Amint arról a Portfolio is beszámolt, eredményesen zárult az ITM tavasszal kiírt két energetikai innovációs kiírása, a megújuló energiatermelés térnyerését lehetővé tevő fejlesztésekhez csaknem 11 milliárd forint támogatást nyertek el a pályázók. Most részletesebben is bemutatjuk a nyertes pályázatokat, valamint a rendszer alapját képező zöld innovációs koncepciót.
A szaktárca eredetileg 4 milliárd forintot szánt a karbonmentes energiatermelés integrációját megkönnyítő power-to-gas (áramból gáz) technológiák támogatására, de a pályázatok magas színvonalára hivatkozva és a jelentős túligénylést látva a keretet 8 milliárd forintra emelték. A támogatással a következő két évben öt mintaprojekt valósulhat meg, összesen 12,5 milliárd forint beruházási költséggel, vagyis a projektek megvalósítása során a pályázók jelentős önrészt és kockázatot is vállaltak, mivel üzleti lehetőséget látnak a jövőben a zöld gazdaság fejlesztésében - fogalmazott Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Valamennyi projekt közös eleme - azon túl, hogy a nyertes vállalatok felsőoktatási intézményekkel, kutatóközpontokkal együttműködve valósítják meg a mintaprojekteket -, hogy a nagy mennyiségben termelt, egy adott pillanatban felesleges karbonmentes, zöld villamos energia hasznosítására nyújtanak megoldást. Gáznemű energiahordozóvá, hidrogénné vagy biometánná alakítják a villamos energiát, így az akkumulátoros technológiák lehetőségeihez képest jóval hosszabb ideig teszik tárolhatóvá. Az ilyen megoldásokra az időjárásfüggő napelemes termelés felfutásával egyre nagyobb szükség lesz, mert biztosíthatják az ingadozó villamosenergia-termelés befogadásához szükséges hálózati rugalmasságot.
Palackozott hidrogén
Az öt támogatott projekt közül három zöld hidrogénnel foglalkozik, kettő pedig biometán előállítására és felhasználására összpontosít. A nyerteseket ismertetve az államtitkár először a Magyar Földgáztároló Zrt. Akvamarin nevű projektjét ismertette, melynek keretében az MVM Csoporthoz tartozó vállalat a kardoskúti földgáztároló létesítménye mellett fog napenergiából származó hidrogént előállítani, amelyet azután kazánokba, gázmotorokba és regenerálókban saját maga is hasznosítani fog.
A projektnek fontos eleme, hogy a Földgáztároló a hidrogént a besajtolt és kitermelt földgázáramba is bekeveri, elvégezve az ehhez kapcsolódó anyagtechnológiai kutatásokat is. Lényegében arra a kérdésre keresve a választ, hogy a nagyon nagy értékű magyar földgáz-infrastruktúrát hogyan lehet majd a zöld gazdaságra történő átmenet során is életben tartani, hasznosan alkalmazni és lényegében a zöld gazdaság fenntartható elemévé tenni akkor, amikor a földgázra mint fosszilis tüzelőre már kevésbé lesz szükség. Az 1,9 milliárd forintos támogatást elnyerő Akvamarin-projekt a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és a Debreceni Egyetem bevonásával valósul meg.
Szintén a hidrogén elektrolízissel történő elállításán alapul a VPP SOLAR Fejlesztő, Építő és üzemeltető Kft. 2 milliárd forintos támogatást nyert projektje, valamint a Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem 1,2 milliárd forintot elnyert közös projektje. Előbbi társaság az előállított zöld hidrogén közlekedési és ipari célú értékesítését tervezi, a keletkező hulladékhő hasznosítása mellett. A jelenleg itthon az egyik legnagyobb, 20 megawattos naperőművet üzemeltető Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. pedig a hidrogén előállítása révén elsősorban saját villamosenergia-termelését tenné tervezhetőbbé, a hidrogént pedig palackozva értékesíti majd. A naperőmű, az elektrolizáló és a hidrogén palackozásához szükséges kompresszor összekapcsolásának leginkább hatékony módját a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi szinten is elismert, zöld hidrogén előállításával is foglalkozó kutatócsoportjának segítségével kísérletezik ki.
Míg az előbbi nyertes projektek középpontjában a hidrogén áll, a pályázaton két biometán-fókuszú pályázot is támogattak. A BIOGÁZ UNIO Zrt., a BAKONY BIO Zrt. és a Szegedi Biológia Kutatóközpont 1,6 milliárd forinttal támogatott közös fejlesztése a biogáz és a power-to-gas technológiák összekapcsolásán alapul. A Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt., a Pannon Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem konzorciuma pedig szezonális energiatárolásra alkalmas metanizáló berendezés fejlesztésére nyert 1,3 milliárd forint támogatást.
