Spanyolnátha
Magyarországon a koronavírus járvány két éve alatt népességarányosan többen haltak meg, mint a spanyolnátha két évében. Más európai országok a spanyolnátha időszakához képest sokkal alacsonyabb halálozási arányokat értek el, míg mi 126 százalékra „teljesítettünk”. Hogyan alakulhatott ez így? - merülhet fel a kérdés mindenkiben, aki az adatsorokat látja. Választ valószínűleg hosszabb idő után a szakértők, egészségstatisztikusok, politika- és társadalomtudománnyal foglalkozók, pszichológusok stb. fognak tudni adni. Itt egyelőre csak a legfrissebb, már hozzáférhető adatok alapján próbálunk tájékozódni.
Kiindulópontunk Szél Tivadar, a magyar népességi és egészségügyi statisztika egyik megalapozójának, a halandóság ismert kutatójának a spanyolnátha időszaka után készült, letisztult adatforrásokat felhasználó 1930-ban kiadott évkönyve volt[1]. Ezeket, az 1918-1919-re vonatkozó adatokat összevetettük a Johns Hopkins egyetem által vezetett nemzetközi statisztikai adatbázis 2020-2021-es számaival[2]. Az okok kutatásánál felhasználtuk az OECD[3], Eurostat[4] jelentéseit.
Szél Tivadar statisztikájából az összehasonlíthatóság szempontjait figyelembe véve 10 európai ország adatait tudtuk felhasználni. A spanyolnátha két évében Hollandia és Dánia után Magyarországon volt a legkevesebb egymillió lakosra jutó halott. A koronavírus járvány két évében azonban népességarányosan nálunk haltak meg a legtöbben. De nemcsak a rangsorban változott meg a helyünk, hanem ijesztő mértékű különbség alakult ki a 10 ország között.
Magyarország a tíz közül az egyedüli országgá vált, amelyben a spanyolnátha kétéves időszaka népességarányos halottainak számát a koronavírus két éves adata messze túllépte,
1,26 szorosára nőtt, míg a második legrosszabb arányt mutató Franciaország is csak 56 százalékát érte el a spanyolnátha két éves adatának. A többi országban jellemzően csak a spanyolnátha időszakának 1/4-ét, 1/3-át érte el a koronavírus népességarányos halottainak a száma.
A huszadik század elején az orvosok nem tudták, hogy mivel állnak szemben. A spanyolnáthával fertőzöttek számára nem volt gyógymód, a korábbi nagy járványok tapasztalatai alapján a védekezést a távolságtartás, a lezárások, a zsúfoltság megszüntetése és a maszkviselés jelentette. Mindemellett ezt az időszakot a háború, forradalmak, országok szétesése és születése jellemezte, ami különösen megnehezítette a szabályok meghozatalát és betartatását. Ezeket a nehézségeket egy korábbi beszámolónk elemzi.[5] A spanyolnátha és a koronavírus közötti időszakban Magyarország helye a tíz ország gazdasági fejlettségi rangsorában alig változott, a 60-as évekig Magyarország és Spanyolország egymást váltva volt az utolsó, attól kezdve Magyarország egyedül.
A koronavírus sok szempontból a spanyolnáthához hasonlónak bizonyult. Bár ebben az esetben az orvosok tudták mivel kerültek szembe, de gyógymód most se igen volt és a védekezés tárháza a vakcinák megjelenéséig most is elsősorban a már hagyományos módokat jelentette. Ezek bevezetéséhez, a korlátozások véghezviteléhez azonban elvben most sokkal kedvezőbb volt a helyzet, és sok országban hatásosan éltek is vele. Az elmúlt két évben az egymillió főre jutó koronavírus halálozások időbeli lefutását a tíz országban az alábbi ábra mutatja.
A magyar és a vizsgált kilenc másik európai ország adatai közötti döbbenetes különbség láttán elsőre a számbavétel módjának kérdései jutnak mindenkinek eszébe. A vita régi, a spanyolnátha időszakára, illetve az azt megelőző járványokra vonatkozó számbavételi problémákkal a korábbi írásunkban foglalkoztunk. Itt csak annyit érdemes megemlíteni, hogy az általunk használt adatok annyiban egységesek, hogy a hivatalos jelentéseken alapulnak.
