Az átlagos lakásbérleti díjak egy apróbb téli konszolidációs időszakot leszámítva szinte kivétel nélkül mindenhol nőttek, januárhoz képest országosan 1,8, a fővárosban 1,4%-kal lettek magasabbak februárra. A nominális lakbérek növekedési üteme éves összevetésben még mindig alacsonyabb volt az inflációnál, emiatt reálértékük néhány százalékkal csökkent egy év alatt. Az előző év azonos időszakinál országosan 20, a fővárosban 22%-kal, a 2015. évi bázisidőszakinál pedig 75, illetve 69%-kal voltak magasabbak a januári lakbérek.
Nagyok a területi egyenlőtlenségek: 2022 végére Budapest és Pest vármegye is átlépte az átlagos 200 ezer forintos határt. Négyzetméterre bontva még látványosabb a főváros előnye: Budapesten átlagosan 3760 forintot kell fizetni egy négyzetméterért, a legkevesebbet pedig Észak-Magyarországon, itt több mint 1500 forinttal kevesebbe kerül egy négyzetméter bérleti díja.
2015-höz képest Nyugat-Dunántúlon ugrottak meg leginkább a bérleti díjak, közel 100 százalékos emelkedés látható 2015-höz képest.
Igaz, hogy nominálisan a budapestieknek kell a legtöbbiet fizetni, de a régóik szerinti átlagfizetést figyelembe véve már teljesen más kép rajzolódik ki. A budapestiek lakhatási terhei átlagosnak mondhatók, a havi fizetés felét kell lakbérre költenie egy átlagos fővárosi munkavállalónak.
Kiugróan magas viszont a Pest vármegyei lakosok bérleti díja,
azonban árnyalja a képet, hogy míg Budapesten, és az összes többi régióban 55-60 négyzetméter közöttiek az átlagos kiadott ingatlanok, addig Pest régióban 76 négyzetméter az átlagos lakásméret. A különbséget vélhetően az ingatlanállomány szerkezetében kell keresni, a Budapest agglomerációjához tartozó településeken túlnyomórészt családi házak találhatók, és nincs olyan nagyváros a területen, amely a kisebb méretű lakásaival ellensúlyozni tudná a családi házak tömegét.
Nem csak nominálisan, hanem az átlagfizetések tükrében is az észak-magyarországi bérlők vannak a legkellemesebb helyzetben, messze nekik kell arányaiban a legkevesebbet, alig 40 százalékot lakbérre költeni.
Az észak-alföldi lakosok viszont egyre nehezebb helyzetben vannak, a bérleti költségek egyedül a már említett Pest régióban haladják meg az övéiket.
A kiugró adat minden bizonnyal az óriási ipari beruházásokkal, és az ehhez szükséges munkaerő beáramlásával, a növekvő kereslettel lehet összefüggésben.
A megyeszékhelyek közül Veszprémben a legmagasabbak a bérleti díjak, 152 ezer forintba kerül az átlagos lakás havonta. Utána négy megyeszékhely következik holtversenyben 150 ezer forintos átlagos lakbérrel, ennyiért kínálják ugyanis a debreceni, a győri, a székesfehérvári és a szombathelyi lakásokat. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik 90-100 ezer forintos díjjal Miskolc, Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár és Békéscsaba.
Összességben a Budapestről, a Pest vármegyei agglomerációba kiköltözők, a Budapest környékére költöző, korábban más régióban lakó családok, illetve a Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza háromszögben lakó és dolgozó magyarok vannak a legnehezebb helyzetben.
Az észak-alföldi lokációban már most látszik, hogy az emelkedő kereslet rendkívül megdrágította az ingatlanokat, a fizetések azonban még nem nőttek olyan mértékben, hogy követni tudják a megemelkedett költségeket. A több milliárd euró összértékű ipari beruházások pedig még nagyobb lakásbérleti keresletet fognak generálni, amely minden bizonnyal az árakban is érezhető lesz. A kérdés: mit lépnek erre az ingatlanberuházók? A Portfolio Lakáskiállításon ez is kiderül!
Címlapkép: Getty Images
