Jeff Bezos űrvállalkozása, a Blue Origin csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy a 18 éves Oliver Daemen fog a milliárdos mellett az űrbe repülni a múlt havi nyilvános árverés még névtelen 28 millió dolláros nyertese helyett.
Az Amazon alapítója, Jeff Bezos júliusban indul az űrbe, de nem ő az első milliárdos űrhajós, és nem is ő lesz az utolsó, viszont ő lesz az első, aki saját űrhajóval megy. Jeff Bezos hétfőn jelentette be, hogy július végén a Blue Origin nevű cégének űrhajójával repül az űrbe. A július 20-ra tervezett repülésre mindössze két héttel azután kerül sor, hogy Bezos lemond az általa 1994-ben alapított e-kereskedelmi óriás, az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Ezzel az alkalommal Bezos - aki jelenleg a világ második leggazdagabb embere - lenne az első az "űrmilliárdosok" közül, aki személyesen látogatna el a világűrbe. Bezos azonban nem az első, és messze nem az utolsó milliárdos űrhajós. A Forbes összegyűjtött azokat a milliárdosokat, akik már jártak az űrben, vagy hamarosan indulnak oda.
Jeff Bezos bejelentette, hogy ő is eljut az űrbe, miután cége, a Blue Origin a jövő hónapban elindítja első utasszállító küldetését.
A magasba emelkedett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Ingenuity nevű helikoptere a Marson, és ezzel első ízben repült egy ember alkotta eszköz egy másik bolygó felszíne fölött.
2019-ben a Hyundai bemutatott egy koncepcióautót, amelynek lábai voltak, és az Elevate nevet viselte. Mind a négy kerék egy csuklós láb végén helyezkedik el, amely lehetővé teszi a jármű helyzetének megváltoztatását. A járművet eredetileg az emberek szállítására építették, főleg városi vagy külvárosi utcákon. Most a vállalat finomította az ötletet a Tiger nevű koncepcióval, amelyet a rakomány még nehezebb terepeken történő szállítására terveztek.
Egy 18 tonnás kínai rakéta zuhant az űrből az Atlanti-Óceánba múlt héten, ráirányítva a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejthet az űr „összeszemetelése”, ami azóta folyik, hogy az emberiség először kilépett az űrbe. A NASA becslései szerint mintegy 500 ezer darab, az üveggolyónál nagyobb méretű tárgy kering a Föld körül, potenciális veszélyt jelentve a műholdakra és űrhajókra. Tudósok véleménye alapján ha ez így folytatódik akkor akár az űrkutatás és a műholdak használata is ellehetetlenülhet. Szerencsére már vannak cégek, amelyek az űrszemét eltakarításán dolgoznak.
A fény, illetve annak hiánya sokszor árulkodó lehet. Míg az űrben a látszólag semmit kerülgető csillagok egy fekete lyukra utalnak, addig a Földön a városok csillogását megtörő sötétség általában egy szegény diktatúrára. Az űrből készített műholdfelvételeknek hála ugyanakkor az ilyen helyek titkai is feltárulnak. Így Észak-Koreáról is tudjuk, hogy nemrég súlyos recesszión ment keresztül. Sőt, még azt is, hogy ezt valószínűleg nem a szankciók, hanem a nyersanyagárak és a természet okozta.
Ha valaki az űrből ránéz a Földre, akkor az éjjeli fények változásából egészen pontosan felmérheti, hogy miként megy odalent a gazdaság. Mindez ráadásul nem pusztán valami haszontalan érdekesség, hanem remekül használható a GDP-növekedés helyettesítésére olyan országokban, ahol azt megbízhatatlanul mérik. A fejlődő világban ezzel sokszor a hivatalostól merőben eltérő számok jöttek ki, néhol még a változás irányát is felülírva. Immár tehát nem kizárólag a természettudósok privilégiuma a világűrbeli fények elemzése, noha a közgazdászok azért egyelőre csak a Földre figyelnek.
Még ki se jutott az emberiség az űrbe, de már azon gondolkoztak a nagyhatalmak fegyver- és repüléstechnikai mérnökei, hogy lehetne fegyverrendszereket telepíteni a Föld köré. Bár az olyan egyezmények, mint az 1967-es Outer Space Treaty (Világűr szerződés) tiltják a tömegpusztító fegyverek űrbe és idegen égitestekre való kihelyezését, a mai napig folynak kísérletek a világűr felfegyverzésére. Bemutatunk tíz érdekes űrfegyver-projektet.
Egy szilícium-völgyi cég, a RocketLab egy akkumulátoros, 3D-nyomtatóval előállított rakétát lőtt az űrbe.
Mintegy 50 kis- és középvállalkozás (kkv), kutatóintézet dolgozik a magyar űriparban - mondta Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
Több ok is meghúzódik a háttérben.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Mindeközben alig termeltek a naperőművek.
Ritka eseményt figyeltek meg a kutatók.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
