolniuk, hogy kibocsátásukat fedezni tudják.
Rajtuk kívül azonban érintettek a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártók, téglagyárak, cukor- és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátók és néhány hőerőmű/távfűtő cég is.
- ismertette a szakértő.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság hivatalos számai alapján 45 olyan magyarországi létesítményről, gyárról lehet tudni, akiknek 2022-ben 10 000 tonnánál magasabb volt a kibocsátásuk és jelentős ingyenes kiosztásban részesültek.
Lesznek kivételek
Korábban már írtuk, hogy az áramtermelőkre eleve nem vonatkozik a rendelet, mivel ezek a cégek nem részesülhetnek ingyenes kiosztásban. Ezen túl, ha végelszámolás alatt áll egy nagy kibocsátó, akkor sem vonatkozik rá az új adó. Illetve érdemes említést tenni a nagyvállalatok szokásos lobbitevékenységéről, amely a drasztikusabb piacbeavatkozások után szokott előfordulni - nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világban - ezek is sok esetben oda vezetnek, hogy enyhítő kiegészítéseket, újabb kivételeket tesz végül a szabályozó. (De ez majd egy lehetséges, jövőbeli rendeletmódosításból fog csak kiderülni.)
A rendeletben egyébként szó van egy 50%-os adóalap csökkentési lehetőségről is, Papp Bernadett elmondta, hogy azok a létesítmények tudnak majd az 50%-os adóalap-csökkentéssel élni,
amelyek a hitelesített éves kibocsátási jelentésük alapján nem csökkentették érdemben sem a kapacitásukat, sem a termelésüket (vagyis nem nyerészkednek az ingyenes kosztással),
és amelyeknek az egységnyi előállított termékre eső szén-dioxid kibocsátása az EU ETS aktuális lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent. A lineáris csökkentési tényező 2023-ban 2,2%, jövőre azonban 4,3%-ra ugrik. Kérdés, hogy ezt a kibocsátáscsökkentést mely cégek tudják elérni.
Mit jelent a gyakorlatban a tranzakciós díj és a kvóta adó?
"A banki tranzakciós díjakkal összehasonlítva a 10%-os tranzakciós díj az átruházások után magasnak mondható. A 40 eurós adóval együtt azonban már kifejezetten jelentős tételről beszélünk. A létesítmények többsége hosszú távon nettó vásárló, mivel ezekkel az egységekkel tudja teljesíteni a megfelelési kötelezettségét. A legtöbben már a jelenlegi, 90 euró közeli kvótaárfolyamot is magasnak találják, mivel az elmúlt évek (Covid, energiaválság, infláció, magas kamatok) megnehezítették a működésüket. Mivel az egységekre a jövőben nagy valószínűséggel szükségük lesz, eladásra csak sürgős likviditási igény esetén szokott sor kerülni. A túlallokálás, vagyis hogy egy létesítmény több egységet kapna ingyen, mint amennyire szüksége van, nem jellemző." - mondta el a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy ösztönzi-e a kibocsátókat a zöld beruházások elindítására az új adó, Papp Bernadett azt felelte, hogy: "Az intézkedés akkor ösztönözné kibocsátásuk csökkentésére az érintett vállalatokat, ha maradnának forrásaik arra, hogy bevezessék azokat a modern technológiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy hosszú távon csökkentsék a kibocsátásukat vagy rendelkezésre állnának érdemi állami források, pályázatok ezen beruházásokra.
Az általunk megkérdezett vállalatok azonban arról számoltak be, hogy az új intézkedés fényében nem lesz lehetőségük beruházásokat végrehajtani, sőt, néhányuknál a termelés is veszélybe kerülhet.
- emelte ki a vezető elemző, majd arra a kérdésre, hogy más országokban van-e ilyen többletteher az ipari vállalatokon, elmondta, hogy:
"Az EU-s emisszió kereskedelmi rendszer deklarált célja, hogy egy olyan árfolyamjelzést adjon a piacnak illetve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező cégek számára, amely kellően motiválja őket kibocsátásuk csökkentésére. Ha az árfolyam alacsonyabb, mint az új technológiák bevezetésének a költsége, a cégek megveszik a kvótákat és tovább szennyeznek. Ha a megfelelés költsége magasabb, mint a beruházási igény, a cégek a modernizáció mellett döntenek. A 2008-2009-es válság után a kibocsátási egységek árfolyama hosszasan kevesebb volt 10 eurónál (egy kvóta egy tonna széndioxid-kibocsátásának felel meg), így nem motiválta a cégeket a kibocsátásuk csökkentésére. Ebben az időszakban, néhány EU-s tagállam plusz adót rótt ki a szennyezőkre, ezek mértéke azonban jóval 40 euró/tonna alatt maradt.
