Nagyjából 200-250 ezer munkavállaló hiányzik az országból, ami abból is adódik, hogy a magyar gazdaság jó teljesítőképessége miatt a cégek beruházásigénye, és ezzel együtt a munkaerő-kereslete is megnőtt, miközben a munkavállalók száma - többek között demográfiai okokból - csökkent.
"A megfelelő, hatékony munkaerő megtalálása óriási erőfeszítéseket követel a cégvezetők és HR szakemberek részéről. Ennek egyik oka szerintük a szakképzésben, azon belül is inkább a felnőttoktatásban keresendő. Tapasztalataik szerint jelenleg a szakképzett munkaerő többsége nem rendelkezik a megfelelő tudással, motiváltsági szintjük alacsony, miközben bérigényük magas" – mondta a Portfolio-nak Szányi Gabriella, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara PR és marketing igazgatója.
Ezt alátámasztotta a BKIK második iparági kutatása is, amely a szakképzési rendszert térképezte fel a vállalkozók tapasztalatainak segítségével. Az 1000 fős mintán végzett felmérés során ágazatokra lebontva kérdezték meg a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok vezetőit, döntéshozóit.
A kutatás eredményei szerint a legnagyobb kihívást a budapesti cégek számára az jelenti, hogy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, akkor az esetek legnagyobb részében alulképzettek, rossz munkamorállal, ellenben magas fizetési elvárásokkal érkeznek. Hiányszakmának számít Budapesten többek között a burkoló, az ács, a villanyszerelő, a festő és a hegesztő
– jegyezte meg Szányi Gabriella, hozzátéve, az is jól látszik, hogy a vállalkozások szerint a szakképzetlen munkaerő létezése a szakképzési rendszer hiányosságaiban keresendő.
A cégek több mint kétharmada elégedetlen a képzésekkel, mindez különösen a felnőttképzés és -oktatás esetében igaz. Az elégedetlenséget mutatja az is, hogy az oktatási intézmények képzési kínálata csak a cégek felének felel meg. Nem tartják megfelelőnek az oktatás színvonalát sem, főként mert kevésnek ítélik meg a gyakorlati időt. 19 százalékuk úgy véli, hogy rossz az oktatás minősége, a képzés idejét, tematikáját és szakmai színvonalát pedig csak a harmaduk tartja kielégítőnek.
A továbbképzés lehetne az egyik megoldás
A BKIK kutatásából az is kiderült, hogy lenne megoldás a munkaerőhiány és a munkaerőpazarlás csökkentésére, ha a cégvezetők mernék alkalmazni a tudástranszfert.
"A megkérdezettek több mint fele támogatja cégük dolgozóinak továbbképzését, ugyanakkor 59 százalékuk csak fél évet fordítana rá. A vállalkozások ráadásul nagyon hiányolják a gyakorlati tapasztalatot a jelentkezőktől, mégis, 81 százalékuk semmilyen gyakorlati képzésbe nem kapcsolódna be, 73 százalék pedig tanulót sem fogadna. Mindezt azzal indokolja a többség, hogy a cégüket egyáltalán nem tartják alkalmasnak a szakképzésre" – mondta a BKIK szakértője.
Kiderült tehát, hogy
a cégek értik és érzik ugyan, hogy a hatékony felnőttoktatás megoldást jelenthetne a problémáikra, az idő- és az oktatási lehetőségek okán felmerülő tudáshiány miatt azonban kevesen lépnek,
jóllehet a meglévő dolgozók nagyobb tudású szakemberekké fejlesztésével horizontális karrierutat kínálhatnának számukra, amivel a motivációt és a megbecsültséget is táplálnák.
"A BKIK szakképzési tanácsadói hálózatán keresztül kapcsolja össze a duális szakképzés résztvevőit, és releváns problémákra adhat választ azzal is, hogy rövid, féléves képzési programokat állít össze. A kamaránál, mint felnőttképző intézménynél ezen a területen is legfőbb célunk, hogy minőségi szolgáltatásokat biztosítsunk kamarai tagjainknak és a vállalkozások alapvető működését támogató, folyamatosan frissülő képzési kínálatot alakítsunk ki, ide értve a digitális kompetenciák emelését célzó képzési irányt. Ezen túlmenően célul tűztük ki egyes hiánypótló képzések felkarolását, hogy ezek elindulhassanak a kamara szárnyai alatt. Utóbbi megfontolásból indítottuk el a közlemúltban a BKIK közösképviselő-képzését is. De a kamara gazdaságimediátor-képzése is egy kevésbé ismert, ugyanakkor a kkv-k számára hasznos tudást karol fel" – tette hozzá Szányi Gabriella.
A cikk megjelenését a BKIK támogatta.
