Bő egy héttel ezelőtt tettük közzé felhívásunkat, melyben azt kértük olvasóinktól, hogy amennyiben a munkahelyvédelmi bértámogatással kapcsolatban konkrét kérdésük van, küldjenek nekünk levelet. A beérkezett kérdések leginkább a feltételrendszerrel, a támogatás konkrét összegének számítási módjával, valamint a fejlesztési idővel kapcsolatban érkeztek, így a RSM adótanácsadó csapata által írt válaszokat is ezek mentén csoportosítottuk. (Lehet, hogy egyes kérdések nagyon hasonlóak, és ismétlődőknek tűnnek, azonban az olvasói levelekre így tudunk teljeskörűen reagálni.)
Hogyan számoljuk és mennyi az annyi?
Hogyan kell kiszámolni a lehetséges bértámogatás pontos összegét?
A támogatás mértéke a nettó alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás számításánál maximálisan figyelembe vehető havi nettó alapbér összege legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese, azaz 214 130 forint lehet. Fontos szempont, hogy emiatt a támogatás értéke a kieső munkaidő mértékének arányában nő, azaz a maximális 112.418 forintos támogatás a minimálbér kétszeresét meghaladó nettó alapbéreknél munkaidő legalább 75%-os csökkenése esetében realizálódik. Amennyiben ezen két feltétel valamelyike nem teljesül, akkor a támogatás összege is értelemszerűen kevesebb.
Mekkora a maximálisan igényelhető támogatási összeg?
A bértámogatás szabályainak módosítása következtében a maximálisan igénybe vehető támogatás összege – a munkaidőcsökkentés 15-75 százalékos sávban történő kiszélesítésének következtében – megnőtt, ugyanakkor a figyelembe vehető arányos alapbér összege nem változott (nettó minimálbér kétszerese, 214.130 forint). Ennek következtében a maximálisan igényelhető támogatás összege 75%-os munkaidőkiesés esetén 112.418 forint, míg 15 %-os munkaidőkiesés esetén 22.494 forint, egyebekben pedig a mindenkori munkaidőcsökkentés arányában a minimálbér nettó összegének kétszereséből számított összegnek a 70%-a.
Mekkora a támogatás összege az eredeti 8 órás munkaidő 2 órás munkaidőre csökkentése esetén, amennyiben a munkaidő csökkentés előtti nettó bér összege meghaladta a nettó minimálbér összegének kétszeresét?
Amennyiben az eredeti nettó munkabér összege meghaladta a nettó minimálbér kétszeresének összegét, úgy a munkaidő 75%-kal történő csökkentése esetén a munkavállaló a kieső munkaidőre járó nettó alapbér 70 százalékára jogosult, azonban nettó alapbérként legfeljebb a nettó minimálbér kétszerese vehető figyelembe. Így a maximális támogatás összege jelen esetben 112.418 forint lesz, ami egyben a rendelet szabályai szerint az elérhető legnagyobb összegű támogatás is egyben.
Hol van lehetőség számítási példákkal is megvizsgálni, hogy milyen mértékű bértámogatás érhető el az egyes munkaidő csökkentési variációkban?
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a honlapján közzétett egy számolási segédletet, melynek segítségével a támogatás várható összege kiszámolható. Ez jelentős segítséget nyújt a munkáltatók számára a lehetőségek mérlegeléséhez, és a kormányhivatalok is ez alapján bírálják el a kérelmeket. A segédlet ezen a linken érhető el.
A Portfolio szakmai partnere adókérdésekben az RSM. Az elmúlt hetekben az adótanácsadó részéről több elemzés is megjelent oldalunkon a gazdaságvédelmi csomag szükségességéről, az intézkedéssorozat tartalmáról, vagy épp annak legfontosabb eleméről, a magyar bértámogatási rendszerről és buktatóiról. Mindezek mellett a saját felületükön is további kérdések megválaszolásával segítik a cégek döntését.
