Az FBAMSZ konferenciájának délelőtti előadásairól itt számoltunk be:
Mennyire forgatja fel a közvetítői szakmát az IDD?
Nem kell attól tartani, hogy az IDD-nek való megfelelés miatt egyesek elhagyják a közvetítői szakmát. Azon viszont elgondolkodhatnak egyesek, hogy milyen közvetítői formában folytatják működésüket, például függő ügynökként - mondta Sebestyén László FBAMSZ-elnök. A professzionalizálódás és az organikus fejlődés mellett tisztulást is vár a felügyelet, a teljes munkaidőben végzett közvetítés felé mozdulunk el - vélte Nagy Koppány MNB-igazgató. Mint mondta, nem lenne jó, ha csak "pro forma" megfelelésről lenne szó, igenis kell tartani az új joganyagtól, szükség lehet a közvetítőknél jogi megfelelésért és kockázatkezelésért felelős kollégára is, aki persze külsős (pl. szövetségi szakember) is lehet. Papp Ádám, az OVB első embere szerint nem jelent az IDD bevezetése óriási lépést a piac tisztulásában, hiszen igen előre jártunk már a szabályozásban. Pandurics Anett MABISZ-elnök arra számít, hogy felkészültebb lesz a szakma, forradalmi változások nélkül. Az IDD ráerősít arra, hogy a közvetítői szakmában "mindenki annak látsszon, ami".Mi a jó és mi a rossz a szabályozásban?
Az igényfelmérésre, az ügyfél kockázatainak feltárására és az alkalmassági tesztre vonatkozó előírás nagy előrelépést jelent - sorolta Nagy Koppány. Az etikus életbiztosítási koncepcióhoz képest még nagyobb transzparenciát hoz a szabályozás - az etikus koncepció egyébként enyhe visszaesést hozott az értékesítésben, most sem kell drámai visszaesésre számítani. Sebestyén László szerint fennáll a túlszabályozottság veszélye, amikor "butábbnak nézzük az ügyfelet, mint amilyen", és az új dokumentumok jó részét nem fogják elolvasni az ügyfelek. Papp Ádám szerint jó dolog az évi 15 órás oktatás előírása, és az is, hogy várhatóan beindulnak az elektronikus ajánlatok, a túlszabályozottság viszont valós veszély. Pandurics Anett szerint az új dokumentumok jelentősen egyszerűsítenek az ügyféllel való kommunikáción, már csak a többi papírmunkát kellene csökkenteni, mert most már nevetségesen sok az adminsztráció.Mely közvetítők pozícióját befolyásolják az új szabályok?
Papp Ádám szerint a biztosítói saját ügynökök kerülhetnek előnybe a külső közvetítőkkel szemben. Utóbbiak közül a kisebbek kerülhetnek igazán hátrányba, amivel tovább koncentrálódhat a piac, és várhatóan nem erősödik a verseny. Pandurics Anett a méretet emelte ki, a nagyobbak könnyebben veszik a jogi akadályokat, és szerinte nem attól függ a szabályozás elsődleges hatása, "külsős vagy belsős" közvetítőről van szó. Nagy Koppány szerint koncentrálódás és konszolidáció várható a többes ügynöki és alkuszi piacon, ezt erősítheti a szabályozás. Sebestyén László szerint a független közvetítők által nyújtott szolgáltatások az ügyfelek számára "szexibbek" kell, hogy legyenek.Hogy fog alakulni a piac?
Pandurics Anett optimista: a piac töretlen növekedésére számít. Ugyanakkor kijelentette: a technológiai változások hatására nem lehetünk biztosak abban, hogy szükség lesz a lakossági nem-életbiztosítások területén alkuszokra. Papp Ádám pesszimistább: tavaly, az etikus életbiztosítást megelőző, várt "végkiárusítás" idején kissé csökkent az életbiztosítások piacán az új értékesítés, és a közvetítői szakma fiatalításának elmaradása ennek folytatódásával fenyeget. Nagy Koppány elmondása szerint az MNB évek óta dolgozik a biztosítási szektor jövőképének bemutatásán. Bár a biztosítási díjbevételek nagyjából ott vannak már, mint a válság előtt közvetlenül, ez azt jelenti, hogy a penetráció csökkent. Az életbiztosítások éves új szerzése 50 milliárd forinthoz van odaszegezve, a közvetítők mindössze évente átlag közel 10 életbiztosítást adnak el, az értékesítési hatékonyság óriási javításra szorul. Sebestyén László szerint a kötelező biztosítások piacán sok múlik az évközi váltók aktivitásán, a casco évek óta tartó stagnálása innovációért kiált.Az FBAMSZ konferenciájának délelőtti előadásairól itt számoltunk be: