Ha egy döntést jóváhagytak, neki lehetősége volna megtiltani vagy elhalasztani annak végrehajtását.
A javaslatot a kormány nagy többséggel fogadta el, viszont a teljes politikai elitből heves bírálatokat váltott ki. Selli Jahimovics, az ellenzéki Munkapárt vezetője például úgy reagált, hogy Netanjahu gyakorlatilag érdemi vita nélkül viheti majd keresztül bármilyen akaratát. Erre válaszul a miniszterelnöki hivatal azt közölte az Ynet hírportállal, hogy a javaslat célja "a kormányzás minőségének javítása". Az Ynet azonban hozzátette: a miniszterelnöki hivatal jogtanácsosának, Slomit Barnea Fargónak fenntartásai vannak a tervvel kapcsolatban.
Izrael már régóta katonai csapás lehetőségével fenyegeti Iránt, hangsúlyozva, hogy létét fenyegeti az iráni atomprogram. Az Egyesült Államok azonban ellenzi a katonai megoldást, és az elmúlt hónapokban igyekezett rávenni Netanjahu miniszterelnököt arra, hogy adjon még esélyt a diplomáciának. Egyes elemzők szerint a katonai csapással való fenyegetőzés diplomáciai eszköz, Izrael valójában sokkal kevésbé volna hajlandó megtámadni Iránt, mert tudja, hogy megvan a veszélye egy totális háború kialakulásának, amelyben Izraelt minden irányból érné támadás.
A Jediót Ahronót című konzervatív lap pénteken azt írta: Netanjahu és védelmi minisztere, Ehud Barak amellett van, hogy Izrael még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt mérjen katonai csapást az iráni atomlétesítményekre, de a lap szerint a két vezető politikus ehhez nem rendelkezik a szükséges támogatással sem a hadsereg, sem a biztonsági kabinet részéről.
Összefügghet az Iráni elleni esetleges csapásra való felkészüléssel, hogy a hadsereg vasárnap sajátos országos kísérletbe kezdett. Hamis sms-üzeneteket küldözget több százezer ember mobiltelefonjára, és ebben közelgő rakétatámadásra figyelmezteti őket. A kísérlet csütörtökig tart.
