Átlátható IT-költségeket és folyamatos működési biztonságot nyújt a felhőtechnológia – mondják a T-Systems szakértői. A nem tervezett leállások, legfőképp a szerverhibák, informatikai összeomlások miatt bekövetkező kényszerszünetek jelentik a vállalkozások életében a leggyakoribb veszteséget, amelyet a kisebb-nagyobb cégeknek el kell időnként szenvedniük. A folyamatos futást, biztos adatmentést és általában magasszintű informatikai biztonságot jelentő felhőszolgáltatások egyik legnagyobb előnye, hogy ezt a nehezen megbecsülhető veszteséget tudják minimalizálni.
Márpedig ez a kockázat meglehetősen nagy.
Az elavult szerverek, nem konzisztens módon felépített céges informatikai rendszerek bekövetkező leállások amerikai számítások szerint percenként 167 dollár veszteséget jelentenek a kisvállalkozásoknak –mondta el a Portfolio-nak Kozsda Imre Károly, a T-Systems Magyarország főmérnöke. Hozzátette: az érintett cégnek ezen idő alatt nem működik az üzlete, tehát nem termel pénzt, új költségébe kerül azon ügyfeleket visszaszerezni, akik esetleg azért pártoltak el tőle, mert nem volt ott a szolgáltatás, nem tudta megrendelni, amit akart, akadozott a rendszer.
Itt tehát nem csupán érték-, hanem egy komoly hitelvesztés is történik.
A szakértő szerint az informatikai kiadásokon érthető módon spórolni szeretnének a kisebb cégek, ám egyáltalán nem mindegy, hogy ez hogyan történik. „A kkv szintű szervezetek nyilván mindenen próbálnak költséget megtakarítani, mert nekik az IT egy kötelező rossz, amire pénzt kell költeni. Ezért felesleges kockázatot vállalnak, alacsony redundanciával mennek, nem cserélik a gépparkjukat a standard 5 év alatt, hanem kifuttatják 7-10 évre.
Ezek a pluszkockázatok belefordulhatnak ilyen nem tervezett üzleti leállásokba, kiesésekbe.
A tudatosabb vállalkozások számára ezért az informatikai beruházások időszakában – legyen szó akár indulásról, akár a korábbi rendszer cseréjéről – már egyre inkább szóba jön a felhő választása is.
A világos, átlátható költségszerkezet ugyanis a professzionális felhőrendszerek másik legfontosabb előnye, amely mindenekelőtt az adott vállalkozás IT-költségeinek megoszlására világít rá.
A felhő egyik legfontosabb célja az IT költségoptimalizálás és a profi rendszer használata mellett az egyszerű és átlátható, nem pedig állandó problémákat generáló IT-rendszer kialakítása. Az első és legfontosabb üzleti előny, amit a felhőszolgáltatások magukban hordoznak, az a tisztább, átláthatóbb költségszerkezet. „Az IT egy cég életében sok esetben felel a beruházásért, a méretezésért, a futásidőért, a rendelkezésre állásért, a modernizációért és még egy sor más feladatért. De a gyakorlatban előfordul, hogy senki nem tudja ezt visszafejteni, hogy az összes IT-büdzsé hogyan hasznosult, hogy a területre fordított összeg mennyire hatékonyan szolgálta az üzleti tervek megvalósulását. Nagyon sok felhőt választó vállalkozásnál az elsődleges motiváció az, hogy szeretnének rámutatni, hogy egy adott projekt, termékfejlesztés, új alkalmazás, új funkció mekkora IT-költséggel rendelkezett”.
Mindez azért is égető kérdés, mert az IT-megoldásokra fordított pénz világszerte egyre növekszik.
Mint az a Deloitte által nemrégiben közölt előrejelzésekből kiderül, az idei évben várhatóan 8,4 százalékkal nő az informatikai rendszerekre fordított összeg. A jelentés azt is kiemeli, hogy a koronavírus-járvány miatt mind az otthoni munkavégzés, mind pedig az automatizáció, az elektronikus kereskedelem és az érintésmentes fizetési módok rendkívüli mértékben terjednek, ez pedig további IT-fejlesztéseket indokol szerte a világban. A Deloitte által vizsgált 374 vállalat IT kiadása átlagosan a bevételek 4,25%-át érte el, amely a 2016-os 3,28%-os költséghányadhoz képest komoly növekedés. A becslések szerint először haladja meg a 4 ezer milliárd dollárt a nagyvállalatok IT működésre és fejlesztésre fordított kiadása és jelentős ütemben fejleszt a kis- és középvállalkozói szektor is. Éppen ezért válik kiemelt jelentőségűvé annak megvilágítása, hogy ezek a nagymérvű IT-kiadások milyen hatásfokkal hasznosulnak. A felhő pedig választ adhat ezekre a kérdésekre.
Bár világszerte a felhő ismertsége, elfogadottsága egyre inkább terjed, és mára már sok kisebb, közepes cégnek is tervben van a használata, 2021-ben is bőven vannak még olyan cégek, akik nem vesznek igénybe felhőszolgáltatást.
