Az elmúlt évben komoly visszaesést szenvedett el a fintech szektor: finanszírozási oldalon, globális szinten közel 50 százalékos volt a visszaesés a megelőző évhez képest, de Faluvégi Balázs wealthtech szakértő szerint a dealek számában már korántsem volt ilyen nagy mértékű a zuhanás.
Nem arról van szó, hogy a fintech kipukkadt volna, egy konszolidáció zajlik, a befektetők sokkal inkább diverzifikálnak, próbálják megosztani a kockázatokat
– mondta. A szakértő szerint ágazati és régiós szinten is nagy különbségek vannak, de tény, hogy nagyon régóta nem kapott ekkora pofont a fintech piac. Ugyanakkor a szolgáltatások elterjedése a színfalak mögött továbbra is zajlik, csak a transzformáció nem biztos, hogy pont olyan formában megy végbe, ahogy azt eleinte elképzelték.
A több mint 25 millió felhasználóval rendelkező Revolutot jó eséllyel majdnem mindenki ismeri, de ha például valaki egy magyar banknál vezet értékpapírszámlát, nem feltétlenül van tudatában, hogy közvetve egy magyar fintech cég szolgáltatásait veszi igénybe. Ez a Dorsum, amely a legtöbb számlavezető banknál a befektetési rendszerekhez adja a szoftveres hátteret: a magyar fintecheknél az árbevétel 89 százaléka B2B szolgáltatásokból érkezik – mutatott rá a szakértő, hogy attól még, hogy a felhasználó közvetlenül nem találkozik vele, ezek a folyamatok zajlanak.
A szigorú szabályozás sokáig „megóvta” a pénzügyi szektort az innovációtól
Lemák Gábor, a Fintech Group alapítója szerint a fintechek az internet megjelenésével együtt indultak, az ugyanis megkérdőjelezte a korábban ismert értéklánc szereplőinek létjogosultságát, és jelenleg is az átalakulás folyamata zajlik. A technológia arra világít rá, hogy
ebben az értékláncban a hagyományos közvetítőknek lejárt az idejük, amennyiben nem tudják a digitális gazdaság lélektanát átvenni és digitálisan gondolkodni.
Ennek lett az eredménye, hogy az internet megjelenését követően 20 éven át az összes iparágban a nagy szereplők nagyon súlyosan sérültek, adott esetben ki is estek, vagy átalakultak, gondoljunk csak arra, hogyan áldozott le a videókölcsönzőknek a Netflixnek köszönhetően, vagy változtatta meg az Amazon a könyvkiadás piacát.
Egyetlen iparág maradt, amelyik képes volt kivédeni a technológia diszintermediációs hatását, a szigorú szabályozói környezetnek köszönhetően, ez pedig a pénzügyi iparág.
A bankszektorban 20 év késéssel merült fel az a kérdés, hogy a digitális iparágban úgy kell-e továbbra is szolgáltatni, ahogy az internetet megelőzően tettük. Erre volt a válasz a fintech.
– tette hozzá Lemák, aki szerint a szektor tavalyi visszaesése egy teljesen természetes reakció, leképezése volt a világgazdasági eseményeknek.
„Ha megnézzük az amerikai részvényindexet, 2022-ben két iparágat érintett nagyon súlyosan, az egyik a technológiai iparág, a másik a pénzügyi. Ez a kettő együtt a fintech” – mondta. Ezt a 40 százalékos leértékelődést láttunk a fintecheknél is. Ezt lekövette a befektetői piac is, a recessziós várakozások mellett a fintechbe sem ment tőke. De a szakértő szerint ez csak egy pillanatnyi megingás, egy 20 éves evolúció eredménye.
A következő évek nagy durranása a wealthtech lehet
Faluvégi szerint tavaly két olyan alágazat volt a fintechen belül, amelyek a legkevesebbet estek vissza - 41, illetve 36 százalékot - ez a wealtech, illetve a tőkepiacokkal kapcsolatos technológiai terület volt. „Korábban mindenki a neobankokról beszélt, a kriptókról, a blockchainről, vagy egy idő után a BNPL-ről, sokkal kevésbé volt szó a wealthtech szolgáltatásról.