Milyen bérhez kell viszonyítani a kieső munkaidőre járó bért? A március 11-ei állapothoz vagy a beadás időpontjában lévő bérhez azokban az esetekben, amikor március 11. és a beadás (a példa szerint ez 2020. május 1.) időpontja között történt munkaidő- és bérmódosítás?
Minden esetben a kérelem benyújtásakor hatályos nettó alapbért kell figyelembe venni az igényelhető támogatás összegének meghatározásakor. Azaz, ha a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de még a kérelem benyújtása előtt volt munkaidő csökkentés, ami a kérelem benyújtásakor is így marad, úgy már ezzel a módosított nettó alapbérrel kell számolni a támogatás igénybevétele során. A kérelem benyújtásakor azonban még lehetőség van ezeket a feltételeket módosítani külön munkaszerződés módosítás nélkül. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy a módosított, a kérelem benyújtásakor hatályos alapbért a veszélyhelyzet kihirdetésekori munkaidőre (tehát az eredeti munkaidőre) arányosítva kell figyelembe venni, azaz ha a munkaidővel arányos bércsökkentés történt, akkor a támogatás összege azonos lesz. A rendeletből ez az értelmezés nem egyértelműen olvasható ki, de az NFSZ honlapján elérhető kalkulációs tábla így számol.
A rendelet szerint a kérelem benyújtásának napján érvényes nettó alapbér az alapja a támogatásnak. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése (2020. március 11.) előtti, illetve az azt követő és a kérelem benyújtása közötti esetleges munkabér változtatások lényegtelenek, csak a benyújtás napja számít? Ez a munkabér a támogatási időszakot követően ismét változhat?
Nem kizárt, hogy a munkáltató a veszélyhelyzetre tekintettel - akár több ízben - módosítsa a munkavállaló munkaszerződését a munkaidő tekintetében. Erre legkésőbb a bértámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában (a kérelemben, külön munkaszerződés módosítás nélkül) van lehetősége. Ha a munkaidőt a bértámogatás folyósításának időtartama alatt kívánják módosítani, ez sem kizárt, a változást a kormányhivatalhoz két munkanapon belül be kell jelenteni. A módosítás azonban hatással lehet a támogatás folyósítására (pl. ha a járványhelyzet javulása lehetővé teszi az eredeti munkaidő visszaállítását, a támogatás tovább már nem jár). Javasoljuk, hogy a támogatás időtartama alatt tervezett módosítás előtt a munkáltató ismételten tájékozódjon, hiszen az illetékes kormányhivatalok, egyéb hatóságok folyamatosan kommunikálják az egyes praktikus esetekre vonatkozó (adó)következményeket.
A bértámogatás összegének megállapításakor a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes munkaidő, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésekor (2020. március 11.) érvényes alapbér és munkaidő releváns, a köztes időszakban történt egyéb módosítások nem. A pontos támogatási összeg meghatározásához a vállalkozásoknak az NFSZ honlapján elérhető segédtáblát kell használniuk.
A veszélyhelyzet kihirdetésének napja (2020. március 11.) szerinti felszolgálási díjat hogyan kell kiszámolni?
Bár többfajta értelmezés is lehetséges (mivel a jogszabály nem rendezi a kérdést megnyugtatóan), a napokban a kérelmeket befogadó hatóságokkal folytatott egyeztetések során megerősített értelmezés szerint a felszolgálási díj számításakor a február havi felszolgálási díjat kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az került márciusban kifizetésre, így a veszélyhelyzet kihirdetése napján is az érvényes. Itt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ez a jogszabályból nem olvasható ki egyértelműen, a válasz kizárólag egy hatósági értelmezés, mely sajnos bíróság előtt bizonyító erővel nem bír, így ebben a tekintetben kockázat merül fel.
Egy munkáltató 41 fő munkavállalójának munkaidejét 8 óráról 4 órára csökkentette április 1-jével, míg 21 fő esetén 8 óráról 2 órára. A csökkentett bruttó alapbér összege a kérelem benyújtásának időpontjában az első esetben 80.500 Ft, míg a második esetben 40.250 Ft. Mekkora összegű bértámogatás jár a munkavállaló részére, és milyen feltételekkel kapható a támogatás?
