A talajmegújító mezőgazdasági termelés állt a közelmúltban megrendezett VII. Food4Talk konferencia középpontjában, az eseményen pedig szó esett arról is, hogy ez a világszerte úttörőnek számító gazdálkodási szemlélet már Magyarországon is jelen van. A Nestlé, mint a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata a LENS (Landscape Enterprise Networks) program segítségével működik együtt a gazdákkal annak érdekében, hogy ez az ígéretes termelési gyakorlat elterjedjen idehaza is.
Helyrehoznák a földeket
A LENS egy komplex kezdeményezés, amelynek célja, hogy Európa-szerte összefogja és támogassa a talajmegújító gazdálkodást, mégpedig úgy, hogy a környezeti, fenntarthatósági, valamint az üzleti szempontok egyaránt érvényesüljenek.
A program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszútávon megőrizheti termőképességét.
A talajmegújító termelés ugyanis távolról sem csupán zöld szempont, hiszen az inputanyagok árai, a termelésbiztonság és általában a hosszútávú, kiegyenlített hozamok, a jövedelmezőség is múlik rajta. A program abban különbözik a hasonló kezdeményezésektől, hogy a termőtalaj regenerációját, annak hosszútávú, fenntartható termőképességét úgy igyekszik elérni, hogy a programban résztvevő termelők és termeltetők anyagi szempontjait is figyelembe veszi.
Mindezt úgy éri el, hogy a talaj helyreállításának, regenerációjának költségeibe a termelőket és az integrátorokat egyaránt bevonja.
Tehát nem a fogyasztóknak szóló, marketingcélú programról van szó, hanem egy kifejezetten üzleti alapú, együttműködésekre épülő, ugyanakkor a fenntarthatóságot szolgáló kezdeményezésről.
Hosszabb távon megéri
A cél elérésének érdekében talajmegújító termelési technikákról ad információt a termelőknek, és segítséget nyújt ezek gyakorlati megvalósításához, valamint a természetben előforduló, ott már bizonyított megoldások kialakításában is segít.
Ilyenek például a csökkentett talajművelés gyakorlata, a takarónövények alkalmazása és a növényvédőszerek kiváltása természetes anyagokkal.
Mindez nagy szakértelmet, és főleg a program első éveiben érdemi költségeket jelent, a helyreállított talajéletnek köszönhetően azonban hosszabb távon erősíti a termésbiztonságot, és végső soron a költségeket is csökkentheti. Mindeközben jelentősen javul a talaj vízmegtartó és szénmegkötő képessége, amely egyszerre szolgál ökológiai és termelési szempontokat.
Pilot program Bükön
Az Egyesült Királyságban a Nestlé bevonásával kezdődött ez a program, és ma már több európai helyszínen is zajlik a talajmegújító gazdálkodás kialakítása az élelmiszeripari cég bevonásával. Az egyelőre még kevéssé elterjedt, inkább úttörő kezdeményezés egyik helyszíne Magyarországon van. A vállalat állateledel üzletága a Purina, és a Vas megyei Bükön van a cég állateledel-gyártásának régiós központja. Itt több mint 60 százalékban magyar gazdáktól származó alapanyagot dolgoz fel a vállalat.
A környékbeli földeken a cég és a termelők együttműködéseként indult el a program, amely igyekszik a talajmegújító gazdálkodás eredményeit a gyakorlatban megvalósítani Magyarországon.
A LENS Magyarország 2022-ben indított első üteme jelenleg három, különböző gabonákat termesztő gazdaságban, a tervek szerint mintegy 2000 hektáron, több mint 200 ezer euróval és természetalapú megoldások kivitelezésével járul hozzá a talajmegújító földhasználati gyakorlatok elterjesztéséhez, javítva az érintett területek és az ellátási láncok ellenállóképességét.
Átállítanák a gazdákat
„Bükön 2022 nyarán megkezdődött program a vállalat finanszírozásában valósul meg, nagyrészt a saját ellátási láncunk keretében. Van olyan gazda is, aki jelenleg nem szállít be nekünk, ám neki azért fizetünk, hogy kísérleti beavatkozásokat hajtson végre a farmján, mert ez nagyon hasznos inputot jelent számunkra ahhoz, hogy hogyan haladjunk a program további részében” – mondta el a Portfolio-nak Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője. Hozzátette:
a célunk az, hogy a saját ellátási láncunkon a gazdákat ebbe az irányba tereljük annak érdekében, hogy minél nagyobb területen, minél nagyobb mennyiségű alapanyagot talajmegújító gazdálkodásból sikerüljön megtermelni, és ezt használhassuk fel.
