Miközben nemzetközi összevetésben most sincs szégyenkezni valója az ÁKK-nak a lakossági állampapír részarányt tekintve, aközben ennek növelése az állam szempontjából jól indokolható. Látni kell azonban azt is, hogy a célba vett több százmilliárd forint érdemben nem tenné biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát sem csökkentené, viszont mérete miatt jelentős átrendezést okozhat a lakossági megtakarítási piacon és a banki hitelezés szempontjából is káros hatásokkal járhat. Az alábbiakban a magyar lakosság megtakarítási szokásait, benne az állampapírokhoz való viszonyulását tekintjük át annak apropóján, hogy az adósságkezelő tovább fokozza állampapír népszerűsítő kampányát.
Fordult a trend.
A 2004-2006 közötti magas, de fokozatosan csökkenő piaci hozamkörnyezet után a válság mellett jelentősen veszítettek népszerűségükből a lakosság számára kínált magyar állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy), hiszen a forgalomban lévő papírok állománya az "arany évekre" jellemző 650-700 milliárd forintról 300 milliárd forintra esett 2011-re, majd az idei évtől főként a Kamatozó Kincstárjegynek köszönhetően újra emelkedésnek indult az állomány.
Látszanak az eredmények
Az ÁKK felől egyre intenzívebb marketing tevékenység, illetve a közelmúltbeli kormánydöntések hatása egyébként már kezd lecsapódni az eredményekben is. A legfrissebb, az április végi adatokat is tartalmazó idősor szerint ugyanis meredeken emelkedett az utóbbi néhány hónapban a lakossági állampapírok állománya. Az idén januárig 460-470 milliárd forint körül stagnáló állomány ugyanis mostanra 550 milliárd forint fölé ugrott. Ennek további, akár intenzív emelkedése könnyen elképzelhető részben a most felpörgő marketing kampány miatt, részben például azért, mert a nemzetgazdasági miniszternek május 31-ig olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek szerint a Magyar Államkincstár minden közszférában dolgozó munkavállaló számára értékpapírszámlát nyit a dolgozók jóváhagyása esetén.
Amint az alábbi ábrán látszik, még a mostani állományfelfutással is igencsak messze van a lakossági állampapír részarány attól, amely a 2004-2006 közötti időszakra volt jellemző: a piaci alapon kibocsátott forint állampapírokon belül most 5,4%, a teljes államadósságon belül 2,7% a részarány. Ha a teljes lakossági állampapír kitettséget nézzük, akkor most 3,5% a részarány a 2004- év közepi csúcsot jelentő 10,1% után.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