Akik mégis meglépik ezt a váltást, azok esetében a költségek jól hasznosulnak, ezért a felhőalapú infrastruktúra népszerűsége rohamosan nő.
Már az is nagyon komoly pénzügyi, cash-flow előnyt jelent a felhőt választó vállalkozásoknak, hogy nem egy egyszeri, nagyobb beruházás, több napig, esetleg hétig tartó beállítási folyamat kell az informatikai környezet megteremtéséhez, hanem egy percek, legfeljebb órák alatt igénybevehető havidíjas szolgáltatással megteremthető a szükséges infrastruktúra kezdeti beruházás nélkül is – hangsúlyozta Kozsda Imre Károly. Ebben az esetben az informatikai büdzsé sokkal jobban tervezhető, akár év közben, váratlan események idején is van keret az infrastruktúra módosítására. „Erre a legjobb példa éppen a koronavírus járvány volt: mindazok a cégek, amelyek nem költötték el az informatikai költségvetésüket nagyobb beruházásokra, hanem folyamatos szolgáltatást vettek igénybe, lényegesen könnyebben és zökkenőmentesebben tudtak átállni a home office-ra tavaly.
Ráadásul a büdzsé egy jelentős része felszabadul, amelyet működésre lehet fordítani, ez pedig további versenyelőnyt jelent a felhőt választó cégeknek.
Adódik persze a kérdés, hogy egy, a felhőket megcélzó vállalkozás hogyan tud ilyen rendszert kiépíteni. A T-Systems digitális szolgáltatóként az ügyfél igényeinek megfelelően akár saját felhőinfrastruktúra kiépítésében is tud segíteni, azonban sok vállalat számára észszerűbb megoldás a profi felhőszolgáltatást havidíjas alapon igénybe venni, ez ugyanis sokkal több előnnyel jár. Mára már a középvállalatok között is találhatunk ilyen megoldást választó cégeket. A saját felhőinfrastruktúra kiépítése költséges, és a legtöbb esetben a használat közben is olyan, állandó beavatkozást igénylő feladatok, karbantartási igények adódhatnak, amelyekre a legtöbb vállalkozás nincs felkészülve.
A havidíjas szolgáltatásként igénybe vett felhő éppen ezért a legtöbb vállalkozásnak messze jobb megoldás, mint saját rendszer kiépítése.
Ebben az esetben ugyanis folyamatos frissítéseket, naprakész biztonsági megoldásokat és mindenekelőtt állandó támogatást, szakértői hátteret kapnak a felhőt előfizetőként használó cégek.
A felhőszolgáltatás egyik fő előnye, hogy könnyedén skálázható, vagyis a cég növekedésével együtt több erőforrást, új szolgáltatásokat igénybe venni nagyon egyszerű, míg a hagyományos szerverek 5-7 évente elavulnak, vagy szűknek bizonyulnak.
A felhőmodellben az infrastruktúra és az erőforrások szinte azonnal, órák alatt elérhetők és ugyanígy meg is szüntethetők.
Vagyis a cég tevékenységének, esetleg egyes részfeladatoknak a befejezésekor nem a méregdrága szerverparkot kell töredékáron, veszteséggel értékesíteni, hanem egyszerűen egy szolgáltatást kell lemondani, esetleg kisebb csomagra átállni. A szolgáltatásokat ráadásul biztonságosan, mindig a legfrissebb verzióban érhetik el a felhasználók. Az is nagyon fontos szempont, hogy az IT-fejlesztés a felhő esetében nem egy egyszeri, nagy kiadás, hanem egy havidíjas szolgáltatás, amely így tervezhetőbb költséget jelent a cégeknek. Ráadásul az erőforrás-felhasználás után fizet az ügyfél.
Sok céget eddig az érzékeny adatok és információk kezelése tartott vissza a publikus felhőszolgáltatások igénybevételétől. Ilyen lehet egy külső szabályozás, törvényi megfelelőség, vagy a belső szabályok szigorú alkalmazása. A T-Systems Azure Stack Hub szolgáltatása azonban már megfelel ezeknek a követelményeknek, akár a legnagyobb multinacionális cégek egyedi adatbiztonsági kritériumainak is.
Jelenleg a piacon nincs egyértelmű trend az elterjedés főbb irányait illetően.
Míg a KKV-szektorban egyre inkább népszerű a szolgáltatás, a nagyobb cégek még nem álltak át teljesen az új technológiára.
„Tapasztalataink azt mutatják, hogy első lépésben az IT stratégia felhős megközelítését szükséges kialakítani, fókuszálva arra milyen típusú felhőt, milyen időtávon tervez az adott vállalat adaptálni. Amint a stratégia üzletileg és technológiailag kialakításra került, a felhő használatát nem core rendszerekkel érdemes kezdeni, hanem sokkal inkább folyamatosan, kis lépésekben érdemes haladni.” – tette hozzá a szakember.
A cikk megjelenését a T-Systems Magyarország Zrt. támogatta
Fotó: Getty Images
