Hogy egy országot mennyire súlyosan érint egy adóegyezmény felmondása, az leginkább azon múlik, hogy mennyire erősek a gazdasági kapcsolatok a két ország között. Magyarországot az amerikai egyezmény felmondása érinti súlyosabban, hiszen onnan több tőkebefektetés érkezik, mint Oroszországból, de kétségtelen, hogy utóbbihoz is sok szálon kötődnek a hazai cégek – mondta el Gyányi Tamás, a WTS Klient adópartnere a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Az orosz egyezmény – hasonlatosan az amerikaihoz – a kamatra és a jogdíjra nem határozott meg forrásadót, vagyis ha egy amerikai vagy egy orosz cég egy magyar félnek ilyen jövedelmet juttatott, akkor nem kellett amerikai vagy orosz adóval számolnia, feltéve, hogy igazolta a magyar adóügyi illetőségét.
Most felmerülhet az, hogy az orosz fél ilyenkor egy 20 százalékos forrásadót fog levonni.
Az osztalék esetében is van egy 15 százalékos orosz forrásadó. Ameddig él az egyezmény, addig maximum 10 százalékot vethetnek ki Oroszországban.
Egyezmény nélkül azonban az orosz adó 15+5 százalékra, az amerikai pedig 30+5 százalékra nő.
Mind a két egyezmény nagy múltra tekinti vissza – mondta Gyányi Tamás. Hozzátette: a szövegezésük is nagyon hasonló, a céljuk pedig nem csak az, hogy elkerülhessék a cégek a kettős adózást, hanem a kiskapuk bezárása is.
Bár Gyányi Tamás szerint, amikor egy cég arról dönt, hogy mely piacok felé fordul, akkor nem elsősorban a kettős adóztatás megléte vagy hiánya az elsődleges szempont, de tény, hogy a kettős adóteher komoly kockázat a magyar cégek számára is.
A Gyányi Tamással készített terljes interjú már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is 13 perc 26 másodperctől:
Címlapkép: Getty Images
Az interjú és a cikk megjelenését a WTS Klient támogatta.
