Az elmúlt időszak generálta őrületes változások a mobil és internetes banki szolgáltatásokra, az e-kereskedelemben résztvevők számára és az internetpenetráció felhasználói bázisára is igencsak nagy hatással voltak; túlzás nélkül állítható, hogy a digitális gazdaság globális szinten virágzik. Villámgyorsan jöhetnek létre új szolgáltatások a fogyasztói trendek, a világgazdasági környezet változásai, vagy éppen az adott piac sajátosságai mentén, és az üzleti viszonyok változásával éppen ilyen gyorsan is alakulhatnak át.
A digitális fizetési piac változásával egy olyan új ökoszisztéma jött létre, amelyben fokozódik az ügyfeleknek kínált választék és a technológiák versenye, azaz az ügyfelekért zajló versenyfutás.
Olyan üzleti környezet kialakulása kívánatos, ahol az innováció minősége és az ügyféligény a meghatározó, nem korlátozott az új szereplők piaci megjelenése, ugyanakkor az ügyfelek érdekeinek védelme és a rendszer stabilitása sem szenved csorbát
– mondta el Boris Martinovic, Public Policy igazgató a Mastercard által szervezett CE Digital Payments Summit konferencián.
A CE Digital Payments Summit konferencia a régió innovatív piaci szereplőit, a digitális fizetési piac szakértőit és szabályozóit hozta egy platformra a nyílt pénzügyek, a kiberbiztonság, valamint a kriptovaluták és a blockchain területén.
A fizetési piacokon zajló átalakulás egyszerre jelent technológiai- és szemléletváltást, amelyben az ügyfelek már nincsenek egy technológiához, termékfilozófiához, vagy egy szolgáltatóhoz kötve. Az új szolgáltatások és szolgáltatók az új üzleti modellek mentén jönnek létre, de változik a piacon jelenlévő és a piacra belépő feltörekvő szolgáltatók szerepe is. A fogyasztók a funkciókhoz és a hozzáadott értékhez ragaszkodnak – ennek a szemléletnek pedig hosszú távú üzleti következménye, hogy a fogyasztók érdekeinek védelme a digitális térben is legalább olyan stabil és megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen, mint amilyen az eddigi szisztémában volt.
Az ügyfél-edukáció évtizedek óta kiemelt szerepet kap az európai piacon, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek proaktívan is képesek elsajátítani a tudást egy-egy szolgáltatás esetében, ha érdekeltek abban, mert az elegendő hozzáadott értéket tartalmaz, vagy éppen a biztonságuk megkívánja.
Az Open Finance, azaz a szabad hozzáférésű adatokra épülő pénzügyi szolgáltatások terén az adatvédelem és a monetizáció a legaktuálisabb kérdések. “Az adatokhoz való hozzáférésre minden szereplőnek szüksége van a magasabb hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások megteremtése érdekében, ugyanakkor a piac évtizedes szereplőit is érdekeltté tevő üzleti modellekre van szükség, hogy az általuk birtokolt adatokat elérhetővé tegyék” – mondta Harald Waiglein, az osztrák pénzügyminisztérium gazdasági szabályozásért, pénzügyi piacokért és vámügyekért felelős ügyvezető igazgatója.
Az EU nyílt bankolási piaca a közös szabályozás ellenére jelenleg töredezett, ami jelentős akadály az új generációs megoldások terjedésében és az új technológiák bevezetésében is, holott mindkét folyamat az ügyfél, a felhasználó érdekét szolgálja.
Ezen a területen olyan egységes, a kereteket meghatározó szabályozásra van szükség, amely egyszerre képviseli az emberek érdekeit, szavatolja az adatbiztonságot, de az alkalmazandó technológiákat a piacra bízza, elősegítve ezzel a versenyt és az innovatív megoldások kialakulását.
A pénzügyi szektort háromszor többet támadják a kibertérben, mint más iparágat
“A digitális fizetési ökoszisztémában tranzakciók milliárdjait kell biztonságosan és megbízhatóan lebonyolítani” – mondta el Steven Brown, a Mastercard Europe kiberbiztonsági szakértője. A Mastercard több olyan vállalattal is intenzíven együtt dolgozik, amelyek kibervédelmi megoldásokat szállítanak ebbe az ökoszisztémába, de maga is rengeteget invesztál olyan technológiákba, amelyek elsődleges célja az ökoszisztéma ellenállóképességének növelése. A szakember szerint nem csak az egyes tranzakciókat kell maximálisan biztonságossá tenni, hanem el kell érni, hogy az ügyfél és a pénzügyi szolgáltató közötti kommunikáció során kialakuljon a szükséges bizalom és a megfelelő kiberbiztonsági kultúra.
A kiberbiztonsági kultúrát automatizált és intelligens megoldásokkal fejleszteni is kell, hiszen a támadások jó része ma már szintén automatizált elven működik. Meg kell tanulnunk a fenyegetéseket felismerni, de az alkalmazott technológiákat ezen a téren sem kell előírni.
Legyen szó intelligens, automatizált és flexibilis védelmi technológiákról, a követelményeket kell felállítani, és nem kőbe vésni a megoldásokat
– mondta a kiberbiztonsági panelbeszélgetésben Boris Augustinov, az Európai Bizottság szakértője.
A digitalizáció nyomán kialakuló új ökoszisztémára a szabályozásnak és az üzleti területeknek egyaránt reagálnia kell. Becslések szerint a felhasználók világszerte jelenleg 2.7 trillió dollár, azaz India 2019-es GDP-jének megfelelő összeget tartanak kriptoeszközökben. Ezek ma még kiemelt kockázatoknak vannak kitéve, azonban a blockchain technológia használata forradalmasíthatja a digitális fizetések ökoszisztémáját.
Hamarosan hatályba lép az Európai Unió mérföldkőnek számító, a kriptoeszközök piacairól szóló javaslata, a MiCA, amely fontos lépés a kriptovaluták legitimitásának és a feléjük irányuló bizalom megteremtésében.
"Mindannyiunk érdeke, hogy 13 évvel a blockchain születése után elkezdődjön a szabályozás kialakítása" – emelte ki Kalocsai Kornél, a magyar Blockchain szövetség vezetője.
A kriptoeszközök kategorizálásán felül a MiCA további két új kategóriát vezet be, a kriptoeszköz-kibocsátó és a kriptoeszköz-szolgáltató kategóriáját, ezzel jogilag is definiálva a szerepeket a kriptovilágban, amely nélkül nem lehetséges a bizalom megteremtése. A rendelet hatálya az ügyletek és a szolgáltatások típusától függetlenül ki fog terjedni a kapcsolódó piaci visszaélések összes típusára, különösen a piacbefolyásolásra és a bennfentes kereskedelemre.
Mindeközben gőzerővel zajlik az euró digitális változatának tervezése és tesztelése az Európai Központi Bank részéről.
A digitális euró lehet a következő évtizedek legkomolyabb kihívása a pénzügyi szektor számára, alkalmazása várhatóan teljesen más megközelítést igényel majd, mint ami a mostani pénzforgalomra és bankrendszerre jellemző.
“A bevezetést komoly szabályozási munkának kell megelőznie, amely során a megbízhatóság, az erős ügyfélvédelem, a teljes jogi megfelelés és a csalás elleni védelem, valamint az árstabilitás kiemelt prioritást élvez akkor, amikor egy új generációs piaci szereplő valamilyen kriptoeszközt kínál fel az ügyfeleinek. A Mastercard is erre van tekintettel, amikor arról dönt, milyen kriptoeszközöket enged be a hálózatába” – mondta Christian Rau, a Mastercard új technológiákért felelős alelnöke.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
Címlapkép: Getty Images
