Magyar állampapír indexek
Az ÁKK több állampapír indexet is közzétesz, amelyek eltérő lejárati tartományokat céloznak, így ennek megfelelően az eltérő preferenciákkal rendelkező befektetők különböző piaci benchmarkokhoz mérhetik portfóliójuk teljesítményét.
- RMAX Index: Az RMAX Index indexkosara egy passzívan menedzselt, a megcélzott lejárati tartományban jól diverzifikált, állampapírokat tartalmazó portfóliónak felel meg. Az indexkosárban olyan belföldön és forintban kibocsátott DKJ-k és fix kamatozású Magyar Államkötvények szerepelnek, amelyek lejáratig hátralévő ideje legalább 105 nap, de kevesebb, mint 365 nap.
- MAX Index: A MAX Index indexkosara egy passzívan menedzselt, a megcélzott lejárati tartományban jól diverzifikált államkötvény portfóliónak felel meg. Az indexkosárban olyan a magyar állampapírpiacon likvidnek számító, belföldön és forintban kibocsátott, fix kamatozású államkötvények szerepelnek, amelyek lejáratig hátralévő futamideje legalább 365 nap.
- HMAX Index: A HMAX index indexkosara egy passzívan menedzselt, a megcélzott lejárati tartományban jól diverzifikált államkötvény portfóliónak felel meg. Az indexkosárban olyan a magyar állampapírpiacon likvidnek számító fix kamatozású államkötvények szerepelnek, amelyek lejáratig hátralévő futamideje legalább 1095 nap.
- ZMAX Index: A ZMAX Index indexkosara egy passzívan menedzselt, a megcélzott lejárati tartományban jól diverzifikált, állampapírokat tartalmazó portfóliónak felel meg. Az indexkosárban a belföldön és forintban kibocsátott DKJ-k és fix kamatozású Magyar Államkötvények szerepelnek, amelyek lejáratig hátralévő futamideje legalább 14 nap, de kevesebb, mint 182 nap.
- MAX Composite Index: A CMAX Index indexkosara egy passzívan menedzselt, a megcélzott lejárati tartományban jól diverzifikált állampapírokat tartalmazó portfóliónak felel meg. Az indexkosárban olyan belföldön és forintban kibocsátott DKJ-k és fix kamatozású Magyar Államkötvények szerepelnek, amelyek lejáratig hátralévő futamideje legalább 105 nap.
(Az ÁKK által közzétett állampapír indexekről bővebben itt található leírás.)
Az indexkövetés hatásai
A kibocsátó elvárásai alapján lesznek olyan befektetők, akik bizonyos befektetéseik alapján hasznosabbnak ítélik meg a HMAX Index követését, mert az jobban illeszkedik a tevékenységükhöz, emiatt vélhetően átrendezik befektetéseiket. A következőkben a HMAX Index bevezetésének hatásai egy fiktív példán keresztül kerülnek bemutatásra, olyan befektetői szemszögből, ahol a befektető az addig használt MAX Index helyett a HMAX Indexet kezdi követni. Ezt nevezik index alkalmazkodásnak. Az alapállapot szerint az állampapírpiacot és a MAX Indexet a t=0 0 időpontban 4 állampapír alkotja a következő módon:
A MAX Indexbe minden, 1 évnél hosszabb hátralevő futamidejű papír bekerül az állománya szerinti súllyal. Átsúlyozások minden hónapban egyszer történnek. A mi esetünkben így a MAX Index a teljes állampapírpiacot – mind a négy kötvényt – lefedi. Az állampapírpiac teljes állománya tehát 1 000 HUF. Tegyük fel, hogy ennek a fele (500 HUF) követi a MAX Indexet. Tegyük fel továbbá, hogy a következő 12 hónapban (t=1, 2 ... 12) nem kerül kibocsátásra új állampapír-sorozat, valamint az állampapírpiac állománya sem változik meg. A feltételezéseink alapján a piac a következő 12 hónapban egyensúlyban lesz, hiszen egyik papír hátralevő futamideje sem süllyed 1 év alá, illetve a MAX Indexet nem követő befektetők sem hajtanak végre az index összetételét megváltoztató tranzakciókat.
