A pénzügyminiszter egy héttel ezelőtt egy háttérbeszélgetésen említette meg, hogy a tárca október 18-ig benyújtja a legújabb adótörvény-módosításokat, és így is lett. A tárca egyébként már hétfőn külön közleményben vetítette előre az új adócsomag legfontosabb elemeit. Lássuk, hogy tematikusan adónemenként milyen változásokról döntött a kormány.
Személyi jövedelemadó
A kisadózó vállalkozók adózására vonatkozó szabályrendszer újrakodifikálásával előtérbe került az Szja tv. szerinti átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében. A javaslat egyszerűsítési céllal néhány ponton kezdeményezi a választásra és alkalmazásra vonatkozó feltételek módosítását.
Mindezek mellett könnyebbé teszi a javaslat az átalányadó választását, és tizenkettő helyett évente csak négyszer kell járulékbevallást benyújtani.
Társasági adó
A javaslat szerint adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak - mondja ki a törvénymódosító általános indoklása.
Ennek kapcsán az RSM tanácsadói kiemelték, hogy "bevallást helyettesítő nyilatkozat bevallására és meghatározott feltételek mellett (kizárólag pénzügyi befektetésekből származó bevételek esetén) alkalmazandó adómentességre jogosult a kezelt vagyon akkor is, ha a kedvezményezettje olyan vagyonkezelő alapítvány, melyet kizárólag magánszem által, kizárólag magánszemély kedvezményezett javára alapítottak".
Új építésű ingatlanok kedvezményes áfa-kulcsa
A javaslat törvényi szintre emeli a veszélyhelyzeti normában [az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet] foglalt előírást, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.
Jön az e-nyugta
A gazdaságfehérítés további lépéseként, az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataira építve indokolt kiterjeszteni a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatást - állapítja meg az előterjesztés indoklásában a Pénzügyminisztérium. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhatna a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözhetné. Mindezen célok elérésének első lépéseként a javaslat felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.
Tartós befektetési számla
Az RSM tanácsadó cég szakértői a törvénymódosítás kapcsán arra hívták fel a figyelmünket, hogy "a javaslat szerint a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét jövő év elejétől – bizonyos feltételek mellett – kiterjesztenék a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is". "A Tao törvény egyidejű módosításával ezen alapítványoknál is biztosított lenne, hogy a TBSZ-ből származó jövedelem ugyanúgy adózzon, mintha az alapítvány magánszemély kedvezményezettje kötötte volna a tartós befektetési szerződést. Ezáltal teljes adómentesség is elérhető az öt éves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam vonatkozásában. Amennyiben a TBSZ az 5 éves lekötési időszak lejárta előtt feltörésre kerül, vagy a harmadik év végén részkivétre kerül sor, és ezáltal adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti" - részletezi az RSM gyorsértékelésében. Azt is kiemelték, hogy "ahhoz, hogy a vagyonkezelő alapítvány által a magánszemély kedvezményezettek részére történő kifizetéskor a tartós befektetésből származó hozam ne minősüljön adóköteles osztaléknak, fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány olyan nyilvántartást vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a TBSZ-ből származó hozam összege".
Illeték
Az RSM szakemberei kiemelték azt is, hogy "illetékmentes lesz a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése is, tekintettel arra, hogy az alapítvány a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján az általa kezelt vagyon kedvezményezettje is egyben".
Pénzügyi tranzakciós illeték
A javaslat pénzügyi tranzakciós illetékmentességet vezet be a diákhitelekre.
"A kincstár által az Áht. 79. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó kincstári körön kívüli számlatulajdonos számlái terhére végrehajtott, a hallgatói hitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet" - mondja ki a módosítás.
Különleges munkavállalói résztulajdonosi program
Az RSM adótanácsadói részletesen foglalkoznak a különleges munkavállalói résztulajdonosi program szabályait érintő módosításokkal is. Ezek szerint "a KMRP résztvevők tagi részesedéseiket egy vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adhatják, melynek következtében részvényeiket majd az alapítvány kedvezményezettjeiként kapják meg. Ezzel összefüggésben a javaslat módosítja az Szja tv. szerzési értékre és az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó szabályait".
"A KMRP szervezet résztvevőjeként szerzett értékpapírhoz hasonlóan a KMRP keretében létrehozott vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként kapott értékpapír szerzése sem minősül bevételnek, így mindkét esetben akkor keletkezik adóköteles bevétel, amikor a tulajdonos az értékpapírt értékesíti majd a későbbiekben" - mutatnak rá.
