Hogyan lehet értékelni az elmúlt 14 hónapot a gyógyszerfejlesztés, gyógyszergyártás szempontjából? Mik a legfontosabb tanulságok?
Számos alapvető változást tapasztaltunk, köztük olyanokat is, amelyek hosszú távon velünk maradnak. Az iparág szempontjából a Covid-19-et egyfajta katalizátorként látom, amely elsődleges hatással van és lesz olyan folyamatokra, mint például az egészségügy digitalizációjára. Ennek a folyamatnak a felgyorsítására Magyarországon elengedhetetlen szükség van, jól mutatja ezt például a telemedicina szolgáltatások - akár telefonos vagy videokonzultáció – jelentős növekedése. Úgy is nézhetjük, hogy a vírushelyzet előtt csak sok, kisebb változás történt, az elmúlt 10 évben biztosan. Sokszor csak kerülgettünk olyan fontos kérdéseket, mint a gyógyszerek elérhetősége, vagy a rendszer fenntarthatósága. Azonban szignifikáns változásokra, ehhez pedig határozottságra van szükség Magyarországon és globálisan egyaránt.
A konkurens, sokszor kemény harcot folytató gyógyszergyártó cégek között kialakult egy soha nem látott együttműködés, ami megmutatkozik például a Covid-19 antitestek közös fejlesztésében, vagy közös alapanyag-fejlesztésben.
Ez korábban szinte elképzelhetetlen lett volna, most mégis gyorsan kialakult egy szakmai kollaboráció, amiben a Roche mellett több más nagy gyógyszercég részt vesz. És természetesen a cégünk életében is jelentős változások indultak, 1500 munkavállaló állt át távoli munkavégzésre, átalakult a partnereinkkel való kommunikációnk is. A koronavírus megjelenése előtt is dolgoztunk már magyarországi működésünk átalakításán, ennek a lényege, hogy a fókusz nem a gyógyszerek értékesítésén van, hanem azon, hogy a magyar egészségügy innovatív partnereként komplex megoldásokat kínáljunk a betegek problémáira, az ebből kialakult helyzetekre. A koronavírus hatására elterjedt új digitalis kommunikációs csatornák egyik legnagyobb előnye, hogy minden hazai partnerünk számára elérhetővé tudjuk tenni a Roche globális tudásbázisát, nemzetközi hálózatát, ezáltal még több orvosi innovációt hozhatunk az országba, úgy, hogy ezzel párhuzamosan hozzájárulunk az egészségügyi kiadások hatékonyságának növeléséhez. Ezt a folyamatot – amibe a digitalizáció is beletartozik – egyértelműen felgyorsította a Covid-19 megjelenése.
A digitalizáció jóideje az egészségügyi fejlesztések sarokkövének számít. Mi tartozik ebbe a folyamatba a gyógyszergyártók, a Roche szempontjából? Milyen trendeket lát a magyar piacon?
Úgy látom, hogy a digitalizációval kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudjuk az egészségügyben zajló folyamatokat még hatékonyabbá tenni a betegút teljes folyamatában. Ehhez azt kell megérteni, hogy
a teljes betegút, az egészségügy minden tevékenysége rögzíthető digitálisan, ezeket az információkat pedig értékelni és használni kell, a beteg érdekében.
Drámaian változik az egészségügy működési közege, a gyógyszergyártók mellett megjelentek az ökoszisztémában a technológiai óriásvállalatok, mint az Amazon, a Google, vagy a Facebook. Rengeteg egészségügyi adathoz juthatunk hozzá például az okostelefonunk használatával, vagy egy egyszerű okoskarkötő segítségével, hogy a Google Glass-hoz hasonló szemüvegekről vagy az okosruházatról ne is beszéljünk. Innentől már csak az a kérdés, hogy a páciensek mennyire akarják használni ezeket az eszközöket, illetve az, hogy az orvosok hogyan tudják felhasználni az így összegyűjtött egészségügyi adatokat. Ezekben a folyamatokban kell megtalálnunk a gyógyszergyártók helyét is.
A napokban jelentették be, hogy 104 millió forintos kormányzati támogatással növekszik a Roche budapesti szolgáltatóközpontja. Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen pozíciókra keresnek új kollégákat?
