A NASA-nak idén jelentősen sikerült kiterjesztenie a demokratikusabb, államok együttműködésén alapuló jövőbeli űrkutatásért létrehozott egyezményét. A The Guardian cikke szerint a 2020-ban bejelentett "Artemis-egyezményeknek" nevezett megállapodást január óta 12 újabb ország írta alá, amivel mára 45-re emelkedett az aláírók száma. A globális űrverseny két jelentős hatalma Kína és Oroszország azonban továbbra sem kíván csatlakozni a világűr-feltérképezésének alapelveit tartalmazó egyezményhez.
A Napciklusok alakulását vizsgáló tudósok megállapították, hogy az átlagosan 11 évente bekövetkező napmaximum időszaka már javában tart, és a legintenzívebb napkitörések még előttünk lehetnek. A Nap aktivitási ciklusának csúcspontját jelentő maximum-állapot a vártnál korábban érkezett meg, és várhatóan még legalább egy évig folytatódik majd - közölte a LiveScience.
Kína kedden bemutatta közép- és hosszútávú nemzeti űrtudománnyal foglalkozó fejlesztési programját, amely 2050-ig hivatott meghatározni az ország nemzeti űrtudományos küldetéseinek és űrkutatásának tervezését – jelentette a kínai állami média.
A világ űrügynökségei ezen a héten Milánóban találkoznak a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC), amelyen többek között a legnagyobb globális űrhatalmai - Kína és az Egyesült Államok is - részt vesznek majd. Az idei kongresszus izgalmasnak ígérkezik, ugyanis jelenleg egyre inkább kibontakozó űrverseny folyik a Föld körüli keringési pályákért, valamint a Hold meghódításáért, amelyben a geopolitikai szereplők mellett a magánvállalatok, például az amerikai SpaceX is meghatározó szerepet játszik.
A NASA Gateway holdi űrállomásának egyik kulcsfontosságú modulja fontos teszteket teljesített, ami jelentős előrelépést jelent az első állandó, Hold körül keringő bázis megvalósulásában. Az űrügynökség bejelentése szerint a Gateway űrállomás fontos szerepet játszik majd az Egyesült Államok Artemis Hold-programjában és a jövőbeli Mars-missziók előkészítésében - írta meg a Futurism.
Technikai okok miatt egy időre szünetelteti a SpaceX a Falcon 9-es hordozórakétájának használatát. Az űrtechnológiai vállalat közlése szerint a szeptember 28-ai Crew-9 küldetés során használt rakéta második fokozata nem az arra kijelölt helyen csapódott az óceánba, a szakemberek pedig még vizsgálják, mi lehet a probléma kiváltó oka - írja a Space.com.
Egy amerikai és egy orosz űrhajóssal a fedélzetén szombaton útnak indult a floridai Cape Canaveral űrkikötőjéből a SpaceX Dragon űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
A kínai űripar az elmúlt években törekszik az Egyesült Államok egyeduralmának letörésére a területen. A Qianfan megakonstelláció első műholdjainak pályára állításával egy új lépést tettek afelé, hogy egy saját, Elon Musk Starlink-rendszeréhez hasonló műholdas flottát hozzanak létre. A magyarul "ezer vitorlát" jelentő program kereteiben a jövőben 14 ezer műholdat terveznek Föld körüli pályára állítani, amivel a kínai projekt felveheti a versenyt az amerikai Starlinkkel - számolt be az IEEE Spectrum.
Elon Musk űrtechnológiai vállalata, a SpaceX jövő héten úttörő jelentőségű küldetésre készül. A Polaris Dawn misszió kereteiben első alkalommal hajtanak majd végre privát űrsétát, ami az űrvállalat egyik legkockázatosabb vállalkozásának ígérkezik, mivel a küldetés során új felszereléseket, köztük vékony űrruhákat és zsilip nélküli kabint tesztelnek.
Több mint nyolc hete, pontosan 3 hónapja indult útnak a Boeing Starliner űrhajója, a Kennedy űrközpontból kétfős legénységével a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. Akkoriban a NASA azt nyilatkozta, hogy az űrhajó legénysége egy hét után érkezik majd vissza a Földre, azonban a többszöri elhalasztás után az űrhajósok még mindig nem térhetett haza. Egyes források szerint benne van a pakliban, hogy a Boeing hibái miatt a NASA Elon Musk vállalatával, a SpaceX-szel hozná haza a fent rekedt legénységet - írta meg az Ars Technica.
Magyarország véglegesítette megállapodását az amerikai Axiom Space-szel, miszerint a második magyar űrhajóst a vállalat soron következő Ax-4-es missziójával bocsájtják fel a világűrbe - tájékoztatta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa az MTI-t hétfőn.
Július elején mi is beszámoltunk róla, hogy a NASA bejelentése alapján Elon Musk űrtechnológiai vállalata, a SpaceX nyert megbízást a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megsemmisítésére. Az amerikai űrügynökség e hét szerdán tartott sajtótájékoztatón ismertette a jövőbeli akció részleteit, amelyekről a New Atlas írt.
A Hold felszínéről megközelíthető, föld alatti barlangot fedeztek fel – számolt be a The Guardian egy új tanulmány alapján. A szakértők szerint ez a képződmény ideális helyszín lehet a jövőben megépülő holdbázis számára, írja a 24.hu.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) több mint két évtizede szolgálja az emberiség tudományos és technológiai fejlődését, azonban most megszületett a megállapodás az űrállomás lebontásáról. A megbízást Elon Musk SpaceX vállalata nyerte meg- jelentette a Sky News.
Oroszország új űrállomás építését tervezi, amelynek első négy modulját 2030-ig állítanák Föld körüli pályára.
Napjainkban szinte minden napra jut egy-egy fontos űrkilövés, amelyek során ember alkotta szerkezeteket, műholdakat, vagy akár asztronautákat is szállító űrhajókat juttatnak a világűrbe. Egyesek szerint újra fellángolt a hidegháború idejéről ismert "űrverseny", több állam is Földön kívüli égitestekre szeretné eljuttatni saját űrhajósait a közeljövőben. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy mi történik a Föld körüli pályára állított tárgyakkal a fellövésük után. Pedig a bolygónk körül keringő - akár a földi életre is veszélyt jelentő - űrszemét kezelésével egyre nehezebben birkóznak meg az űrkutatók, amelynek súlyos következményei lehetnek a jövőben.
Nem várt előnye lehet a vírusnak.
Howard Lutnick lesz a kereskedelmi miniszter.
A török elnök szerint Oroszország rákényszerült a mai lépésre.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
