Az ország energiaátmeneti stratégiájáról tartott nyitóelőadást Dr. Palkovics László, Technológiai és Ipari Miniszter.
Az ellátásbiztonság megteremtése talán most a legsúlyosabb kérdés az energiatrilemma összetevői közül,
de a másik két, - a megfizethetőséget és fenntarthatósági szempontok sem elhanyagolhatók." - ismertette a helyzetet a miniszter. Az energiastratégia felépítése során kiemelte, hogy az egyetemes szolgáltatás politikai termékéből egy gazdasági terméket hoztak létre, 4,5 millió háztartás van egy kézben az MVM-nél a gáz-, illetve villamosenergia-ellátást illetően. Erre sok mindent rá lehet építeni. Az intézkedések egy sora a dekarbonizáció irányába mutat, hogy hogyan fogunk lekapcsolódni a gázról. Ezután kijelentette:
2050-re jelentős gázfelhasználási csökkenést fogunk látni több kormányzati lépés együtteseként.
Mi a kormány feladata most?
Palkovics László a feladatok között a Nemzeti Energiastratégia felülvizsgálatát emelte ki, ezen belül három kiemelt stratégiai cél van: a földgáz arányának jelentős csökkentése az energiamixben; az alternatív energiaforrások arányának növelése; valamint a növekvő villamos-energiaigény és rugalmasság kiszolgálása.
1. Földgázfogyasztás csökkentése
"Magyarország végső energiafelhasználásának jelenleg 35%-a földgáz, pontosabban 44%, mert a távhőben és a villamosenergia-előállításban is szerepel a földgáz. Ezt szeretnénk fokozatosan lecsökkenteni, a cél, hogy 2050-ben az energiamixben csak annyi gáz szerepeljen, ami ahhoz szükséges, hogy a forgógépes kiegyenlítőkapacitást be tudjuk indítani" - mondta el a miniszter.
Az előzetes számítások alapján a 2021-es 11,1 milliárd köbméterről 2025-re 10,2 milliárd köbméterre, 2030-ra 9,2 milliárd köbméterre,2050-re 3,9 milliárd köbméterre látják leszoríthatónak a hazai gázfelhasználást, de ez nem feltétlenül egy irányból érkező gázt jelent.
A gázfogyasztás csökkentése elsősorban a lakossági, közszolgáltatási és ipari szegmensek fogyasztásának csökkentésével lehetséges. Az iparban kisebb az aggodalom, mert azt maguktól is megteszik az ipari vállalkozások, az acélipar, illetve műtrágya-, és cement-előállítás esetében egy másik tüzelőanyag bevezetése szükséges. Ami nehezebb, az a lakossági ellátás.
2. Alternatív energiaforrások arányának növelése
A miniszter előadása során elmondta, hogy 2030-ra jelentősen csökkenthető az import, 2050-re pedig 40%-ra csökkenhet a gázimport aránya.
2050-re nullára látják csökkenthetőnek az orosz gázimportot, ha a feltételek nem változnak.
- mondta el Palkovics László. Érdemes hozzátenni, hogy jelenleg az orosz gázra 2036-ig szól Magyarország hosszú távú, 15 éves szerződése, amely kapcsán éppen tegnap jelentett be a gazdaságfejlesztési miniszter a fizetés átütemezését jelentős informcációkat:
3. Növekvő villamosenergia- és rugalmassági igény kiszolgálása
Ennek kapcsán a miniszter elmondta, hogy felül kell vizsgálni a piacszervezést, bővíteni a termelői kapacitást és fejleszteni a hálózatot. A cél, hogy 2050-ben csak kisebb mértékben függjön a magyar gazdaság az importált villamos energiától, az előzetes hipotézisek szerint ez 18%-ra mérsékelhető, miközben a hazai napenergia-termelés a termelt villamos energia 31%-át fedezheti.
Átfogó intézkedéssorozat különböző időtávokon a gáz- és áramátmenetben
"Közvetlen rövid távon - 2023-ban - keresletcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni, majd rövid távon - 2023 és 2025 között - az energiahatékonysággal és elektrifikációval kapcsolatos intézkedéseket kell elindítani" - mondta el a miniszter, majd hozzátette azt is, hogy az MVM meg fog jelenni az energiahatékonysági piacon, egy sor cége van most, itt konszolidáció fog végrehajtásra kerülni. Ezután közép távon - 2025 és 2030 között - a keresletcsökkentési és alternatív gázok bevezetésén lesz a hangsúly. Ezek együtt szolgálják a korábban említett három stratégiai célt.
A földgáz kiváltása érdekében szükséges intézkedések előkészítését, megvalósítását minél előbb el kell kezdeni.
