Milyen múltra tekint vissza a Samsonite hazai jelenléte, mióta gyártanak táskákat, bőröndöket Szekszárdon? Melyek a termékek főbb felvevőpiacai?
A Samsonite a rendszerváltás idején, több mint 30 éve vásárolta meg a budapesti Palota Bőrdíszmű Szövetkezet szekszárdi gyáregységét, ahol kezdetben úgynevezett puha bőröndöket és különleges minőségű, olykor 100 ezer euró értékű krokodilbőr vagy kígyóbőr táskákat készítettek. A vállalat nagy értékű beruházásokkal folyamatosan bővítette a gyártási kapacitást, illetve a piaci igényeknek megfelelően alakította a termékkínálatot.
A vállalat stratégiai döntésének értelmében Szekszárdra került az úgynevezett keményfedeles bőröndök gyártása. Ennek jegyében a régi egység mellé még két új üzem épült 2017-2018-ban: az egyikben teljes robotizálással polikarbonát elemek készültek, a másikban pedig polipropilén termékeket gyártunk, amelyek még könnyebbek, ráadásul teljesen újrahasznosíthatók is. Előbbi üzemet a covid-járvány idejében le is állítottuk, több terv is készült az üzemegység további hasznosítására, de döntés még nem született.
Ma több mint 500 munkatársunk van összesen és napi 4000-4200 bőröndöt gyártunk az üzemegységeinkben, de jövőre évi 1 millió darabra szeretnénk növelni a termelésünket.
Az egyikben a héjakat gyártjuk le, a másikban pedig készre szereljük őket. Mivel a két gyár között másfél kilométer a távolság, külön logisztikai csapat dolgozik azon, hogy az anyagok a megfelelő időben kerüljenek át egyikből a másikba. Dolgozunk azon, hogy ez hatékonyabb legyen, vannak terveink arra, hogy hogyan lehetne ezt a folyamatot lerövidíteni.
Számos terméket egyedül a világon mi gyártunk, ezeket a világ minden pontjára, Európába, Amerikába, Ázsiába, Ausztráliába exportáljuk.
A gyártáson kívül pedig globális garanciális szolgáltatásokat is nyújtunk, a világ számos pontjáról Szekszárdra érkeznek a meghibásodott táskák, bőröndök, amiket a szakembereink megjavítanak, és visszaküldenek a tulajdonosaiknak.
Melyek az innovációk legfontosabb irányai, céljai az iparágban?
A bőröndöket értelemszerűen utazáshoz használják a tulajdonosaik, ezért rendkívül fontos a praktikum és a megbízhatóság. Éppen ezért sokat dolgozunk azon, hogy egyre erősebb, és egyben egyre könnyebb bőröndöket fejlesszünk, ezáltal fajlagosan nagyobb tömeget lehet szállítani bennük, ami például a repülőre feladott csomagok esetében kulcstényező. A megbízhatóság, tartósság szintén nagyon fontos, egy repülőtéren nem mindig bánik a személyzet kíméletesen a bőröndökkel, és senki nem szeretné, ha akár a poggyásza, akár a ruhái, eszközei sérülten kerülnének le a szalagról.
Ennek jegyében egy teljesen új technológiát kezdtünk el alkalmazni: 32 darab fóliát 150 fokos hőmérsékleten, 100 bar nyomás alatt egy speciális gépben összepréselünk, amelyből egy nagyon könnyű és rugalmas lapot kapunk. Ezt visszahűtjük, és egy présben megformázzuk. Két ilyen héjból és természetesen az egyéb alkatrészekből áll össze a bőrönd, amelyből a legnagyobb is csak 3,5 kilogrammot nyom, 20 százalékkal kevesebbet, mint a más technológiákkal előállított termékeké.
Olyan erős, hogy akár ugrálni is lehet rajta, semmilyen károsodást nem szenved.
Kiemelten fontos a fenntarthatóság is, ahogy említettem a polipropilén, mint alapanyag 100 százalékig újrahasznosítható, amely remekül megfelel az egyéb követelményeknek is.