Az alapállapotot megváltoztatja azonban a HMAX Index bevezetése, amelyre t=0 időpontban kerül sor. A HMAX Indexben a 3 évnél hosszabb hátralevő futamidővel rendelkező kötvények szerepelnek, így A nem része ennek az indexnek. Továbbá, az 5 évnél rövidebb hátralevő futamidejű kötvények 0,8-as, az 5-10 éves lejárati tartomány 1-es, a 10 év fölötti papírok pedig 1,2-es lejárati szorzóval szerepelnek a HMAX Indexben. Így a következő 12 hónapban B lejárat szerinti súlya 0,8, C lejárat szerinti súlya 1, míg D lejárat szerinti súlya 1,2 lesz az új indexben. Feltesszük továbbá, hogy a befektetők egy része (30%-a) fokozatosan az új indexet fogja benchmarknak tekinteni az addigi MAX Index helyett. Az átállásra 12 hónap alatt lineárisan kerül sor:
Továbbra is azt feltételezzük, hogy az állampapírpiac állománya nem változik. Azonban a piac összetétele ebben az esetben komoly változásokon eshet át. Azzal a feltételezéssel élünk, hogy az indexet nem követő szereplők továbbra sem változtatnak portfóliójukon, valamint hogy az indexkövető szereplők által teremtett keresletre és kínálatra van korlátlan elsődleges piaci likviditás (vételi és visszavásárlási aukciók). Az indexkövető szereplők minden t időpontra a t–1 időponti indexsúlyok alapján átsúlyozzák a portfóliójukat, az indexek súlyozása pedig minden t időpontban frissül az így bekövetkezett állományváltozások alapján. Ezt a dinamikát a fenti feltételezéseket figyelembe véve a következő egyenletekkel írhatjuk le:
Az egyenletekbe behelyettesítve ki tudjuk számolni az egyes kötvények állományát és az indexek súlyozását minden t időpontra:
A HMAX Index bevezetésének hatására csökkenés leginkább az A kötvényben figyelhető meg, amely nem szerepel a HMAX Indexben. A B kötvény esetében a mérsékelt kezdeti állománynövekedés később csökkenésbe fordul át, ahogy a HMAX Index súlya egyre nő. A két hosszabb lejáratú kötvényben jelenik meg az A kötvény visszaváltásával felszabaduló kereslet nagy része. Látható, hogy az új index bevezetése több mint 33%-kal növelte a D kötvény iránti keresletet, míg a C kötvény esetén ugyanez a hatás már lényegesen mérsékeltebb, kicsit több mint 14%-os volt. Látható, hogy a rövid lejáratú A kötvény esetén jelentősen csökken kereslet, sőt az alkalmazkodás hatására az állomány is megváltozik az időszak végére.
A HMAX Index lejárati idő szerinti súlyozási tényezője azt jelenti, hogy folyamatosan, hónapról hónapra tolódik el a súlyozás a hosszabb papírok felé, elősegítve az ÁKK céljának megvalósítását, az átlagos hátralevő futamidő növelését.
A kibocsátó elvárásai
Az átrendeződés hatásait megvizsgálva válik érthetővé az adósságkezelő szándéka. Adott a piacon számos szereplő, amely forrásait az általa nyújtott szolgáltatás függvényében helyezi el különféle lejárati profilú befektetésekben. A korábban a piacon elérhető indexek közül pusztán a MAX Index nyújtott hosszabb lejárati profilú, de az államkötvénypiacot jól reprezentáló, biztonságosnak nevezhető befektetési lehetőséget. A MAX Index bevezetésekor azonban 5 éves volt a leghosszabb futamidejű fix kötvény, így az akkor jogosan hosszabbnak tekintett profil ma már a 20 éves kötvény bevezetése után kevésbé támogatja a futamidő növelését. Egy új, a MAX Indexnél hosszabb lejáratú index megjelenése azonban számos indexkövető befektetőt arra ösztönöz, hogy az általuk kínált szolgáltatáshoz jobban illeszkedő hosszabb lejáratú indexet kövessék, aminek hatására átrendezik a portfóliójukat az indexnek megfelelően.
Az adósságkezelő számára a hosszabb lejárat felé történő átrendeződés kívánatos, ugyanis azzal növelhető a teljes adósságportfólió átlagos futamideje, ami biztonságosabbá teszi az adósságfinanszírozást. Az index eltérítése a különböző lejárati szorzókkal hatásosabban támogatja ugyanezt a célt, ugyanis hatására az átrendeződés erősebben a hosszabb lejáraton koncentrálódik. Amennyiben akad kellő befektetési potenciál, akkor egy, a hosszú oldalon történő új termék kibocsátásához kereslet generálható, amely megalapozhatja a termék sikerét, hosszú távon pedig piacot alakíthat ki számára. Onnantól ugyanis, amikor egy termék a belföldi piacon likviddé válik, bevonzza a külföldi befektetőket is, miután a termék piaci értéke folytán bekerül több nagyobb globális indexbe is.
Nem mellékes az sem, hogy a hosszabb és likvidebb termékkel az adósságkezelő a hozamgörbe újabb pontjáról kap pontosabb képet.
A tanulmány szerzői Bebes András, Tran Dávid, az ÁKK munkatársai.
Címlapkép: MTI Fotó/Róka László