Ezen felül egy szemléletváltást is el akarunk érni, meg szeretnénk mutatni, hogy a talajregeneratív gazdálkodás egy járható út, egy működő módszer, ahol a fenntarthatóság és a termelékenység szempontjai egyaránt érvényesülnek.
A programnak nagyon jó a skálázhatósága, mert olyan ökológiai funkciókat tud fejleszteni, amelyek nem csupán az élelmiszeriparnak, illetve a gazdáknak fontosak, hanem az önkormányzatoknak, más szektoroknak, például turizmusnak, közműveknek is.
Jelenleg a cégünk az egyetlen beruházó ezen a téren, a Syngenta pedig az eredmények mérését, a mérési módszereket, illetve a tesztelést tekintve támogatja a programot.
50 százalék 8 éven belül
A vállalat ráadásul meglehetősen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, nagy léptekkel haladna ebbe az irányba a következő években.
A célunk az, hogy 2025-re az általunk felhasznált kulcsfontosságú alapanyagok globálisan értendően 20 százalékát, 2030-ra az 50 százalékát már ilyen forrásból szerezzük be.
Ez nemzetközi értelemben kiterjed például a kakaóra, de Európa és azon belül Magyarország esetében főként a gabonaféléket érinti, amelyek nagyon fontos alapanyagot jelentenek a termelésünkben” – tette hozzá a fenntarthatósági vezető.
Mindez része annak a nagyobb ívű programnak is, amelynek révén a vállalat 2050-re akarja elérni a nettó zéró kibocsátást, ráadásul teljes értékláncán belül.
Figyelemreméltó, hogy erre a programra összesen 3,2 milliárd svájci frankot fordít a vállalat, ahogy az is, hogy ebből 1,2 milliárdot szánnak a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésére.
Vagyis a globális összeg több mint harmada jut a termőtalajok regenerációjára.
Évek óta napirenden van
Hőgyész Anna szerint a célkitűzéseiben és anyagi ráfordításaiban is jelentős programnak előzményei is vannak, és nem kísérleti kezdeményezésről, hanem egyértelmű stratégiai irányvonalról van szó. „A Nestlénél kivételezett helyzetben vagyunk, mert a cég globális befektetői köre világos fenntarthatósági elvárásokkal rendelkezik. Az általunk felállított szempontrendszerrel kapcsolatban egyértelműen jelzik, hogy jó irányba haladunk-e. Ráadásul az iparág is kifejezetten elöl jár ebben a kérdésben, hiszen a fenntarthatósági kérdések – akár társadalmi, akár környezeti értelemben – már hangsúlyosan jelennek meg globálisan az élelmiszerek előállításának területén.”
A kérdésfelvetés nem új, a téma a vállalatnál régóta napirenden van. „Mi számos olyan nyersanyagot használunk, mint a kávé, kakaó, amelyeknek a beszerzése globális szinten már évek óta felvet fenntarthatósági kérdéseket.
Nekünk tehát az az előnyünk, mint a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatának, hogy ez a szempontrendszer jó ideje létezik és a működésünkben szerepet játszik.
Mindezt ráadásul úgy kell érvényre juttatnunk, hogy a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjait egyszerre vesszük figyelembe. A fenntarthatóságot ugyanis úgy kell elérnünk, hogy fenntartsuk a profitabilitást is, hiszen különben nem is tudnánk ezt az átállást elérni.”
Aktuálisabb, mint valaha
A fenntarthatósági vezető szerint a fenntarthatóság elérését számos tényező indokolja. Az Európai Unió taxonómiarendeletétől kezdve a részvényesek és a fogyasztók elvárása, valamint a hosszútávon biztosítható működés egyaránt abba az irányba mutat, hogy a fenntartható termelés és termeltetés a járható út a vállalat számára. A jelenlegi gazdasági helyzet látszólag nem kedvez az ilyen kezdeményezéseknek. „Ez valóban egy nehéz időszak a gazdaság számára, sokan felvetik, hogy a fenntarthatósági szempontok ilyenkor biztosan a háttérbe szorulnak.
Ugyanakkor éppen a mostani időszak mutatja meg igazán, hogy az alapanyagok biztos jelenléte mennyire fontos – például az aszály miatt.
Az alapanyagok oldaláról a beszerzés nyomását évek óta tapasztaljuk, ám az idei évben ez olyannyira nyilvánvaló, hogy vélhetően felébreszti a megoldás igényét másokban is.”
A cikk megjelenését a Nestle Hungaria Kft. támogatta.
Fotó: Nestlé, Getty Images