Az évtized második felében bevezetett reformoknak köszönhetően viszont a kvóták árfolyama drasztikusan emelkedett és idén tavasszal már 100 euróért is kereskedtek az egységekkel. A hirtelen drágulás persze nagy terhet ró a vállalatokra, ezért az Európai Bizottságnak azt is figyelnie kell, mikor ér el az árfolyam olyan szintet, amely már veszélyezteti a cégek működését és azok vagy csődbe mennek vagy áthelyezik termelésüket egy harmadik országba, ahol nem kell fizetniük a kibocsátásuk után. Az ipari létesítmények azért részesülnek ingyenes kiosztásban, hogy ez utóbbi, vagyis a kitelepülés veszélye ne fenyegessen, illetve hamarosan bevezetésre kerül az úgynevezett az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, amely elvileg megvédi az EU-n belüli ipari létesítményeket, azonban fokozatosan kivezeti az ingyenes kvótákat a rendszerből.
A mostanra magasabb kvótaáraknak köszönhetően nem jellemző, hogy a tagországok plusz terheket rónának ki az EU ETS létesítményekre. Az utóbbi években inkább az volt a jellemző, hogy olyan szektorok kibocsátását adóztatták meg nemzeti szinten, amelyek nem tartoztak az emisszió-kereskedelmi direktíva hatálya alá (pl. Németországban és Ausztriában a szárazföldi közlekedést, épületek fűtését)." - ismertette a tapasztalatokat Papp Bernadett.
Az egységek árfolyama 2018 óta rohamosan emelkedett
A benchmark termék, a szén-dioxid kvóta 2023-as átlagára 89,10 euró, de idén tavasszal már a 100 eurós szinttel ismerkedett az árfolyam. A 40 euró +10%-os tranzakciós díj így jelentősnek mondható.
Milyen hatást gyakorolhat a két új pénzügyi kötelezettségi tétel a magyar piacra?
Papp Bernadett elmondta, hogy legtöbb megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatot meglepetésként érte a bejelentés, és nem tudtak felkészülni rá. A tavalyi kibocsátásuknak megfelelő kvótamennyiséget április végéig leadták. Akinek maradt többlete, az lehet, hogy értékesítette azt a piacon, bár az általános gyakorlat inkább az, hogy nem elegendő az ingyenes kiosztás és a hiányt a piacon kell megvásárolniuk a cégeknek. Ha a hiány nem jelentős, ezt megtehetik a leadási határidő előtt is, ha azonban sok egységgel kell kipótolni az ingyenes kiosztást, akkor a cégek év közben folyamatosan vásárolnak. Az említett árfolyamemelkedés miatt már a megfelelés is súlyos kihívások elé állította a cégeket. Az új terhek miatt elképzelhető, hogy néhány vállalat inkább csökkenti, másik országba helyezi vagy felszámolja tevékenységét.
Ebből a szempontból valóban úgy tűnik, az járt jól, aki már korábban beruházott és bevezette a környezetbarát technológiát és így csökkentette a kibocsátását.
Ha ez a rendelet mostantól hatályos, akkor felmerül a kérdés, hogy már a jövő évtől kezdődően, vagy akár korábban is befolyhat-e az adó összege az államkasszába. A tranzakciós díjat egyébként a rendelet alapján a létesítmény üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 napon belül kell befizetni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett EM igazgatás fizetési számlájára.
"A mi értelmezésünkben, az adóalanyoknak már az idei ingyenes kiosztásukra és az idei tranzakcióikra is kell adóelőleget fizetniük, a rendelet ugyanis úgy szól, hogy:
„A 3. § rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév vonatkozásában alkalmazza. A 3. § (4) bekezdésétől eltérően az adózó a 2023. adóév első, második és harmadik negyedévre vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap 15. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”
A 2023-as ingyenes kvótákat a cégek az elmúlt hónapokban kapták meg, így a 40 euró/kvóta novemberben fizetendő. A 10% pedig akkor, ha történt tranzakció." - tette hozzá a szakértő.
Címlapkép forrása: Zelei Péter via Getty Images