A kérdésben szereplő alapbér vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy pontosan az időarányos minimálbér összegének felel meg, de annál nem kevesebb, így még pont megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az alábbi táblában foglalta össze az RSM szakértői csapata a kapott paraméterek mellett a bértámogatás havi adatait:
A támogatás alapja a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér (azaz nem az eredeti alapbér), mely nem tartalmazza a bérpótlékokat és a teljesítménybért, azonban a felszolgálási díjat igen, ha ilyen van. Ugyanakkor – bár a rendelet megfogalmazása nem egyértelmű, de az NFSZ honlapján elérhető kalkulációs tábla, amelyet kötelezően használni kell a támogatási összeg kalkulációjához, az egyértelműen így számol – a csökkentett munkaidőre járó alapbért az eredeti, tehát a csökkentést megelőző munkaidőre kell arányosítani, amikor a kieső munkaidőre jutó támogatás összegét számoljuk.
Mivel a munkaidő 50, illetve 75% százalékban csökken, így egyéni fejlesztési idő alkalmazása nem kötelező. Amennyiben a felek nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időben, úgy erre vonatkozó munkabért sem kell a munkavállaló részére fizetni. Így a munkavállaló a csökkentett munkaidőre járó, munkáltató által fizetendő nettó munkabért, illetve az állam által fizetett nettó bértámogatás összegét fogja megkapni. A munkáltató az általa fizetett munkabérre tekintettel az adó- és járulékfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.
Az a bizonyos fejlesztési idő
Mely esetben kötelező a feleknek egyéni fejlesztési időben megállapodni, illetve a teljes munkaidőhöz képest ennek mennyi a mértéke?
Amennyiben a munkaidőcsökkentés mértéke kevesebb mint 50 százalék (pl. ha 8 óra helyett napi 6 órában foglalkoztatják tovább a munkavállalót, azaz a csökkentés mértéke 25 százalék), úgy a feleknek kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodniuk, mely a kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő rendelkezésre álló idő (mely a példa szerinti esetben napi 36 perc).
Amennyiben a munkaidő pontosan a korábbi felére csökken (például 8 óra helyett 4 óra), akkor a rendelet szövege alapján az egyéni fejlesztési idő csak opcionális lehetőség, nem kötelező ebben megállapodni.
Ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy eltérő hatósági álláspontról is hallani, ezért a kérdéssel kapcsolatban érdemes a még várhatóan megjelenő további hatósági kommunikációból is tájékozódni.
Milyen összegű munkabér jár a kötelező fejlesztési időre?
Amennyiben kötelező az egyéni fejlesztési idő, úgy a támogatási időszakban fizetett – foglalkoztatási időre, illetve kötelező fejlesztési időre járó – munkabér és – a kieső munkaidő 70 %-ára járó – támogatás összegének el kell érnie a módosítás előtti alapbért, így a teljes korábbi alapbér jár a munkavállalónak. Amennyiben egyéni fejlesztési időben nem kötelező megállapodni, de a felek ezt mégis megteszik (mivel opcionálisan is van rá lehetőség), akkor a jogszabály csak azt köti ki, hogy erre az időre is munkabért kell fizetni, de nem határozza meg ennek mértékét, így az a felek megállapodásától függ.
Az egyéni fejlesztési időre járó munkabér is adó-, illetve köztehermentes-e?
Az egyéni fejlesztési időre járó bruttó munkabér után mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.
Az egyéni fejlesztési időt és feladatokat milyen módon foglaljuk megállapodásba?
