Az esemény élő közvetítése az alábbi linken érhető el:
A rendezvény délelőtti előadásai az alábbi videóban nézhetők vissza:
Európa recesszió felé tart, súlyos gazdasági és biztonsági válság érinti a kontinenst. Talán még soha nem volt olyan időszak a modernkori történelemben, amikor 2-3 év alatt a világgazdaság kétszer is a feje tetejére állt. - jelentette ki Szijjártó Péter, Külgazdasági- és Külügyminiszter a rendezvényen. Kiemelte: Ebben a turbulens környezetben a kormányzat úgy tud reagálni, ha folyamatos innovációs- és munkahelyteremtő beruházásokkal továbbra is növekedő pályán tartja az országot.
A Huawei pedig több mint 10 éve, az első között vált Magyarország stratégiai partnerévé. Kínán kívül itt található a legnagyobb logisztikai központja, Biatorbágyon, ahonnan több mint 50 országot szolgálnak ki, valamint az innovációs központja is itt található, ahol innovatív megoldásokon dolgoznak külföldi és magyar szakemberek.
A kínai cégek igen jelentős befektetők Magyarországon, 2020-ban és 2021-be is a legnagyobb működő tőke Kínából érkezett. A valaha volt legnagyobb hazai beruházást is egy kínai cég, a globális autóakkumulátor gyártás piacvezető vállalata, a CATL hajtja végre Magyarországon. Szijjártó Péter kiemelte:
Az ország számára az a legfontosabb, hogy azok a cégek, amelyek minket választanak beruházásaik helyszínéül, betartsák a törvényeinket és szabályainkat, nem pedig az, hogy milyen országból érkeznek. Ez fogja meghatározni a jövőben is gazdaságfilozófiánkat"
A mai dátum legalább olyan fontos, mint a vállalat 2005-ös megjelenése, valamint a 2009-es logisztikai központ megnyitója. - hangsúlyozta ki Újhelyi István, az Európai Parlament képviselője, az EP Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke. A digitalizáció és innováció egyik globális úttörőjeként nagy szerepe van a Huaweinek is abban, hogy
Európa minél hatékonyabban, és a társadalmi egyenlőséget és igazságosságot szem előtt tartva sikeresen teljesíthesse az energetikai és digitalizációs átmenetet, amely segíti a vidéki lakosság felzárkózását.
A 21. század nagy kihívásaira, elsődlegesen a klímaváltozás hatásaink mérséklésére az EU 2050-ig el kívánja érni a karbonsemlegességet, azonban ez csak teljes társadalmi támogatottság mellett lehetséges.
Az innovációnak és a hi-tech iparágaknak nagy szerep van az európai élelmiszerbiztonság és ellátás szempontjából. A klímaváltozás okozta aszályos időszakok mind rámutatnak arra, hogy a kizsákmányoló, és a természeti értékeket figyelembe nem vevő gazdálkodás kora lejárt, a technológia segítségével precíziós, kevesebb vegyszert és vizet használó gazdálkodásra van szükség, úgy hogy a szektor megtartsa a globális versenyképességét. Az 5G technológia adta lehetőségek, az elektromobilitás terjedése minden lehetőséget megad az említett kihívások leküzdésére. Az energiaátmenet létfontosságú, az európai technológia fejlődése nélkül nem lehetséges, amelyhez azonban az akkumulátorkapacitás növelése elengedhetetlen.
Európa lemarad
Az 5G áttörés egyelőre Európában még várat magára, igaz Kína és Amerika után Európában a legnagyobb az infrastrukturális lefedettség. Az 1 gigabit/sec. letöltési sebességet csupán a kapcsolatok 40%-ka éri el, Magyarország viszont sebességben az EU átlag felett teljesít, a kapcsolatok körülbelül kétharmada eléri a gigabites sebességet.
Lefedettségben viszont az utolsók között kullog, csupán az ország területének 20%-án érhető el a szolgáltatás.