A bankoknál a legjobb jövedelmezőség a befektetési területen van, ezért a jövőben a payment és a wealthtech közeledni fog egymáshoz, és el fog jönni az a pont, ahol az ügyfélélmény az lesz, hogy már észre sem vesszük, hogy a kettő hol válik el egymástól. „Ha ma vásárolni szeretnék egy állampapírt, át kell tennem a pénzem egy folyószámláról egy értékpapírszámlára, majd törhetem a fejem, hogy milyet vásároljak, nem kapok a számlavezető banktól megfelelő befektetői tanácsadást. Egyre nagyobb lesz az igény arra, hogy ezek a területek együttműködjenek” – mutatott rá a szakértő, ki szerint az angolszász országokban erre egyre több példát látni, de Magyarországon is bevezettek már a bankok wealthtech szolgáltatásokat, másik oldalról pedig a startupoknál is most már próbálkoznak számlavezetéssel, bankkártyával stb., sőt, a neobankoknál is elérhetőek befektetési termékek.
Kell-e félni egy neobank dominótól?
Faluvégi nem tart attól, hogy nagyon komoly neobank csődhullám következhet be, legalábbis olyan, amiben az ügyfelek elvesztik a megtakarításaikat. „Amíg nem látom annak a jeleit, hogy komoly tőkeáttétellel fognak rendelkezni, addig ettől nem félek. Elképzelhető, hogy a szolgáltatás akadozni fog, vagy compliance problémák lépnek fel, és valamilyen szintű konszolidáció is várható, sok cég ki fog esni, de inkább felvásárlások, beolvadások útján” – tette hozzá a szakértő.
Lemák szerint azonban nem ennyire rózsás a helyzet, szerinte körülbelül 300 neobank van a világon, amiből jelenleg durván 1 százalék nyereséges. „Több mint tíz év után a neobankok üzleti modellje még mindig iszonyúan sérülékeny. Az első években rengeteg tőkét elégettek, és nagyon sok ügyfelet el is értek, viszont tíz év után befektetői oldalról a tőkearányos megtérülés (return on equity) nem mondhatnám, hogy meggyőző. Nagyon súlyos problémák vannak, és egy ponton, ha nem tudnak újabb tőkét behozni, kénytelenek lesznek elmozdulni új üzleti modellek irányába” – mondta a szekértő, aki rámutatott, hogy nem véletlen, hogy az EU-ban a neobankok egy része elkezdte beszerezni a banki működéshez szükséges licenceket, mert az az üzleti modell továbbra is működik.
A megtérülés a bankoknál továbbra is 12-13 százalék, öt évvel ezelőtt 17-18 volt, és ez a modell a válságokban is működik, mert képesek univerzális szolgáltatásokat - payment, befektetési szolgáltatást, hitelezést - nyújtani, így a rosszabbul teljesítő üzletágakat ki tudják balanszírozni.
Ezzel szemben a fintecheknek nincs sok termékük, jellemzően payment termékük van, mert a licencük nem enged teret másnak. Innentől kezdve az ő marzslehetőségeik be vannak szűkülve, a return on equity erősen mínuszos, és felmerül, hogy ki fogja túlélni: az, aki képes lesz megszerezni a banking licencet, vagy aki képes lesz alternatív üzleti modelleket behozni.
Azt várom, hogy a következő 3-4 évben egy erőteljes konszolidáció lesz, ez az inkumbenseknek remek lehetőség lesz a bevásárlásra, mert áron alul tudják majd megvenni ezeket a neobankokat, miközben hozzájutnak egy 10-20 milliós ügyfélbázishoz
– tette hozzá a szakértő.
A cikk megjelenését a podcastot készítő OXO Technologies Holding támogatta.