A módosított szabályok szerint amennyiben a felek a veszélyhelyzet kihirdetését (március 11.) követően még nem állapodtak meg csökkentett munkaidőben, úgy - amennyiben releváns – az egyéni fejlesztési időre nem szükséges külön megállapodást kötni vagy munkaszerződést módosítani, mivel a munkaszerződés a támogatás időtartamára a határozathozatal napján a rendelet erejénél fogva a kérelemben foglaltak szerint módosul a csökkentett munkaidő és az egyéni fejlesztési idő tekintetében. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően megtörtént a munkaszerződés-módosítás a munkaidőcsökkentés tekintetében és a szabályok szerinti egyéni fejlesztési időről is meg kellett állapodnia feleknek, azt szabadon megtehették. A megállapodás formájára vonatkozóan nincs külön szabályozás, ezt a munkaszerződés módosításával és külön megállapodásban is rögzíteni lehet. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a módosított szabályok szerint már csak akkor kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni, ha a munkaidőcsökkentés nem éri el a korábbi munkaidő 50%-át.
Munkáltatóként milyen feladatunk van az egyéni fejlesztéssel kapcsolatban?
A jogszabály nem fogalmaz meg pontos elvárásokat és ezért nem világos a jogalkotó szándéka és elvárása, azonban a szabályok értelmében nincs előírva képzési kötelezettség az egyéni fejlesztési idő alatt. Ezen idő alatt a kormányzati kommunikáció értelmében munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó „fejlesztést” vár el a jogalkotó, ami lehet képzés (külső, vagy belső képzés egyaránt), de lehet akár a cég egyéb ügyeinek a továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő és nem vezet egyfajta szünethez a munkavállaló szempontjából. Fontos, hogy az egyéni fejlesztési idő alatt a munkavállaló munkát nem végezhet.
8 óráról 2 órára csökkentett foglalkoztatás esetén a kieső munkaidőre a munkáltató köteles-e egyéni fejlesztési időre járó munkabért fizetni?
A 75%-os munkaidő csökkentés esetén nem kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni a feleknek, ennek köszönhetően a munkavállaló részére a korábbi teljes nettó munkabért sem kell garantálni.
Feltételek: ezen áll vagy bukik a jogosultság
Hol érhető el a kérelem és a kapcsolódó nyomtatványok? Hogyan kell a kérelmet benyújtani?
A kérelem és a csatolandó egyéb dokumentumok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, azaz az NFSZ honlapján érhetőek el. Benyújtásukra kizárólag elektronikusan, a munkaadó Cégkapuján keresztül van mód az ePapír szolgáltatás igénybevételével.
Március 16-ától hatályos rövidebb nyitvatartás esetén mikortól szükséges a feleknek a munkaidőt csökkenteni?
A támogatás igénybevétele szempontjából csak az feltétel, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követően, de legkésőbb a kérelem benyújtásáig a felek csökkentett munkaidőben állapodjanak meg. A csökkentett munkaidőről külön munkaszerződés módosítással is megállapodhatnak március 11-ét követően a kérelem benyújtásáig bármikor vagy a kérelemben rögzítik a módosításokat, mivel a rendelet lehetőséget biztosít a munkaszerződések kérelem benyújtásával történő módosítására is.
Munkaviszonyban alkalmazott, de már nyugdíjas dolgozó után jár-e a bértámogatás?
A csökkentett munkaidőre járó támogatás nyugdíjas munkavállaló után is igénybe vehető, feltéve, hogy az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatják. Kivételt képez az a megváltozott munkaképességű nyugdíjas munkavállaló, akire tekintettel a munkáltató a külön Korm. rendelet szabályai szerint [327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet] költségvetési támogatásban részesül.
Igénybe vehető-e a bértámogatás akkor, ha a vállalkozás egyáltalán nem szerez bevételt a támogatás időtartama alatt, vagy drasztikus a bevételcsökkenése van (pl. turizmus, vendéglátás, vírushelyzettel súlyosan érintett szektorok)?