Erre sokan - a tervezett avulás korában – nem is gondolnak, de az egyik legfontosabb fenntarthatósági törekvés az a tartósság.
Ha nem megy tönkre a termék, akkor nem kell újat venni, nem kell legyártani és elszállítani egy másik kontinensre. Pont emiatt általánosságban 10 év szavatosságot vállalunk a termékeinkre, de vannak olyan bőröndjeink, amelyekre élettartam garanciát vállalunk. Az innovációk egyik iránya például az, hogy apróbb javításokat a tulajdonos is meg tudjon tenni, például úgy szereljük a gurulós bőröndök kerekeit, hogy azokat szerszám nélkül, viszonylag egyszerűen, otthon is ki lehessen cserélni. A pótalkatrészt természetesen biztosítjuk hozzá, de így a teljes bőrönd szállításának környezeti lábnyoma nem terheli a bolygót, ráadásul a tulajdonosnak is rövidebb ideig kell csak nélkülöznie a táskáját.
Prémiumgyártóként a személyre szabhatóság szintén fontos irány, rengeteg limitált szériás modellt készítünk, illetve lehetőség van például arra, hogy egyéni grafikát vagy szignót gravíroztassanak a tulajdonosok a bőröndre.
Milyen innováció zajlik a gyárban, mekkora a hazai hozzáadott érték, mekkora a hazai beszállítók aránya?
A Samsonite európai központja Belgiumban van, és ezen kívül csak Szekszárdon működtet üzemegységet a kontinensen. A két központ között pedig folyamatos az innovációs együttműködés. Belgiumban a vállalat design csapata alkotja meg az új modellek tervét, itthon pedig prototípusokat készítünk, hozzáigazítjuk a gyártástechnológiához az elképzeléseket, és természetesen egyfajta üzleti tervet is készítünk az új termékekhez, amely megmutatja, hogy milyen költségek mellett lehet őket előállítani, milyen áron kellene értékesíteni, mekkora beruházásokat kell megvalósítani a gyártásához, stb.
Ha pozitívok a kilátások, akkor a board elé terjesztjük, és ha zöld lámpát kap, akkor megkezdődhet a marketingtevékenység és az értékesítés.
Törekszünk arra, hogy minél több hazai beszállítóval dolgozzunk együtt, ugyanakkor szem előtt kell tartanunk a termelésbiztonságot is. Épp ezért minél inkább diverzifikáljuk a beszállítói körünket, hogy ha az egyik forrásunk kiesik, akkor rögtön be tudjunk vonni egy másik partnert. Általában a különböző alkatrészekhez van egy magyar és egy külföldi beszállítónk is, a megrendelésállományt elosztjuk közöttük. Kínából érkezik például húzófogó és kerék, de kereket egy Pécs melletti üzemből is vásárlunk. A bőröndök belsejében lévő cipzáras rekeszeket, amelyekbe a ruhákat, egyéb eszközöket lehet rendszerezetten pakolni, kifejezetten bonyolult megvarrni, ebben döntően magyar partnerekre támaszkodunk, komlói, marcali és hamarosan egy nyírségi vállalattal is együtt fogunk dolgozni.
Tanultunk az elmúlt évek váratlan eseményeiből: az orosz-ukrán háború, a törökországi földrengés, a covid-járvány mind-mind arra ösztökélt bennünket, hogy minél inkább decentralizáljuk a működésünket.
A covid-járvány soha nem látott globális bezárkózást okozott, hónapokig nemhogy utazni, a lakásokból kilépni sem lehetett. Hogyan hatott ez a Samsonite-ra, amelynek termékei döntően az utazáshoz, turisztikához kapcsolódnak? Az elmúlt évben tapasztalható energiaárrobbanást hogyan tudta kezelni a gyár?
