Pénzmosási botrányok után reformálta meg a Vatikán pénzügyeit Ferenc pápa

Amennyire átható és gyökeres változásokat kezdett el a katolikus egyház hitéletében Ferenc pápa, úgy próbálta meg fenntarthatóbbá tenni a Vatikán gazdálkodását is tizenkét évig tartó pápasága alatt.

A reformok szükségessége nem volt kérdéses: a 2013 előtti években súlyos pénzügyi visszaélések, pazarlás és strukturális káosz jellemezte a Szentszékhez tartozó intézményeket.

Például – amint arról a BBC akkor beszámolt – 2009 és 2012 között több nemzetközi vizsgálat is fényt derített arra, hogy a Vatikáni Bank több ezer olyan számlát működtetett, amelynek tulajdonosai nem kötődtek közvetlenül az egyházhoz – például olasz üzletemberek, politikai szereplők, sőt, bűnözők is.

Továbbá 2010-ben az olasz hatóságok 23 millió eurót zároltak az IOR egyik római bankszámláján, mert gyanú merült fel, hogy pénzmosási alkalmas tranzakciókat hajtottak végre a banknál.

Bár a pénzt később feloldották, az ügy nyomán az olasz jegybank megszüntette a Vatikán saját bankkártya-kibocsátásait és az egész -rendszer működését. Ráadásul a bankautomatáik 2013-ig nem üzemelhettek.

Egy másik ügy miatt Angelo Becciu bíboros 2020-ban visszavonult minden tisztségéből, lemondott bíborosi rangjáról és a pápaválasztásban való részvételi jogáról, miután napvilágra került, hogy az egyház 100 ezer euróját egy olyan alapítványnak juttatta, amelyet a saját testvére vezetett.

Minden eurót átnéztek

A botrányok nyomán Ferenc pápa egyik első intézkedése az volt, hogy létrehozta a Gazdasági Titkárságot – ez gyakorlatilag a Vatikán pénzügyminisztériuma lett –, és ezzel párhuzamosan megalapította a Gazdasági Tanácsot, amelyben nyolc bíboros és hét világi pénzügyi szakértő segíti a döntéshozatalt.

A titkárság feladata az lett, hogy egységes számviteli és költségvetési rendszert hozzon létre a teljes római kúriában, valamint ellenőrizze az egyes intézmények működését.

Ebben az egyik legfontosabb szereplő George Pell bíboros volt, aki jelentős részt vállalt a Vatikán pénzügyi reformjaiban. 2014-ben nevezte ki Ferenc pápa a frissen létrehozott Gazdasági Titkárság élére, ahol átláthatóbb és modern pénzügyi gyakorlatokat vezetett be, például nemzetközi szintű könyvvizsgálatokat és költségvetési szabályokat. Törekvései ellenállásba ütköztek a Vatikánon belül, különösen a vatikáni államtitkárság részéről, amely megpróbálta megakadályozni a reformokat.

Pell azonban kitartott, és hozzájárult a pénzügyi átláthatóság növeléséhez. Bár Ausztráliában pedofíliával vádolták meg, a legfelsőbb bíróság 2020-ban felmentette, és a vádakat megalapozatlannak találta, de Ferenc pápa nem újította meg a mandátumot a pénzügyi testületben.

Az egyik legfontosabb terület, ahol érdemi változás történt, a Vatikáni Bank (Istituto per le Opere di Religione, IOR) átalakítása volt.

Az IOR, amely hosszú évtizedekig kvázi önállóan, minimális külső ellenőrzés mellett működött, Ferenc pápa alatt szigorúbb szabályozás alá került. 2013 óta több mint 4000 számlát zártak le, amelyeket nem egyházi vagy vallási szervezetek tartottak fenn – ezek gyakran politikai vagy magáncélú pénzmozgások fedezetei voltak. A Vatican News összegzése szerint az IOR 2023-as éves jelentése szerint a bank 30,6 millió eurós nettó nyereséget ért el, eszközállománya 5,38 milliárd euró volt, és összesen 14 ezer ügyfélszámlát kezelt – mindet az átláthatósági előírásoknak megfelelően.