Akkumulátoros energiatárolók tehetik rugalmasabbá a rendszert
Kaderják Péter elmondta, hogy megvannak a nyertesei a naperőművek terjedésével szükségessé váló hálózatokosítás megvalósítását célzó pályázati kiírásnak is, amely elsősorban a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető Mavir, valamint az elosztóhálózatokat üzemeltető cégek számára nyitotta meg innovatív fejlesztések támogatásának a lehetőségét. Erre a kiírásra olyan erőművek is pályázhattak, amelyek akkumulátoros villamosenergia-tároló telepítésével tervezik rugalmasabbá tenni a termelésüket. A Mavir, az E.On, az Elmű, az ÉMÁSZ, az NKM és az MVM GTER Gázturbinás Erőmű Zrt. összesen 2,7 milliárd forint támogatást nyert el 4,7 milliárd forint összértékű fejlesztés megvalósítására.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével meghirdetett pályázatok pénzügyi forrását a szén-dioxid-kvóták értékesítéséből származó bevételek klímavédelmi célú felhasználását szolgáló, az ITM kezelésében álló zöldgazdaság-finanszírozási rendszer biztosítja.
A Portfolio kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta, már dolgoznak az újabb innovációs pályázati kiírásokon, amelyek egyik fókuszterülete a hőtárolás lesz, de előkészítés alatt áll a lítiumion-akkumulátoros energiatárolástól eltérő tárolási technológiákra vonatkozó pilot projektekre vonatkozó pályázati kiírás is.
Nem létező felhasználói piac
A pályázattal kapcsolatban ugyanakkor kérdések is felvetülnek – vélik a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft.-nél, amely az április végén megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformnak alapító tagja. Így szerintük vitatható, hogy az állami MVM csoport részvételével megvalósuló nyertes projekt tagjai vállalnak-e kockázatot a fejlesztéssel, ahogyan az is kérdés, hogy hasonló céllal mások is hozzáférhetnek-e az állami gázvezeték- és tárolórendszerhez, továbbá hogy nyilvános lehet-e az előállított hidrogén rendszerbe keverésének ára. Az Európai Tisztahidrogén-szövetséghez való csatlakozást is tervező Optimum Solarnál ezzel együtt úgy gondolják, ez és az ehhez hasonló kísérleti és kutatási projektek pozitívan értékelendők, azonban az államnak hivatalból kötelessége lenne finanszíroznia és levezényelnie a fejlesztést, majd ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé kellene tennie az elért ismereteket.
A hidrogén közlekedési célú értékesítésének tervét magába foglaló nyertes pályázattal kapcsolatban az Optimum Solar szerint adódik a kérdés, hogy kik lehetnek a potenciális vásárlók, illetve hogy egyáltalán hol jelentkezik közlekedési célú hidrogénfogyasztás. Ez a belső felhasználói piac egyelőre egyszerűen nem létezik – emlékeztetnek, hozzátéve, hogy arra sem történt utalás, hogy terveznek-e hidrogéntöltő kutakat építeni és közcélúan árusítani, és ha igen, milyen áron. A hidrogénpalackozási tervekkel kapcsolatban pedig az is a jövő kérdése, hogy az ipari gázellátó cégek vajon minden termelőtől meg fogják-e venni a hidrogént vagy csak ebben az esetben. A közmű méretű naperőművek által termelt árammennyiségek megfelelő nagyságú elektrolízis üzemet tesznek szükségessé, azonban egyelőre az üzemek várható mérete sem ismert.
Stratégiára várva
A hidrogént akár évszakokon átívelő módon is lehetne tárolni, ennek megvalósításához azonban szükség van egy hidrogénstratégiára, amely meghatározza, hogyan kívánjuk ezt megvalósítani és mit kezdünk az eltárolt sok-sok ezer MWh energiával. (Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a terv szerint ez év végéig dolgozza ki a Nemzeti Hidrogénstratégiát, amelyhez a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform is segítséget nyújt – a szerk.) A Magyarországhoz hasonló nagyságú Portugália már meghirdette saját hidrogénstratégiáját, melynek keretében a gyártás és fogyasztás piacait is létrehozzák a magánszféra és az állam összefogásával, nem is akármekkora nagyságrendben: 2030-ig évi 250 ezer tonnát meghaladó mennyiségben kívánnak hidrogént gyártani saját és exportcélokra, a termelés mellett pedig a tárolást és az elosztást lehetővé tevő rendszert is megteremtik, mindez többmilliárd eurós beruházással.
A szóban forgó technológiák az Optimum Solar szerint akkor válhatnak majd széles körben elterjedten alkalmazott megoldássá, ha az ezzel kapcsolatos tevékenységeket és beruházásokat, illetve a piacok bevonását egy rendszer keretében előreláthatóan lehet majd tervezni, és nem csak egy-egy kivételezett projektre adnak forrásokat. A társaság szerint azt is jó lenne tudni, hogy a jövőben mások számára is hozzáférhetőek lesznek-e azonos jellegű pályázatok.
Címlapkép: A kardoskúti földgáztároló, forrás: MTI Fotó/Rosta Tibor