2006-ban nyitottuk meg a budapesti szolgáltatóközpontunkat, amelyben kollégáink létszámát az elmúlt négy évben 900-ról 1300 főre bővítettük. Most újabb 150 embert veszünk fel: a folyamat lényege, hogy teljesen átalakul a HR-struktúránk, ehhez van szükségünk munkaerőre. A budapesti irodánk eddig is több mint 60 ország számára nyújtott pénzügyi, beszerzési, HR és informatikai támogatást, de az új feladatok megjelenésével még tovább szélesedik a központ által nyújtott szolgáltatások és megoldások köre. Tehát komplex HR-pozíciókat hozunk létre Magyarországon, azaz olyan kollégákat keresünk, akik a teljes cégcsoport HR-működését tudják támogatni Budapestről. Az itteni irodánk egyébként az európai mellett a közel-keleti, valamint az afrikai térséget is lefedi.
A Roche is fejlesztett terápiás készítményt a koronavírus ellen. Mit lehet tudni ezekről, és várhatóan mikor és hogyan fogják ezeket alkalmazni Magyarországon?
Mindig hangsúlyozzuk, hogy a prevenció, az oltás az, ami a leghatékonyabb eszköz a vírus leküzdésében.
Az elmúlt egy évben 15 különböző koronavírus-tesztelési folyamatot fejlesztettünk, ezek között nagy áteresztőképességű, központosított laboratóriumi diagnosztikai megoldásokat is, beleértve az antigén-, antitest- és molekuláris alapú módszereket. Más vizsgálataink azt a célt szolgálták, hogy felmérjék az ember vírusra adott immunválaszának súlyosságát.
Egy hónapja jelentettük be az általunk fejlesztett antitest-koktél klinikai vizsgálati eredményeit. Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága (CHMP) a készítményre egy tudományos ajánlást adott ki és publikált a honlapján 2021. 02. 26-án, ami lehetővé teszi az EU tagállamok nemzeti hatóságai számára, hogy engedélyezzék a készítmény alkalmazását az adott országban, a helyi jogszabályoknak megfelelően, az Európai Bizottság forgalombahozatali engedélyének megadása előtt. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottságának tudományos ajánlását alapul véve az OGYÉI egy úgynevezett engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás keretében teszi elérhetővé a készítményt a magyar betegek számára.
Magyarország az egyik első ország az Európai Unióban, ahová megérkezett a készítmény, és már a betegek rendelkezésére áll.
A Roche globálisan meghatározó szereplője a daganatos betegségek terápiás kezelésének. Sok szakember szerint nem túl biztató a helyzet: a koronavírus elleni küzdelem jelentős erőforrásokat von el ettől a területtől.
Bár Magyarországról nincs pontos adatunk, de a régióban komoly aggodalomra ad okot a helyzet. Szlovéniában például 2020-ban harmadával kevesebb betegnél diagnosztizáltak daganatos megbetegedést, mint 2019-ben. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy az egészségügyi erőforrásokat a koronavírus elleni küzdelemre allokálták, ugyanakkor a daganatos megbetegedések minél korábbi felismerése életet menthet. Úgy gondoljuk, hasonló számokkal találkozhatunk Magyarországon is.
Várhatóan a koronavírus járvány csillapodása után sokkal több III. és IV. fázisú daganatos beteg lesz a magyar egészségügyben, és több elhalálozással is számolnunk kell.
Azt azonban fontosnak tartom hozzátenni, hogy a daganatos megbetegedések kezeléséhez szükséges gyógyszerkészítmények folyamatosan rendelkezésre állnak. A rendszeres kivizsgálások viszont minden betegséget tekintve az orvosok és a páciensek közös felelőssége. Azt, hogy milyen most a helyzet, jól mutatja a következő példa:
tegyük fel, hogy két ugyanolyan korú beteget szklerózis multiplexszel diagnosztizálnak Magyarországon és Hollandiában. Nemzetközi statisztikai adatok összehasonlítása alapján a magyar beteg 10 évvel rövidebb ideig fog élni, mint holland sorstársa. Ez pedig nincs rendjén, ezt nem szabad elfogadnunk.
Fotók: Stiller Ákos/Portfolio