A földgázigény csökkentése kiemelten fontos, és fogyasztói szokások változása okozta, hogy 2013-2014-ben a 2,5 milliárdról 4 milliárd köbméter fölé felment 2021-ben a lakossági gázfogyasztás.
Legalább 800 millió köbméternyi fogyasztáscsökkenés várható
- emelte ki Palkovics László a rezsicsökkentési rendszer átalakításának nyomán. Ehhez még a kormányzati takarékossági intézkedések hozzáadódnak, és ebben még nem látszódnak a távhőrendszer átalakításaival nyerhető fogyasztás-csökkenés.
A távhőrendszer átalakításában komoly lehetőségek vannak, szeretnénk, hogy a következő fűtési időszakban ezek már láthatóak legyenek.
- tette hozzá Palkovics László.
Mennyibe kerül mindez?
A földgázigény csökkentése, az alternatívák növelése és a villamosenergia-rendszer alakítása közel 10 milliárd eurós beruházást jelent, ebből 6,5 milliárdot uniós forrásból szeretnének finanszírozni. A többi a piac által finanszírozott rész.
Mik a következő lépések? Miről döntött a kormány?
A miniszter a következő kormányzati lépésekről is beszámolt, valamint azokról az intézkedésekről, amiről már döntést hozott a kormány
- Felülvizsgálják a Nemzeti Energiastratégiát, és szeretnék, ha még idén elfogadásra kerülne.
- A hazai földgázkitermelés lehetőségeit vizsgálják, az éves 1,5 milliárd köbméteres kitermelés növelhető 2 milliárd köbméterre új mezők nyitása nélkül. 2023-ra a plusz fél milliárd köbméter elérhető.
- Paks I. üzemidejének a hosszabbítása: eredetileg 2032-2037 között kivezették volna a négy blokkot és Paks II. helyettesítette volna, de jelenleg 20 éves üzemidő-hosszabbítást terveznek Paks I. esetében. Sok más nemzetközi példa is van hasonlókra.
- Mátrai Erőmű kivezetését is elkezdték korábban, de ezt most módosítják, így egyrészt fokozzák a szénalapú termelést (lignit), másrészt meghosszabbítják a működési lehetőségét 2029 végéig. Erről múlt héten írtunk:
- Napenergia: a várnál gyorsabban nő az aránya, 2030-ig 6 GW kapacitás volt tervezve 2030-ig, de már 8,5 GW lesz 2025-ben, ez nem ígéret, hanem a kalkuláció a csatlakozási szerződéseket veszi alapul. Ezt a kapacitást a rendszer tudja kezelni, és jelenleg zajlik egy 3,8 GW-ra vonatkozó telepítési szándék felmérése.
Kormány előtt van néhány döntés, amit már az energiabiztonsági operatív törzs megtárgyalt, de a kormány még nem hagyta jóvá. Ebből kiemelendő:
- A tárolókapacitásokat felgyorsítják, akkumulátoros tárolókapacitások támogatását fogják kiírni.
- A saját célra telepített erőművek esetén nagyon felgyorsítják az engedélyezést - ez vonatkozik a lakossági fogyasztókra és a kkv-kra és ipari fogyasztókra is. Az ügyintézési időt 30 napról 3 napra gyorsítják fel és erősen ösztönzik magát a saját célú termelést, hogy az energiaigényt ne vegyék ki a hálózatból. Lakossági fogyasztóknál - és a háztartási méretű kiserőműveknél - a szaldóelszámolás 2024. január 1-től megszűnik az új termelők esetében (uniós rendelettel összhangban), míg a támogatásból megvalósuló projekteknél már 2023 elejétől kötelező a bruttó elszámolás. De aki fent van a hálózaton, ők maradnak, nem lesz változás az elszámolási rendszerükben, de az újonnan csatlakozók esetén azt szeretnénk támogatni, hogy a saját energiaigényükre használják fel az energiát. Ösztönzőt fognak kitalálni a tároló telepítésére az önellátás javítása miatt. Az ipari nagyfogyasztók esetén is rövidül az engedélyezési határidő.
- Szélenergiában vizsgálják a telepítés új lehetőségét. Vannak olyan területek, ahol alacsony szélbiztonsággal is hatékonyan működtethetők, hamarosan erre is lesz szabályozás.
- A biomassza lehetőségéről egyelőre nem volt stratégia, de erre is már készül terv a jobb kihasználás érdekében. Ugyanez igaz a biogázra is. A geotermikus távhő komolyabb szerepet vállalhat a távfűtésben.
- A 2021-ben elfogadott hidrogénstratégia lebontását elkezdték és szeretnék gyorsítani.
Előadása befejeztével a miniszter kiemelte, hogy megszűnt az a kényelmes állapot, hogy vezetéken keresztül jön a gáz - ennek megfelelően kell mindenre felkészülnünk.
Címlapkép: Kaiser Ákos, Portfolio