Jövedéki adó
Jövedéki adó területéről az RSM adószakértői azt emelték ki, hogy a módosítás a "jelölt gázolaj" fogalom meghatározását igazítja az uniós szabályozásban szereplő közös adóügyi jelölőanyag alkalmazásához. "A változtatásból adódóan azon termékeket értjük jelölt gázolja alatt, amelyek Solvent Yellow 124 vagy ACCUTRACE PLUS jelölőanyaggal kerültek megjelölésre. Szintén az EU jövedéki szabályozásához történő igazítás érdekében változnak az adófelfüggesztési eljárásban az adómentesség igazolására szolgáló elektronikus okmányok" - tették hozzá.
Vámigazgatás
"A vámigazgatást illetően a vámhiányt nem eredményező vámbírság esetében történik pontosítás. A bírság mértékének megállapításához szükséges mérlegelés során a módosítás szerint az érintett gazdálkodó vonatkozásában egy éven belül kell csak vizsgálni a jogsértés gyakoriságát" - mutatnak rá az RSM szakértői, akik azt is hozzátették, hogy pontosításra került a figyelmeztetés, mint szankció alkalmazásának feltétele. "Amennyiben az érintett egy éven belül első ízben követi el a jogsértést és a további feltételeknek is megfelel, akkor vele szemben alkalmazható a figyelmeztetés" - részletezik.
Iparűzési adó
A helyi adókról szóló törvény módosítása jóval átláthatóbbá, könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályozást - mondja ki a törvényjavaslat indoklása. A részletes indoklásban a tárca úgy fogalmaz, hogy a hatályos helyi adószabályok értelmében külön-külön egyszerűsített iparűzési adóalapmegállapítási szabály és külön eljárási rendelkezés vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a KATA alanyára, a KIVA alanyára. Ez a sokféle, egymást részint átfedő adóalap-megállapítási rendszer nehezíti az áttekinthetőséget, az adóalap-megállapítási módok közötti választás külön mérlegelést igényel. Az adórendszer egésze szintjén mindez a rendszer bonyolultságát növeli, a szabályozás szintjén pedig összetett, sokszor egymást átfedő szabályokat, eltérő eljárási rendet, eltérő adóhatósági, adózói joggyakorlatot eredményez. Ezért a javaslat megújítja az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját, s háromféle jelenlegi módszert egyféle adóalap-megállapítási mód vált fel. A javaslat szerint valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására. Az egyszerűsítés lényege: az egyszerűsített adóalap-megállapítás főszabálya szerint a kisvállalkozónak a helyi iparűzési adóalapját nem kell megállapítania, bevallást nem kell benyújtania és – mert az adóalap tételes összegű – az adóalapját nem kell megosztania a települések között. A javaslat szerinti új modell szerint a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, s amennyiben a kisvállalkozó bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
Új katások
A hatályos szabályok szerint a kisadózó vállalkozók tételes adója (új KATA) alanya az iparűzési adóban egyszerűsítetten is megállapíthatja adóalapját (székhely, telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint). E vállalkozónak csak akkor kell – a 2022. évről 2023. január 15-ig – iparűzési adóbevallást benyújtania, ha valamely adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni, vagy az adóéven belül a KATA-fizetési kötelezettsége valamely okból szünetelt. A javaslat szerint a Htv-be illesztendő új, tételes adóalap-megállapításról szóló előírások értelmében – bevételük nagyságára figyelemmel – az új KATA alanyok is jogosultak ezen adóalapmegállapítási módszert választani. Annak érdekében, hogy az új KATA-t alkalmazók számára is 5 hónap álljon rendelkezésre 2023-ban az egyszerűsített adózásról szóló döntésre, a Javaslat számukra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt csak 2023. május 31-ig tegyék meg (a jelenleg irányadó 2023. január 15-e helyett).
Az Ekho tv. 3. § (2a) bekezdése az egyéni vállalkozók tekintetében kimondja, hogy az egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhot, ha az adóévben a KATA-t választotta. Ezen tiltó rendelkezést a régi KATA megszűnése miatt a 297/2022. (VIII. 9.) Kormányrendelet a 2022-es adóév tekintetében feloldotta. Tekintettel arra, hogy az új KATA törvény kifizetőtől történő „bevételszerzést tiltó” szabálya miatt az új KATA és az ekho együttes alkalmazás nem lehetséges, viszont nem célszerű kizárni azt a lehetőséget, hogy a kisadózó az új KATA szerinti adóalanyisága előtt vagy után az ekhot választhassa, így indokolt a rendelkezés hatályon kívül helyezése.
Reklámadó
Jövő év végéig kiterjesztené a kormány a nulla százlékos reklámadó-kulcsot. Erről külön cikkünkben írtunk:
Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b4) kormányülésen vesz részt a Karmelita kolostorban 2022. október 19-én. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
