Mi a három legfontosabb globális kockázat a következő egy évben?
Gyakorlatilag az év eleje óta egy inflációs kockázatról beszélhetünk, ez még ma is benne van a három legfontosabb között a világon. Ebből következik a második: a magasabb alapkamatok kockázata, hiszen előbb-utóbb a jegybankoknak is reagálniuk kell a tartósan magas inflációra. A harmadik pedig a közelmúltban mutatkozott meg igazán, bár szintén régóta benne van a közbeszédben: a kínai gazdaság lassulása. Napjainkban az Evergrande ingatlanfejlesztő lehetséges csődje borzolja elsősorban a kedélyeket, de ettől eltekintve is komoly kockázatai lehetnek annak, ha az ázsiai ország gazdasága behúzza a féket.
Ha már az inflációt említette elsőként, a jegybankok továbbra is átmenetinek tartják az áremelkedési dinamika erősödését. Ugyanakkor több területen, például a tengeri szállításoknál vagy a mikrochipeknél egyre inkább tartósnak tűnnek a folyamatok. Mit gondol most a hosszútávú inflációs kilátásokról?
Végre be kellene fejezni azt a kommunikációt, hogy az infláció emelkedése csak átmeneti.
A jelenlegi fizikai világ túl kicsi ahhoz, hogy az összes politikai projektet megvalósítsák a kormányok és a jegybankok, amit szeretnének. Egyszerre akarnak küzdeni az egyenlőtlenség ellen, biztosítani a zöld átmenetet és fejleszteni az infrastruktúrát.
Még csak szeptember van, de már energiaválságban vagyunk.
A jelenlegi világban sok nyersanyagból hiány van, miközben a munkaerőpiacon sok országban 10 százalék felett van a béremelkedések üteme. Ez strukturális infláció, ami a túl alacsony beruházásból és a túl alacsony termelékenységből fakad.
Mit gondol a globális jegybankok monetáris politikájáról? A Fed már késésben van a szigorítással úgy, hogy még a taperinget sem kezdte meg?
Ez jelenleg irreleváns. Az energia elpusztítja a monetáris politikát és arra kényszeríti majd a kormányokat, hogy egyre több fiskális ösztönzést hajtsanak végre azzal, hogy támogatást adnak az energiaárak elviselésére.
Két éve Magyarország is bekerült a Saxo Bank meghökkentő előrejelzései közé azzal, hogy reális veszélyként azonosították az Európai Unióból való kilépésünket. Hogy látja most ennek esélyét?
Szerintem ebben a kérdésben nagyjából ugyanott tartunk, ahol két éve. A következő időszakban fontos lesz Európa jövője szempontjából a német kormányalakítási törekvések kimenetele, illetve annak következményei, valamint a globális védelmi politika alakulása az amerikaiak afganisztáni kivonulása után.
Magyarország esetében továbbra is fennáll a kilépés veszélye az európai alapértékek megsértése miatt, ugyanakkor a következő néhány év tartogathat érdekességeket.
Mik lehetnek a legnagyobb kockázatok Magyarország számára a következő hónapokban? A globális kockázatok közül melyik érinthet minket a leginkább?
A külső kockázatok közül az inflációt, illetve az energiahiányt emelném ki, emellett Magyarország számára fontos lehet a közös európai fellépés igényének ismételt felerősödése.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