Az, hogy a vállalkozásnak a támogatás időtartama alatt nincsen bevétele, vagy az jelentősen lecsökkent a veszélyhelyzet elrendelése előtti bevételhez képest, nem zárja ki a támogatás igénybevételét. A lényeg az, hogy a vállalkozás működése előre láthatólag biztosított legyen, tehát ha a vállalkozás folytatása legalább néhány hónapra előre nem látszik fenntarthatónak, akkor nincs értelme a támogatást igénybe venni, hiszen a munkáltató foglakoztatási kötelezettsége a támogatás időtartamán túl további 1 hónap.
Lehet-e bértámogatást igénybe venni, ha a munkavállaló a csökkentett munkaidőben a munkaköréhez képest eltérő feladatokat lát el (pl. egy felszolgáló kifestené az éttermet, ahol dolgozik).
A bértámogatás igénybevételének feltétele, hogy a munkavállalókat eredeti munkakörben foglalkoztassák tovább a támogatás folyósításának időtartama alatt. Ezért nem lehet a munkavállalókat a munkakörtől eltérő feladatokra használni, ha a támogatást igényelni szeretné a vállalkozás. Fontos azonban megjegyezni, hogy az állásidő – amikor egy munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll a munkaszerződésének megfelelő munkaidőben, pl. napi két órában, de ez alatt munkát nem végez, mert a munkáltató nem ad neki feladatot – munkaidőnek számít, amire a támogatás ugyanúgy igénybe vehető.
A bértámogatás igénybevétele esetén a csökkentett munkaidőt be kell-e jelenteni a NAV felé?
Igen, a 20T1041 számú adatlapon mind a támogatás következtében csökkentésre kerülő munkaidőt, mind annak visszaállítását (amennyiben megtörténik) a támogatás lejártát követően, a változástól számított 15 munkanapon belül be kell jelenteni. Ha a munkaidő módosítása a kérelem benyújtásával történik, és nem készítenek külön munkaszerződés módosítást, javasolt a bérszámfejtőnek erről külön tájékoztatást adni, hogy a bejelentési kötelezettséget 15 napon belül teljesíthesse.
Március 11-e előtti részmunkaidős foglalkoztatásra is igénybevehető a támogatás?
Amennyiben a részmunkaidő veszélyhelyzet előtt meghatározott ideje tovább csökken a veszélyhelyzet kihirdetését követően, akkor van lehetőség a támogatás alkalmazására. A támogatás a munkaidő csökkenéséhez kötött, azonban nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy mennyinek kellett lennie az eredeti munkaidőnek. Abban az esetben nem adható támogatás, amennyiben a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően részmunkaidőben (pl. 6 órában) foglalkoztatott munkavállaló munkaideje a veszélyhelyzet kihirdetését követően nem csökken (azaz a példa szerint marad 6 óra).
Ha igénybe vesszük a támogatást, használhatjuk a munkaidőkeret adta „mínusz órák görgetésének” lehetőségét?
A hatályos rendelkezések értelmében már nincs napi munkaidő elvárás, így amennyiben a 15-75 százalékban csökkentett munkaidő három havi átlagban eléri legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25%-át, de nem haladja meg a 85%-át, úgy a munkavállaló nem köteles minden nap munkát végezni, azaz a munkaidőkeret alkalmazását a jogszabály nem tiltja.
Abban az esetben, ha a munkavállaló 8 órában marad bejelentve, de a termelés visszaesése, vagy rövidített nyitvatartás miatt csak kevesebb időt tud munkavégzéssel tölteni (pl. legfeljebb 5 órát), kaphat-e munkabértámogatást?
A bértámogatás igénybevételének a feltétele a munkaidő jogi értelemben vett csökkentése, tehát a rövid válasz: nem. A nevezett esetben csak akkor kaphatnak a munkavállaló után bértámogatást, ha napi 8 óráról alacsonyabb időtartamra csökkentik a munkavállaló napi munkaidejét (lehet akár napi 5 óra). Ez nem igényel külön munkaszerződés módosítást, hanem a közös kérelem benyújtásával (melyben a csökkentett napi munkaidő feltüntetésre kerül) a munkaszerződés is automatikusan, közös megegyezéssel módosul. Figyelni kell arra, hogy ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét meghaladja, akkor a feleknek ún. ’egyéni fejlesztési idő’ kikötésében is meg kell állapodniuk, amire tekintettel a munkáltató köteles munkabért fizetni a munkavállalónak.