Életkor
A koronavírus világjárvány elejétől fogva világos volt, hogy az idősebb korosztályok nagyobb veszélynek vannak kitéve és a halálozások döntő többsége is ebben a korcsoportban történt. A magyarországi koronavírus halottak több mint 80 százaléka 65 év feletti volt. Ennek alapján a halálozási adatokat befolyásolhatta a 65 év feletti korosztály részaránya a népességben. Az Eurostat adatai alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar népességben nem volt kirívó aránya a 65 éven felülieknek. Az idősek védelméről azonban az OECD érdekes kimutatást közölt, aminek alapján azt láthatjuk, hogy a közterületeken történő korlátozások bevezetéséhez képest hány nappal később, esetleg korábban vezették be az idősotthonok látogatási tilalmát. Ez nálunk nyúlt a leghosszabb időre, 24 napra (Svédországban nem volt közterületi korlátozás, Dániában ugyanaznap történt mindkettő).
Ha a 65 éven felüliek aránya önmagában nem ad magyarázatot a halálozási statisztikák különbözőségeire, akkor lehetséges, hogy a korosztály egészségi állapotában van jelentős eltérés. Ez az ábrából ki is tűnik, mind a nők, mind a férfiak esetében nálunk a legalacsonyabb 65 évesen a várható élettartam, a nők várható élettartama 5,3 évvel, a férfiaké 5 évvel alacsonyabb, mint a többi kilenc ország közül a legmagasabb várható élettartamú országé.
Egészségügy
Ilyen helyzetben természetesen az egészségügy általános állapota és különösen a meggyengült immunrendszerű idős korosztály ellátására való készsége döntő jelentőségű lehet. A koronavírus miatti kórházba kerülés esetére gondolva megnyugtatónak tűnnek azok az adatok, amelyek az ágyak számára vonatkoznak. A tíz ország közül népességarányosan Magyarországon volt a második legtöbb kórházi ágy a járvány kitörése előtt. Sőt az intenzív ápolásra alkalmas ágyak számában is jól álltunk, Németországban, Franciaországban, Svájcban ugyan 100 ezer főre vetítve több volt, mint nálunk, de Spanyolországban, Olaszországban, Norvégiában, Dániába és Hollandiában kevesebb.
Akkor már csak az a kérdés, hogy az ágyakon fekvő betegek ellátásához volt-e elegendő orvos és nővér. Az OECD statisztikák alapján[6] a tíz ország közül Magyarország volt az egyetlen, amely mind az ezer főre jutó orvosok számát, mind az ezer főre jutó nővérek számát tekintve a legrosszabb helyzetben volt. Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia legalább az egyik szakmában jobb adatokkal rendelkezett, míg Norvégia, Németország, Svédország és Dánia mind a kettőben jobban állt (Svájc itt nem szerepelt).
A tíz ország egészségügyi helyzetét átfogó adatként jellemezheti az egészségügyre fordított kiadások GDP-n belüli aránya. Az 2000 és 2018 közötti években a tíz ország adatai alapján látható, hogy egy ideig Magyarország Spanyolországgal versengve állt az utolsó helyen, de 2005 után egyértelműen és jelentősen lemaradva, stagnálva foglalta el az utolsó helyet, miközben a többi ország egészségügyre fordított kiadásainak GDP-n belüli részaránya lassan emelkedett.
Korlátozások
A magyar 65 év feletti népesség többi országhoz képest rosszabb kilátásai és az egészségügy relatíve rosszabb helyzete alapján az a feltevésünk, hogy a hagyományos védekezés eszközeit nálunk még szigorúbban vették igénybe, mint a többi országban. Ennek mérésére az Our World in Data 13 komponensből álló összetett indexet alakított ki. A vizsgált szempontok a következők voltak: iskola bezárások, munkahelyi korlátozások, nyilvános események elhalasztása, nyilvános gyülekezés korlátozása, tömegközlekedés korlátozása, lakhely-elhagyási korlátozások, tömegtájékoztatás, országon belüli utazások korlátozása, nemzetközi utazási korlátozások, tesztelési politika, a kontaktfigyelés kiterjedtsége, maszk viselés és az oltási politika. Az adatok alapján a tíz országban a következőképen alakult a védekezés (100 = a legszigorúbb védekezés):
A meglehetősen nagy változásokat mutató ábrából annyi egyértelműen látszik, hogy a koronavírus járvány kitörésének elején a legszörnyűbb állapotokat mutató Olaszországban a szigort végig fenntartották. Szerencsére az ábra készítői lehetővé teszik az interaktivitást és a honlapjukon pontosan követhető egy-egy ország helyzetének az időbeli alakulása. A továbbiakban ezeket az interaktív ábrákat elemezzük. Ezen az ábrán látható, hogy Magyarország a feltevésünk ellenére nem tartozott a legszigorúbb korlátozásokat követő országok közé, 2020-ban inkább az alsó harmadba tartozott, a nyarak elejével a legenyhébben korlátozók közé került és 2021 májusától a legenyhébb korlátozásokat tartó országok három helyének valamelyikét töltötte be váltakozva Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal.
