Miért támogatja a kistelepülések fejlesztéseit vissza nem térítendő forrással az OTP Bank, és kik pályázhatnak a fejlesztési támogatásra?
Wolf László: Számos tapasztalatot szereztünk korábban az uniós terület- és településfejlesztési támogatások kiegészítésével az előző uniós ciklusban, most pedig, a kistelepülések fejlesztésére elérhető TOP Plusz forrásokkal úgy látjuk, hogy újabb komoly lehetőség nyílik az érintett önkormányzatok számára. A pályázattal egyrészt erre szeretnénk felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy a versenyképesség növeléséhez gazdasági és környezeti értelemben előremutató, hosszútávon is megtérülő beruházásokra is szükség van. Az ilyen elképzeléseket ösztönzi a pályázat: az adott településeken ugyanis több munkalehetőségre, hatékonyabb infrastruktúrára, az elérhető szolgáltatások szélesebb körére volna szükség.
Schmidt Jenő: A pályázati felhívás városi és nagyközségi jogállású települések önkormányzatainak szól, valamint az érintett önkormányzat részvételével alakított helyi konzorciumoknak. Utóbbiaknak tagjai lehetnek vállalkozások, helyi intézmények, sőt akár civil szervezetek is. Fontos azonban, hogy a konzorciumban induló pályázókat is az önkormányzat képviselheti a pályázaton, ám egyéb kikötés nincs. Mi a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében a tagok visszajelzései alapján magunk is úgy látjuk, hogy minden segítség jól jöhet az önkormányzatoknak a fejlesztésekhez, ezért is támogatjuk szakmai oldalról a pályázatot.
Milyen fejlesztésekkel pályázhatnak a települések vezetői, vagy az önkormányzati társaságok? Hogy működik az elbírálás és az ellenőrzés?
WL: Két kategóriában hirdettük meg a pályázatot. A „Fenntartható közösség” kategóriában kiadáscsökkentő, vagy a helyi bevételeket növelő projekteket támogathatunk, amelyek úgy szolgálhatják a fenntarthatóságot, hogy mellette a település lakosságmegőrző képességét is növelik. Ez a megemelkedett energiaárak mellett a korábbinál is fontosabb lehet sok településen. A „Fejlődő helyi gazdaságok” kategóriában az üzleti lehetőségek kiaknázását célzó pályázatokat várunk, amelyek a lakosság munkalehetőségeit is bővíthetik.
SJ: Természetesen arra is van lehetőség, hogy egy település több típusú fejlesztésre is pályázzon. Minden pályázatot önmagában vizsgálunk, egy település azonban csak egy kategóriában nyerhet támogatást.
Emellett a pályázat nyerteseinek vállalniuk kell, hogy 2023. november 30-ig megalkotják a pályázatuk hivatalos tervdokumentumait, és szintén ’23 végéig el is számolnak a kapott támogatással.
A pályázatok értékelésére létrehoztunk egy pontozásos rendszert, ez alapján értékeli majd az OTP Bank és a TÖOSZ által felkért szakmai zsűri a pályaműveket. Fontos szempont a tervezett beruházás gazdasági-pénzügyi fenntarthatósága, hogy mennyiben járul hozzá a helyi lakosság életszínvonalának, valamint a helyi gazdasági mutatók javításához, továbbá kiemelten figyeljük, hogy mennyire innovatív a pályázat, és adaptálható-e más települések számára is.
WL: Az, hogy az önkormányzat hivatalosan is tervei közé emelte-e az adott elképzelést, könnyen ellenőrizhető, számunkra elegendő, ha – a helyi eljárástól függően – születik róla egy a tervezési döntés, vagy határozati kivonat, esetleg egy jegyzőkönyv a döntést meghozó képviselő-testületi ülésről.
Mi történik, ha egy nyertes pályázat valamilyen okból nem valósul meg?
WL: Mi az előbb említett határidőig a támogatás fejében azt kérjük a pályázóktól, hogy emeljék az elképzelést önkormányzatuk saját tervei közé a helyben szokásos módon, tehát például egy testületi döntéssel. Azt már nem várjuk el, hogy rögtön meg is valósítsák a tervet, hiszen ennek számos előre nem látható feltétele is lehet. Fontos, hogy egyre több településen kezdődjön el vagy folytatódjon a tervezés, gondolkodás a gazdasági fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében. Abban bízunk, hogy előbb-utóbb azok az elképzelések is megvalósulhatnak, amelyek esetleg a pályázaton most nem nyernek támogatást, vagy épp most forráshiány miatt nem megvalósíthatók, ám végül mégis erősíthetik a helyi gazdaságokat.
Mindkét kategóriában 8 millió forintot nyerhet a pályázattal az első helyezett, az 5. pedig 2 millió forintot. Mekkora segítséget jelenthet egy-egy kistelepülési fejlesztés összköltségét tekintve ez a támogatás? És hogy illeszthető a pályázat ütemezése az uniós fejlesztési lehetőségekhez?
SJ: Sok esetben egészen apró támogatás is érdemi segítség lehet a helyhatóságoknak, ráadásul ebben az esetben vissza nem térítendő támogatásról van szó, tehát számukra ez talált pénz lehet, amiért úgy vélem mindenképp érdemes lehajolni.
WL: Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy-egy ilyen beruházás mekkora anyagi terhet jelenthet a települések számára, de a rendelkezésünkre álló keretből a lehető legtöbb előremutató fejlesztést szerettük volna támogatni. Emellett, ha szükséges, a támogatáson felül egyedi konstrukciókkal is segíthetjük a nyertes pályázókat a beruházások pénzügyi hátterének megteremtésében.
A fenntarthatósági kérdések a magyarországi pályázati gyakorlatban már évek óta nagyon hangsúlyosan jelennek meg, és az uniós terület- és településfejlesztési támogatások kereteit már úgy alakították ki, hogy ösztönözzék így is a helyi gazdaságok fejlesztését.
A felhívás azonban abban is segíthet az érintett településeknek, hogy szakmailag kidolgozottabb, alaposabb pályázatokat nyújthassanak be ezekért a közösségi támogatásokért.
Ezzel tehát az uniós támogatások lehívásának esélye, a források magasabb arányú felhasználása is javulhat, amellett, hogy a helyhatóságok nagyobb biztonsággal valósíthatják meg és tarthatják fenn a nyertes projekteket.
A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta. Bővebb információ a pályázatról itt található.
Címlapkép: Shutterstock