A bértámogatás igénybe vehető akkor, ha a vállalkozás járulékkedvezményben is részesül? Ha igen, akkor a járulékkedvezmény alapján számolt nettó összeg képezi a bértámogatás alapját?
Nincs akadálya annak, hogy ugyanazon munkavállaló tekintetében járulékkedvezményt és bértámogatást is egyidejűleg igénybe vegyenek. A bértámogatás alapját a járulékkedvezmény nem befolyásolja, mivel a bértámogatás tekintetében mindig a 2020. március 11-i nettó alapbért kell alapul venni.
Munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető esetében is lehetőség van a bértámogatás igénybevételére? Mennyiben lehet a munkaidőt csökkenteni?
Az ügyvezető munkaidejét is csökkenteni lehet, és igénybe vehető a bértámogatás. Ezesetben is az általános szabályos érvényesek, vagyis a bértámogatás azon munkavállalók esetében vehető igénybe, akiknek munkaidejét legalább 15, de legfeljebb 75 százalékkal csökkenteni kellett a veszélyhelyzet időszakában, a koronavírus okozta kedvezőtlen gazdasági hatások következtében. Így a bértámogatás akár napi 2 órára csökkentett munkaidő esetén is igénybevehető.
Jogosult-e a bértámogatásra a vállalkozás tulajdonosa, ha a saját tulajdonú cégben munkaviszonyban áll.
A bértámogatás főszabályként bármely, az Mt. szerint foglalkoztatott munkavállaló vonatkozásában igénybe vehető. Nincs olyan kizáró feltétel, miszerint a munkaviszonyban álló tulajdonos, vagy ügyvezető ne vehetné igénybe a bértámogatást.
Igénybe lehet-e venni a bértámogatást, ha a vészhelyzetre tekintettel a munkavállalók bérét egy alkalommal már csökkentettük (napi 8 óra helyett 6 órára), de a bértámogatás igénylésével egyidejűleg tovább szeretnénk csökkenteni a munkaidőt (napi 6 óra helyett 4 óra).
Nem kizárt az, hogy a munkáltató ismételten csökkentse a munkaidőt a veszélyhelyzetre tekintettel. Ennek módja a bértámogatás iránti kérelem benyújtása, melyben a felek a korábbi módosításban foglalt 6 óra helyett már 4 órát jelölnek meg. Ha a munkaszerződést a munkaidő vonatkozásában több alkalommal módosítják a veszélyhelyzetre tekintettel, akkor a bértámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a korábbi munkaszerződés módosításokat is, és meg kell indokolni, hogy melyek azok az okok, melyek miatt a korábban csökkentett munkaidő is tarthatatlan. A bértámogatás igénybevétele csak a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye mellett lehetséges.
Van-e lehetőség a bértámogatás igénybevételére home-office keretében foglalkoztatott munkavállalók esetén?
Otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás a módosított rendelet előírásai szerint.
Lehet-e differenciálni a munkavállalók között aszerint, hogy bizonyos munkakörökben 4, 3 vagy akár csak 2 órában vegyesen foglalkoztatjuk a munkatársakat és így vesszük igénybe a bértámogatást?
Igen, a munkavállalónként eltérő mértékű munkaidő csökkentésre van mód, tekintettel arra, hogy minden egyes munkavállaló tekintetében külön kérelmet szükséges a feleknek közösen benyújtani.
A bértámogatás igénybevétele esetén mire kell megfizetni a személyi jövedelemadót és a járulékokat?
A munkáltató által a munkavállalónak fizetett bérre a normál szabályok szerint kell minden adó és járulékterhet megállapítani, levonni és megfizetni, és ugyanez igaz az egyéni fejlesztési időre fizetett összegre is (amennyiben van ilyen) mivel az is munkabérnek minősül.
