A magyar vétó miatt hétfőn kialakult diplomáciai patthelyzetben Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a saját nevében, nem pedig az egész blokk nevében adott ki nyilatkozatot. Ebben kijelentette, hogy a már bejelentett választási eredmények nem ismerhetők el mindaddig, amíg Nicolás Maduro venezuelai elnök rezsimje nem szolgáltat több bizonyítékot és átláthatóságot győzelmi állításainak alátámasztására. Magyarország vétóját követően Borrell kedd este újabb nyilatkozatot adott ki, amelyben megismételte álláspontját.
A kialakult helyzetre válaszul a német törvényhozók szankciókat fontolgatnak Venezuela ellen. Johannes Wagner zöldpárti politikus, a Bundestag dél-amerikai országokkal, köztük Venezuelával foglalkozó küldöttségének elnöke azt mondta, hogy egy ilyen lépést „alaposan meg kell vizsgálni”. Konstantin Kuhle, Wagner helyettese a liberális FDP-ből úgy vélekedett, hogy az EU-nak „keményebb szankciókat kellene fontolóra vennie a venezuelai vezetés ellen – ez különösen a venezuelai katonai apparátusra vonatkozik, amely a diktátort védi”.
A szankciók végrehajtásához azonban az EU-tagállamok egyhangú egyetértése szükséges, ami Magyarország ellenállása miatt lehetetlennek tűnik. Az uniós országok keddi első megbeszélése során a szankciók még nem kerültek napirendre, mivel a tagállamok azzal érveltek, hogy az EU-nak először nyomást kellene gyakorolnia Maduróra, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson a választásokkal kapcsolatban.
Címlapkép forrása: Shutterstock