Lakossági magatartás
Továbbra is az Our World in Data platformját használva a lakosság viselkedésére is némi rátekintést kaphatunk. Ez természetesen nem független a korlátozásoktól, de arra is utal, hogy azok lazítása esetén mennyire érezték úgy a lakosok, hogy máris visszatérhetnek a korábbi életvitelükhöz. Ennek illusztrálására a Google által szolgáltatott Google Maps adatokat használták, amelyek a lakosság helyváltoztatását, egyes helyek megközelítési gyakoriságának változását követték. Az egyik interaktív ábra a kiskereskedelmi egységek, boltok, üzletközpontok, kávéházak, éttermek múzeumok, könyvtárak, mozik megközelítésének változását mutatta a járvány előtti helyzethez viszonyítva. A magyar lakosság 2020 nagy részében és 2021 elején még a skandináv országok (Svédország, Dánia, Norvégia) mellett a 3-4. helyen szerepelt, azaz viszonylag sűrűn látogatta ezeket a helyeket, majd 2021 májusától többnyire Dániával váltakozva volt első és második helyezett sőt,
időnként a magyar lakosság még a járvány előtti időszakhoz képest is nagyobb aktivitást mutatott.
A korlátozások miatt feltételezhető, hogy az otthon töltött idő növekedett, ez általánosságban jellemző volt, de a magyar lakosság a tíz ország közül a legkevésbé otthonülők közé tartozott. Ennek megfelelően a magyar lakosság a munkahelyére is általában sokkal gyakrabban járt be, mint a másik kilenc ország többsége. Az eddigiekből következik, hogy a magyar lakosság a tömegközlekedési eszközök igénybevételében is élen járt, amit az aluljárók, pályaudvarok, buszmegállók megközelítésével mértek.
Összegzés
Az összehasonlítást lehetővé tevő tíz ország járvány adataiban meghökkentő különbség látszik Magyarország hátrányára a spanyolnátha időszakához viszonyítva is. Míg a spanyolnátha időszakában Magyarország a harmadik legkevesebb egymillió főre jutó halottal vészelte át a járvány két évét, addig a koronavírus alatt népességarányosan itt haltak meg a legtöbben. Az okokat keresve először a lakosság legveszélyeztetettebb részével foglalkoztunk és megállapítottuk, hogy a tíz ország közül itt a legalacsonyabb a 65 évesen várható élettartam, ami különösen indokolja ezen életkorúak védelmét. Erre az egészségügy általános állapota, különösen az ellátást biztosító személyzet hiánya kevéssé adott reményt, ami miatt a hagyományos védekezésnek (korlátozásoknak) kellett nagyobb szerephez jutniuk.
Ez azonban nem következett be és ennek hiányát a magyar lakosság korlátozásokkal szembeni ellenérzései következtében a lakossági szolidaritás sem tudta ellensúlyozni.
Az adatok vizsgálata évtizedekre nyújt majd feladatot az elemzőknek, akik feltehetően az eddig felsorolt négy ok (65 év feletti lakosság egészségi állapota, egészségügy relatív elmaradottsága, a korlátozások enyhe volta és a lakossági magatartás) mellett addigra két további fontos tényezőnek, a lezárások ütemezésének kérdéseit és a vakcinák hatásosságát is vizsgálni tudják majd.
Hivatkozások
- [6] Health at a Glance: Europe 2020. State of Health in the EU Cycle. OECD, Paris, 2020. 46.o.
- [5] Spanyolnátha, Budapest, 1918. Írta: Valentiny Pál. https://kti.krtk.hu/koronavirus/spanyolnatha-budapest-1918/13320/
- [1] Egészségügyi Statisztika. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Írta: Pol., Med. et Oec. Publ. Dr. Szél Tivadar, miniszteri s.-titkár a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnál, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930. pp. 194-204.
- [2] Our World in Data. https://ourworldindata.org/coronavirus
- [3] Health at a Glance: Europe 2020. State of Health in the EU Cycle. OECD, Paris, 2020.
- [4] EUROSTAT, Population structure indicators at national level (online data code: DEMO_PJANIND)
Valentiny Pál az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