Befolyásolja-e a bértámogatás igénybevétele a járulékalapot?
A bértámogatás nincs hatással a járulékalap alakulására, hiszen az közteher-mentes.
Az állami bértámogatásból adó vagy járulék kedvezmény érvényesíthető-e (pl. Önkéntesnyugdíjpénztár vagy családi adókedvezmény stb.)?
Nem. A bértámogatás köztehermentes nettó összeg, mely a munkavállalónak kerül közvetlenül átutalásra. Így arra tekintettel a munkavállaló adó- és járulékkedvezmények érvényesítésére nem jogosult.
A cafetéria címen történő juttatás összege figyelembe vehető-e a bértámogatás összegének megállapítása során?
A csökkentett munkaidőre járó bértámogatás alapja a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér (ezt csak a 2020. március 11-én érvényes felszolgálási díj növelheti az értintett szektorokban). Az alapbérnek nem képezik részét a béren kívüli juttatások, így a cafeteria sem. A bértámogatás megállapításánál ezért az alapbéren túl az egyéb juttatásokat nem lehet figyelembe venni. Ezt egyedi megállapodással sem lehet módosítani.
Kizárólag egy telephellyel rendelkező társaság nyújthat-e be támogatási kérelmet több időpontban?
Ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalóval nyújt be a munkaadó együttes kérelmet, úgy azt egy időben kell benyújtani az összes érintett munkavállaló tekintetében. Azonos telephely vonatkozásában fő szabály szerint csak egy alkalommal nyújtható be kérelem. Kivételt képez ez alól az, ha
- a kérelem elutasításra kerül, mely esetben egy alkalommal lehetőség van ismételt kérelem benyújtására;
- a támogatás időtartama és az azt követő egy hónapos létszámtartási kötelezettség lejár, mely esetben az adott telephely tekintetében új kérelem nyújtható be a korábban még nem támogatott munkavállalók vonatkozásában, feltéve, hogy a kérelem benyújtására vonatkozó végső határidő (a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 hónap) még nem járt le.
Lehet-e alkalmazni a bértámogatást abban az esetben, ha a cég a tevékenysége alapján már kapott kedvezményt az államtól (pl. speciális szektorok, filmgyártás támogatása)? Egyidejűleg igényelhető-e többféle kedvezmény?
A Kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy melyek azok a támogatások, amelyekkel egyidejűleg nem lehet igénybe venni a csökkentett munkaidős bértámogatást (105/2020. Korm. Rend. 2. § be). Ezek a támogatások a következők:
- a 103/2020. Korm. rendelet szerinti K+F bértámogatás;
- egyes uniós forrásból megvalósuló munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatások:
- GINOP 5.1.1/VEKOP 8.1.1 „Út a munkaerőpiacra” program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- GINOP 5.2.1/VEKOP 8.2.1 „Ifjúsági Garancia program” keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- GINOP 5.2.4-16 „Gyakornoki program” vagy GINOP 5.2.4-19 „Új gyakornoki program” keretében gyakornok foglalkoztatásához nyújtott támogatás
- GINOP 5.3.12 „Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” program keretében nyújtott bérjellegű támogatás
- TOP projektek keretében nyújtott bérjellegű támogatások
- továbbá nem vehető igénybe a támogatás arra a munkavállalóra, akire tekintettel a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül;
Azaz a Korm. rendeletben foglalt nem összeférhető támogatási formák jellemzően olyan bérjellegű támogatások, melyek meghatározott munkavállalói kör foglalkoztatását segítik elő. Így más típusú támogatások - mint például a járulékkedvezmény, filmgyártáshoz kapcsolódó támogatások, tárgyi eszköz beruházásra irányuló támogatások - nem tartoznak a fenti támogatások körébe, így ezek nem zárják ki a bértámogatás alkalmazhatóságát.
Címlapkép: A koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakát Pécsen 2020. május 3-án. Forrás: MTI/Sóki Tamás