Nem kevésbé jelentős az Apostoli Szentszék teljes vagyonkezelésének megreformálása. Az APSA (Amministrazione del Patrimonio della Sede Apostolica), amely a vatikáni ingatlanvagyont és egyéb befektetéseket kezeli, 2023-ban több mint 2,7 milliárd eurós eszközállományt felügyelt (a tavalyi évre vonatkozó számokat egyelőre nem tették közzé). Ez az összeg főként több száz római és külföldi ingatlanból, valamint tőkepiaci eszközökből származik.

Az APSA 2023-ban 459 millió eurós pozitív pénzügyi eredményt könyvelt el, nagyrészt a működési hatékonyság javítása és a költségcsökkentések révén (a 2024-es adatok még nem elérhetők).

A Vatikán egyik legkényesebb pénzügyi ügye a Péter-fillér (Obolo di San Pietro) nevű globális adományalap, amely a hívek önkéntes hozzájárulásából származik, és eredetileg a pápa jótékonysági tevékenységeit hivatott finanszírozni. Az elmúlt években több visszaélés is napvilágra került – például a hírhedt londoni ingatlanügylet, amely során több tízmillió eurót fektettek luxusingatlanba. Ferenc pápa ennek hatására szigorúbb kontroll alá vonta az adománykezelést. A Péter-fillér 2023-ban 52 millió eurót gyűjtött be, de az alap működési hiánya miatt további forrásbevonásra volt szükség az APSA-n keresztül.

A vatikáni pénzügyi rendszer átláthatóságának javulását a nemzetközi szervek is elismerték:az ASIF (Autorità di Supervisione e Informazione Finanziaria), a Vatikán pénzmosás-ellenes hatósága, 2024-ben 79 gyanús tranzakcióról szóló jelentést regisztrált, ami 36 százalékos csökkenés az előző évhez képest. 

A Moneyval, az Európa Tanács pénzügyi felügyeleti szerve 2021-ben már pozitívan értékelte a Vatikán előrehaladását a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni fellépésben.

Nem mindenhol sikerült áttörést elérni

A Vatikán belső pénzügyi stabilitása azonban továbbra is kihívásokkal küzd: a nyugdíjalap például 2024-re elérte az 1,4 milliárd eurós strukturális hiányt – ez az összeg hosszú távon fenntarthatatlanná teszi a kifizetéseket, ha nem történik átfogó szerkezeti átalakítás.

A Szentszék ezt azzal próbálja kezelni, hogy átalakítja a nyugdíjjogosultságokat, illetve külső szakértői tanácsokat is bevon a rendszer újratervezésébe.

A kiadásokat is visszafogta a most elhunyt Szentatya: 2021-ben Ferenc pápa rendeletben csökkentette a kúria magas rangú tisztviselőinek fizetését – a bíborosok esetében ez 10 százalékot jelentett, az alacsonyabb beosztású alkalmazottaknál 3-8 százalék közötti volt a vágás mértéke. Ezzel évente több millió eurót takarítottak meg a központi apparátusban. Ezzel párhuzamosan szigorították a közbeszerzéseket és ingatlanhasznosítási szabályokat is – például minden új beruházást mostantól központilag, az APSA-n keresztül kell jóváhagyni.

Ferenc pápa pénzügyi reformjai komoly lépéseket jelentettek az átláthatóság és felelős gazdálkodás felé – még ha nem is számolták fel teljesen a múlt örökségét: a Szentszék továbbra is működési hiánnyal küzd – például 2022-ben 33 millió eurós deficit volt az éves zárásban –, míg a Reuters beszámolója szerint ez 2023-ban a hiány 83 millió euróra nőtt, bár ezt a számot a Vatikán hivatalosan nem erősítette meg. 2024-re vonatkozóan a Vatikán még nem tett közzé hivatalos költségvetési jelentést, így a pontos hiány mértéke nem ismert, de csak mérsékelt konszolidációra számítanak.

A jövő pápája előtt tehát nem egy romokban heverő, de még mindig reformra szoruló vatikáni gazdasági és pénzügyi vár. Ferenc pápa öröksége ezen a téren is egyértelmű: a Vatikán gazdaságának nemcsak szentnek, de szabályozottnak, átláthatónak és számviteli szempontból is példamutatónak kell lennie – a hívek és a világ szeme előtt egyaránt.

Címlapkép forrása: Alessia Pierdomenico/Bloomberg via Getty Images