A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság új lendületet adott a magánegészségügyi szolgáltató szektornak, a privát szolgáltatók folyamatosan fejlődnek. Nem meglepő ez, tekintettel arra, hogy az elmúlt nagyjából egy évben nyilvánvalóvá váltak az állami rendszer hiányosságai, a tervezett beavatkozások csúsznak, a várólisták növekednek.
Sok beteg kiszorul a közfinanszírozott ellátásból, ugyanakkor mindenki meg akar gyógyulni, így sokan spórolni kezdenek, hogy a szükséges kezelést privát szolgáltatónál vegyék igénybe.
Dr. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta, míg korábban főleg szakrendelésre jártak a páciensek, ma egyre többen a műtétekre is magánkórházat választanak.
"A magánellátás iránti kereslet folyamatosan nő, elsősorban a fekvőbeteg-ellátás iránti igény bővül. A magánellátók nagy kihívás előtt állnak, mert a fekvőbeteg-ellátás kiépítése nagyon sokba, milliárdokba kerül, a megtérülés viszont bizonytalan, hiszen ha a járvány lecsengésével újra nő az érdeklődés a közfinanszírozott ellátás iránt, csökkenni fog azok száma, akik a magánszolgáltatókat választják" – jegyezte meg a szakember. Az ügyvezető szerint a piac telítődött és jelenleg egy újrarendeződés is zajlik, sok befektető lát ugyanis lehetőséget a magánegészségügyben és az új szereplők piacot is vesznek maguknak.
"Ehhez sok pénzt fordítanak például olyan magas orvosi bérekre, amelyek hosszú távon nem biztos, hogy tarthatóak. Az állam is vesz vissza területeket, hiszen a mesterséges megtermékenyítés visszakerült állami kézbe és szóba került a képalkotó diagnosztika vagy a labordiagnosztika valamilyen központosítása is. Közben zajlik egy centralizáció is a piacon: a nagyobb privát szereplők, mint például a TritonLife, Doktor24, Affidea, felvásárolják a kisebbeket, és nagyobb hálózatokat próbálnak létrehozni"– mondta Papik Kornél, aki szerint van kockázata a felvásárlásoknak, nevezetesen, hogy nem könnyű egy egységes minőségű, azonos protokollrendszer alapján működő szolgáltató hálózatot kiépíteni. A Dr. Rose Magánkórház ilyesmiben nem is gondolkodik, folyamatosan, de nem ugrásszerűen növekednek, így az új munkatársaknak is van idejük integrálódni a rendszerbe.
Az egészségügyet általánosságban érintő szakemberhiány őket nem érinti, a fluktuáció alacsony, közel 50 munkatársuk több mint 10 éve dolgozik az intézményben. Az orvosok többsége másodállásban dolgozik a privát szolgáltatónál, az ügyvezető elmondta, hogy az, hogy az új jogállásról szóló törvény engedélyhez köti az állami ellátásban dolgozó orvosoknak, hogy másodállást vállaljanak, nem okozott különösebb problémát a mindennapi működés során.
"Akik korábban már itt dolgoztak, azok könnyen megkapták az engedélyt, az újaknál azonban ez kezdetben nagy nehézségbe ütközött. Egyébként nem is annyira az új törvény, inkább az a kötelezettség tette feszesebbé a működést, hogy a magánszolgáltatóknak is mindent fel kell tölteniük az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér). Ma már nem lehet azt megtenni, hogy a közintézménynél dolgozó orvos a munkaideje alatt rendel a magánkórházban, mert az EESZT-ből ez is kiderül" – tette hozzá. Amióta érvényben van a jogállási törvény, és amikor éppen nincs felmondási tilalom, a korábbinál sokkal több szakdolgozó jelentkezik hozzájuk, ugyanakkor igazán jó munkaerőt találni nem könnyű. Ha pedig például egy kiváló, magasan képzett intenzíves szakápolót találnak, aki el is szegődne hozzájuk, komoly morális dilemmát jelent, hogy alkalmazzák-e.
Nekünk hihetetlenül jó lenne, ha nálunk dolgozna, de a tudását az állami ellátásban sokkal jobban tudná kamatoztatni
– mondta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, orvosként és felelős egészségügyi vezetőként ugyanis elsősorban a betegek érdekét kell nézni. A magán- és állami ellátás szétválasztásával kapcsolatban megjegyezte, ezek a mesterséges határok valójában nem a beteg érdekeit szolgálják, hanem rámutatnak a megfelelő szabályozás és a beutalási rend ellenőrzésének hiányosságaira. Nem érti például, hogy egy magánorvos a panaszaival hozzáforduló beteg esetén miért nem adhat beutalót állami kórházba.
Szerintem a magánklinikák és így magánkórházunk elsődleges feladata jelenleg is az, hogy a lehető legrövidebb időn belül, nagyon magas minőségben, nagyon biztonságos környezetben lássa el a betegeket
– mondta, hozzátéve, hogy ugyanakkor, ha valakinek valamilyen speciális ellátásra van szüksége, olyanra, amilyet csak egy új technológiájú, drága műszerrel lehet megoldani, sokszor a közellátásban hamarabb megtalálja. Ezek az új innovációk ugyanis a beruházás mérete miatt sokszor nem a magánellátásban jelennek meg először.
"Lehet, hogy most magam ellen beszélek, véleményem szerint a várólistákat is elsősorban az állami ellátásban kellene ledolgozni, és nem, ahogy sokan szeretnék, a magánellátásban. De természetesen, ha a döntéshozók bevonják a magánszolgáltatókat a várólista ledolgozásába, örömmel bekapcsolódunk és a legjobb szolgáltatást fogjuk nyújtani a pácienseknek" – jegyezte meg.
Saját tapasztalataikkal kapcsolatban elmondta, egyre több ügyfél vásárol éves kártyát, vagyis nem csak egy-egy konkrét panasz esetén keresi fel a magánkórházat, hanem komplex kezelést keres. Népszerűek a komplex szűrővizsgálatok, sokan keresik fel őket ortopédiai és sebészeti műtétek miatt, a plasztikai sebészeti részlegükön pedig évente több mint ezer műtétet végeznek.
"Többen azért fordulnak hozzánk, mert tudják, hogy nálunk található az egyik legkorszerűbb mammográfiai berendezés, amely segítségével 3 dimenziós, sztereotaxiás biopsziát is tudunk végezni" – tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy a röntgentől az MRI-n át a PET/CT-ig minden képalkotó diagnosztika elérhető, szinten vonzó a páciensek számára.
A jövőbeni tervekkel kapcsolatban Papik Kornél elmondta, jelenleg vizsgálják, hogy egy nagyobb beruházással vagy kisebb lépésekben tudják-e növelni a kapacitásaikat, úgy, hogy a fejlesztések semmi esetre sem menjenek a minőség rovására.
A cikk megjelenését a Dr. Rose Magánkórház támogatta.
Fotók: Dr. Rose Magánkórház