Valóban, a koronavírus járvány következményei nem tettek jót az üzem eredményeinek, sőt, a működés is gyakorlatilag leállt egy időre. Úgy gondoltuk akkor, és gondoljuk ma is, hogy a cég legnagyobb értéke a munkavállalók szakértelmében, tudásában és lojalitásában rejlik, ezért fizetett szabadságra küldtük a munkatársakat, esetleg csökkentett időben dolgoztak, de nem voltak komoly leépítések. Biztosak voltunk benne, hogy ha vége lesz a járványnak, és feloldják a korlátozásokat, akkor elképesztő turisztikai boom fog kialakulni, az emberek a hosszú hónapok óta tartó bezártság után leginkább utazni szeretnének majd.
Ez a prognózis beigazolódott, és a mai napig ebben a felívelő szakaszban vagyunk.
Én tavaly ősszel csatlakoztam a céghez, és tavasszal vettem át a vállalat irányítását. Azzal a célkitűzéssel érkeztem, hogy növeljem a gyár termelékenységét. Tavaly 2200 bőröndöt gyártottunk naponta, ma már majdnem a dupláját, 4200-at. Ehhez természetesen majdnem 200 új kollégát kellett felvenni, és jelentős átszervezéseket is végre kellett hajtani. Hatalmas kihívás volt, de sikeresen vettük az akadályt, és ahogy említettem, még jobban fel szeretnénk pörgetni a termelést.
A keményfedeles bőröndök héjainak előállítása viszonylag energiaintenzív folyamat, ezért az energiaárrobbanás minket is érzékenyen érintett. Készítettünk egy részletes akciótervet, amelyben meghatároztuk, hogy a működés mely területein tudunk energiát megtakarítani, ehhez milyen beruházások szükségesek, és milyen eredményeket várunk el a különböző intézkedésektől.
Ezt havonta monitorozzuk, és ha kell, felülvizsgáljuk.
Tavaly bele is vágtunk ebbe az energiamegtakarítási projektbe, amelynek két előnye is van. Egyrészt az üzleti eredményeinket is pozitívan befolyásolja, ha energiát takarítunk meg, másrészt a gyár fenntarthatósági törekvéseiben is fontos tényező.
Három pillérre épül a projekt: a munkatársak szemléletformálása, a produktivitás növelése, ezen keresztül a termékekre rakódó fajlagos környezeti terhelés csökkentése, valamint a különböző technológiai beruházások.
A törekvéseinknek köszönhetően, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 22 százalékkal csökkentettük az energiafelhasználásunkat, úgy, hogy mellette a gyártási kapacitásunkat közel a duplájára emeltük.
Egy többlépcsős, 4 milliárd forint összköltségű beruházás keretében 20 százalékkal alacsonyabb fogyasztású gázkazánokat vásároltunk, az új formázógépeink 15 százalékkal kevesebb energiát használnak, mint a 10 éves elődeik. Ezek mellett folyamatban van egy 400 millió forint összértékű napelemes beruházás tervezése is.
Mennyire tapasztalják az iparban általánosan jelen lévő munkaerőhiányt? Milyen értékígéretet tud a vállalat a dolgozóknak nyújtani, mennyire vonzó munkahely a szekszárdi gyár?
Természetesen mi is tisztában vagyunk a jelenlegi munkaerőpiaci helyzettel. Az elmúlt szűk egy évben a termelés felfuttatása miatt 180 embert kellett felvennünk, amely komoly kihívásnak ígérkezett, azzal is terveztünk, hogy Ázsiából hozunk vendégmunkásokat, ha nem találunk megfelelő munkaerőt. Azzal szembesültünk azonban, hogy az üzem évtizedek alatt felépített reputációja a potenciális munkavállalók körében is bizalmat ébreszt, szívesen választanak bennünket, ezért nem ütköztünk komolyabb problémába a munkaerőfelvétel során.
Egyre több helyen jelenünk meg a városban, építjük a kapcsolatokat a régióval, nyitunk a lakosság felé és tudatosan építjük a munkáltatói márkánkat.
Az ESG keretrendszernek is - amelyben tettünk jó néhány komoly vállalást - az egyik legfontosabb pillére a munkavállalói „well-being” megteremtése. Ha jól érzik magukat nálunk, biztonságban érzik magukat, látják a jövőképet és általános megbecsülést kapnak, akkor hiszem, hogy a munka minősége is magasabb lesz, ráadásul az imént említett rekrutáció is nagyságrendileg egyszerűbbé válik. A munkáltatókat érintő másik nagy HR kihívás a fluktuáció kezelése. Nálunk ez sem okoz komoly nehézséget, más vállalatokhoz képest bőven kezelhető a helyzet, nem vagyunk „átjáróház”.
Ehhez az kell, hogy olyan munkakörnyezetet, olyan emberközpontú munkakultúrát alakítsunk ki, amelyben az emberek nem csak a fizetésért szeretnének itt maradni, hanem azért is, mert jól érzik magukat.
Számunkra egyértelmű, hogy egy vállalat értékét a munkavállalók minősége határozza meg, ezért igyekszünk partnerként kezelni őket, bevonni őket bizonyos döntésekbe, transzparensen megosztani a stratégiát, az esetleges kihívásokat, és javaslatokat is várunk tőlük adott esetben. Ráadásul ezt nem egy személytelen e-mailben vagy a hirdetőtáblára ragasztott papírokkal tesszük, hanem személyesen. Vannak olyan fórumok, ahol a cég vezetése kiáll a dolgozók elé, és megosztja az aktualitásokat.
Természetesen kérdezni is lehet tőlünk.
Bevezettük az úgynevezett nyitott óra programot. Sokszor hallani egy felsővezetőtől, hogy „nekem mindig nyitva áll az ajtóm”. Ha ez így is van, akkor sem reális, hogy például egy varrodai dolgozó váratlanul megkeressen, mert nyilvánvalóan ez egy diszkomfortos szituáció a számára. Azért, hogy ennek a frázisnak valóban adjunk tartalmat, minden hónapban kijelöltünk egy napot, ami dedikáltan arra szolgál, hogy a kollégák kötetlenül beszélgethessenek a vezetőkkel, fogalmazzanak meg javaslatokat, osszanak meg problémákat. Az ehhez hasonló programok körét a jövőben bővíteni fogjuk.
Mennyire ismert tény, hogy a vállalat Szekszárdon működteti a globális szinten is kiemelkedő jelentőségű üzemét? Milyen a kapcsolat a várossal, kötöttek-e együttműködést helyi oktatási intézményekkel?
Többek között azzal a céllal érkeztem a gyár élére, hogy nyissunk a város felé, nyissunk az emberek felé. Annak ellenére, hogy több mint ötszázan dolgoznak nálunk – a beszállítói hálózatról nem is beszélve – sokan nem tudják, hogy jelen vagyunk a régióban, pedig
mi vagyunk például a vármegye egyik legnagyobb adófizetője.
Már felvettük a kapcsolatot a vármegyei vezetéssel, hogy áttekintsük, hogyan tudunk szorosabban együttműködni, több regionális sportrendezvényt, helyi sportklubot is támogatunk. Fontosnak tartjuk a fenntarthatóságot, a már említett ESG stratégiánk megvalósításának jegyében zöld rendszámos autókat vásároltunk, tervezünk szemétszedést a városban, ezzel is hozzájárulva a település még tisztábbá és élhetőbbé válásához.
Az oktatási tevékenység az utánpótlásképzés miatt nagyon fontos, vannak olyan munkakörök, szakmunkák, amit ma Magyarországon már nem, vagy csak alig tanítanak.
Vannak például olyan varrási tevékenységek, amelyekre egy az egyben nekünk kell megtanítanunk a munkavállalókat, de ha olyan szakembert szeretnék felvenni, aki finomműszerészként ért a varrógépek javításához, karbantartásához, szintén bajban lennénk. Már felvettük a kapcsolatot egy szekszárdi iskolával, vannak ötleteink, formálódik az együttműködés.
Címlapkép és fotók: Mónus Márton - Portfolio
A cikk megjelenését a Samsonite támogatta.