A magánhálózatok európai úttörője egyértelműen Németország, globális szinte pedig Dél-Korea áll az élen. Az európai elterjedés legnagyobb akadálya annak a marketingtevékenységnek a hiánya, amely be tudná mutatni, és meg tudná győzni a lakossági felhasználókat a szolgáltatás hasznosságáról. Számos kutatás készült arról, hogy az 5G kapcsolatok előnyei (nagyobb letöltési sebesség, új streamelési lehetőségek, távoli munkavégzés könnyítése stb.), mennyire keresettek a lakosság körében, és az eredmények alapján a kifejezetten azok, sőt a felhasználók hajlandók lennének a gyorsabb szolgáltatásért többet is fizetni.
Ennek ellenére az áttörés még nem történt meg, de az EU digitalizációs törekvése és a technológiai átmenet mind-mind megkövetelik a nagysebességű vezetéknélküli kapcsolatokat, így elkerülhetetlen lesz a technológia még hangsúlyosabb elterjedése.
Technológia a biobor szolgálatában
Ausztria élen jár Európán a biotermelés területén, az európai országok közül a mezőgazdasági területek arányában messze a legnagyobb területet művelnek környezetkímélő módon. A technológia támogatja a gazdák évtizedes törekvéseit, és segít abban, hogy még kevesebb vegyszert és vizet kelljen a növények termesztéséhez felhasználni. A különböző 5G kapcsolattal működő mezőgazdasági drónok képesek 40-50 méter magasból feltérképezni a parcellákat, és jelenteni azt, hogy egyes növények milyen állapotban vannak, mennyire életképesek, szükségük van-e valamilyen permetszerre, trágyára vagy vízre.
Az osztrák gazdák a technológia segítségével a szőlőművelés és spárgatermesztés esetében is rengeteg inputanyagot spóroltak meg, a réz mennyiségét felére csökkentették és hektáronként 400 kg. vegyszert tudtak elhagyni. Az osztrák 2030-ig terjedő stratégia szerint mindenhol vidéken elérhetővé kell tenni az 5G hálózatot és 50%-kal kell csökkenteni minden esetben a növényvédő szerek használatát. A technológia terjedése/terjesztése fog megoldást szolgáltatni a gazdák számára.
Fényeslitkén épül Európa legmodernebb intermodális logisztikai központja
Az East-West Gate intermodális logisztikai központ Európában egyedülálló módon, a ma jelenleg elérhető összes digitális technológiát felvonultató fejlesztés a keleti-nyugati vasúti áruszállítás hatékonyságán kíván növelni Fényeslitkén. A kapacitása önmagában 1 millió TEU/év, amely meghaladja Lengyelország teljes jelenlegi kapacitását. A 140 hektáron elterülő központban a széles- és keskenynyomtávú vasúti kocsik átrakodására is teljesen automatizált darukat építenek ki, amelyeket több kilométer távolságból real-time lehet irányítani egy központból.
Az eszközök – lévén a kezelőszemélyzet nincs kitéve közvetlen kapcsolatnak – a legveszélyesebb vegyi anyagokkal és robbanószerekkel is dolgozhatnak, ráadásul különösen erős védelemmel ellátott, teljesen autonóm belső 5G hálózatot hoztak létre, amelyen az adatok közvetítése és az eszközök irányítása is történik. A budapesti iroda és a fényeslitkei központ közvetlen, szélessávú optikai kábellel van összekötve egymással, ezért a teljes működésebe nem képes harmadik fél belelátni.
Tálosi János vezérigazgató kiemelte, hogy a jelenlegi energiapiaci környez igazolja üzleti döntésüket, amikor teljes hűtő-fűtő rendszerüket hőszivattyús megoldásra alapozták, és számos napelemet telepítettek. A Huawei segítségével olyan akkuparkot is ki terveznek alakítani, amely a saját maguk által megtermelt áramot helyben tárolja, és teszi elérhetővé közvetlenül a vállalat számára a mindennapi működés érdekében.
