Mit is mérünk?
A kormányfő jól számolt, a foglalkoztatottak száma 2010 első negyedéve és 2016 második negyedéve között valóban 664 ezer fővel emelkedett.![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/hol_tart_az_egymillio-20161019.png)
Ezt próbáltuk kideríteni, és rá is leltünk a 2010. májusi jegyzésű, Orbán Viktor által aláírt Nemzeti Együttműködés Programjára a parlament honlapján, amelyben szerepel, hogy
a cél olyan gazdaságpolitika bevezetése, amely elősegíti, hogy
Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre.
Az egymillió új munkahelyet a Magyarországon működő vállalkozások teremtik
meg.
Vagyis egymillió magyarországi piaci álláshelyről szólt az ígéret.
Ennek fényében tesszük most rendbe, hogy mennyi az annyi. Van egy-két "apró" részlet, ami elsőre nem látszik a foglalkoztatottság eddigi emelkedésén, de nagyban befolyásolta az eredményt.1. A válság mélypontjáról indultak
A munkaerőpiac szempontjából pont 2010 elejére tehető a válság mélypontja, ekkor 135 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint két évvel korábban. Éves átlagban nézve pedig2010-re olyan drasztikusan visszaesett a foglalkoztatottak száma, hogy ennél kevesebben utoljára 1998-ban dolgoztak Magyarországon.
![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/foglalk-evente-1996-20161019.png)
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a válság során megszűnt munkahelyek újrateremtése ne számítana pozitív eredménynek, de ez viszonylag könnyebb feladat. Ami ennél is fontosabb, ez olyan növekmény, amelynek az okai a további növekedésben nem játszanak szerepet.
2. Ebben a külföldre ingázó magyarok is benne vannak
A foglalkoztatottak között tartják számon azokat a magyarokat is, akik ugyan rendelkeznek magyarországi állandó lakhellyel, külföldre járnak dolgozni.A határon túlra ingázó népesség a hivatalos számok szerint 70 ezer fővel emelkedett 2010 eleje óta, amit nyugodtan levonhatunk a 660 ezres foglalkoztatottság-bővülésből, hiszen ezeket a munkahelyeket nem "a Magyarországon működő vállalkozások teremtik meg".
![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/fogl-kulfold-20161019.png)
3. Az állami közmunka nem teljesítmény
Mivel rendes piacgazdaságokban a munkahelyteremtés alapvetően a vállalkozások feladata, és az állam csak a gazdaságpolitikáján keresztül szokta támogatni azt, a magyar kormány által 2010 óta, adófizetői pénzből felfutatott és fenntartott közmunka-programoknak köszönhető 175 ezer fős létszámbővülés nem igazán könyvelhető el munkahelyteremtési sikernek.
Emellett, mivel nem piaci munkahelyekről van szó, ezért az egymillió új álláshely ígéretének sem felel meg.![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/fogl-2006-2016-20161019.png)
A közmunka másról szól A közmunka lényegében a szociális ellátórendszer átalakításának terméke. A korábbi passzív segélyek helyett most egy látszólag aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel oldják meg a szociális juttatások kérdését. Hogy miért csak látszólag aktív? Mert köztudott, hogy a közmunkaprogramok csak nagyon kis arányban érik el céljukat, vagyis azt, hogy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket be, illetve visszasegítsék az elsődleges munkapiacra. Azon kívül ugyanis, hogy ezeknek az embereknek némi egyszerű, kétkezi munkáért havi 50 ezer forintot fizet az állam, nem sok mindenben segíti őket, hogy a versenyszférában - magasabb bérért - elhelyezkedhessenek. Sőt, egyes szakértői vélemények szerint a közmunka lehetősége inkább visszafogja az aktív álláskeresést. Megjegyezzük, a program célzottságával is komoly gondok vannak, hiszen nem világos, hogy mit keres 6000 felsőfokú végzettségű a közmunkások között, de a 40 ezer érettségizett részvétele is indokolatlannak tűnik. Különösen az elmúlt egy-másfél évben felerősödött munkaerőhiány idején.
Az állam 2010 és 2016 között összességébentöbb mint 1300 milliárd forintot áldozott a közfoglalkoztatási programokra.
Ehhez jön még 2017-ben további 325 milliárd az eddig elfogadott irányszámok szerint.![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/ktgvetesi_kiadasok_kmunka-20161018.png)
Mennyinél is tartunk akkor?
Ha a 660 ezres foglalkoztatottság-emelkedésből levonjuk a külföldre ingázók és közmunkások létszámnövekedését az elmúlt hat évben, arra jutunk, hogy420 ezer munkahely jött létre az elsődleges munkaerőpiacon a válság mélypontja óta, azaz bő hat év alatt.
Ebből a 420 ezer fős növekedésből 135 ezer lényegében a válság hatására (2008Q1-2010Q2 között) megszűnt munkahelyek újrateremtését jelenti, vagyis a válság előtti időkhöz képest most nagyjából 285 ezerrel többen dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon. (Ennek a növekedésnek az okairól többször írtunk. A munkaerőpiaci konjunktúra mellett a 2007-től fokozatosan szigorodó szabályozás is hozzájárult: a korhatáremelés, az inaktív státuszba kerülés könnyű - és gyakran indokolatlan - módszereinek lezárása, a munkanélküli ellátás szűkítése egyaránt növelte az aktivitást a magyar gazdaságban.)Így néz ki az eddigi eredmény egy ábrán, összevetve az egymilliós piaci álláshelyekről szóló tervvel.
![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/egymillio_hol_tart_valt-20161020.png)
A jövőben szükséges erőfeszítések megbecsüléséhez azt kell figyelembe vennünk, hogy a következő három-négy évben még 580 ezer piaci munkahelyet munkahelyet kéne teremteni, hogy teljesüljön az ígéret.
![Álom marad Orbán egymillió új munkahelye](http://www.portfolio.hu/img/upload/2016/10/fogl_boc_osszetetel-20161020.png)