Mesterséges intelligenciával az erdőtüzek ellen
Az erdőtüzek egyre gyakoribb előfordulásával Magyarország idén szembesülhetett először testközelből, azonban a Dél-európai országok évtizedek óra küzdenek a természeti katasztrófával. Görögország különöseb veszélyeztetett, számos nehezen megközelíthető területtel, szigettel rendelkezik, ahol az oltási folyamatok is különösen nehezek. Annak érdekében, hogy a tűzoltók gyorsabban és koncentráltabban végezhessék a munkájukat, 5G alapú erdőtűz előrejelző rendszert fejlesztettek az országban, amely számos szenzor, drón és mesterséges intelligencia segítségével jósolja meg a legveszélyeztetettebb területeket. Ennek segítségével hatékonyabban és a katasztrofális környezeti károkat mérsékelve lehet a tüzek továbbterjedését megelőzni.
A fiatalok digitális készségei döntenek majd a fenntartható jövőről
A Huawei szerte a világon, így Európában is nagy hangsúlyt fektet a fiatalok és a jövő generációinak digitális oktatására, a tehetséggondozásra. Ma Európán 9 millió fiatal nem részesül megfelelő alapvető oktatásban, a tehetségük felfedezetlen, ezáltal kiaknázatlan marad. Erre az erőforrásra pedig égető szüksége lenne az európai munkaerőpiacnak. A hagyományos oktatásban részesülők egy jelentős része sem kap korszerű informatikai, digitális oktatást, a legújabb technológiák megismerésében a diákok magukra maradnak. A Huawei olyan programokon, mint a Seeds for the Future, az ICT Akadémia, és egyéb edukációs programok keretében azon dolgozik, hogy javítsa a hallgatók digitális készségeit, az európai főiskolák és egyetemek partnereként. A vállalat célja, hogy az elkövetkező öt évben Európa-szerte 500 000 informatikai szakember fejlődését támogassa közvetlenül vagy közvetve a programok segítségével.
Huawei Techarena egy olyan platfrom, ami bizonyos versenyek formájában, nemzetközi kihívások keretében fejleszti a diákok képességeit. Olyan IT tudományterületeken kíváncsi a fiatalok kreativitására, mint a felhőalapú megoldások, a vezetéknélküli technológia vagy egyéb lakossági okosmegoldások. A diákok megmutathatják a képességeiket, gyakorlatot szerezhetnek az egyetemi tanulmányai mellett, amellyel a munkaerőpiacon is versenyképesebbek lehetnek.
Magyarország sem maradhat le, sőt az innovációk élére áll
György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára ismertette Magyarország innovációs stratégiájának főbb pillérét, melyek közül többet is megnevezett:
- Magyarország egész Európán belül a GDP arányosan a legtöbbet, 2030-ig a nemzeti össztermék 6-7%-át fordítja a felsősoktatás fejlesztésére.
- Folyamatosan épül a ZalaZone regionálisan egyedülálló tesztpálya Zalaegerszegen, amely kivételes lehetőséget biztosít az önvezető technológia tesztelésére, fejlesztésére
- Az ország jelenleg a GDP 1,7%-ét költi évente kutatás-fejlesztés, innovációra, amelyet középtávon 3%-ra emel. Ez az összeg akkor költhető el hatékonyan, ha koncentráltan, fókuszáltan használja fel a tudomány, ezért nemzeti tudásközpontokat, laboratóriumokat hoztak létre bizonyos tudományterületeken, ahol a tudás és a különböző diszciplinák valamint a Huaweihez hasonló szakmai partnerek segítségével keresik a megoldás bizonyos technológiai, tudományos kihívásokra.
- Folyamatosan szeretnénk támogatni a vállalatokat az innovációban, a kutatások szerint a régióban Magyarország díjazza a leginkább a vállalkozókedvet.
- A Startup University programhoz már 4000 diák csatlakozott, amely támogatja az egyetemi innovációs kezdeményezéseket.
Az egyetemek és nagyvállalatok közötti együttműködésre világszerte, így Magyarországon is rengeteg jó példa van. Ez egy igazi win-win helyzet, amely mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. A Huawei már több hazai egyetem partnere, a Pécsi Tudományegyetem hallgatói a rendezvényen be is mutatták a közös projektjeiket. Ma ez a sor még eggyel bővült: a Huawei és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai partnerségi megállapodást kötött egymással, a jövőben közös projektekben és kölcsönös tudásmegosztással támogatják egymást.
A cikk megjelenését a Huawei Magyarország támogatja
