Történelmi rekordot döntött a magyarországi áramfogyasztás pénteken.
A hazai villamosenergia-rendszer terhelése november 22-én a 12:00 és 12:15 közötti negyedórás időszakban 7450 megawattra (MW) emelkedett a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. bruttó hitelesített tényadatai szerint.
Ez a legnagyobb napi villamosenergia-rendszerterhelési érték, amelyet valaha Magyarországon regisztráltak az előző, 7441 MW-os historikus csúcs 2024. január 22-én született 17:15 és 17:30 között.
Az új rekord az elmúlt években megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A villamosenergia-alapú megoldások a fűtés területén is egyre inkább terjednek, így jellemzően a földgázt egyre több helyen váltják ki elsősorban a hőszivattyúk.
A lényegében a pillanatnyi villamosenergia-felhasználást jelentő napon belüli rendszerterhelési csúcsok megszakításokkal ugyan, de évtizedek óta növekednek, legutóbbi, jelenleg is tartó emelkedési trendjük pedig a 2010-es évek második felében kezdődött.
A folyamatot megszakította, illetve fékezte a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés 2020-ban, majd a 2022-től a piaci és lakossági villamosenergia-árak emelkedése.
A téli és nyári időszakra vonatkozóan a rendszerirányító külön-külön is számon tartja a rendszerterhelési csúcsokat. Míg a tavaszi és őszi időszak jellemzően mérsékeltebb áramfogyasztással jár, addig nyáron egyre inkább a hűtési (lásd klímaberendezések), télen pedig a fűtési igény miatt jóval magasabban alakul a villamosenergia-igény.
A klímaváltozás miatt a téli fűtési igény összességében fokozatosan csökken Magyarországon is, ez azonban elsősorban a földgázfelhasználás esésében mutatkozik meg.
Mivel a villamos energia súlya folyamatosan növekszik a fűtésen belül, ezért a téli rendszerterhelési csúcsok jelentősen emelkedtek az elmúlt tíz évben.
A felmelegedés hatására a nyári hűtési igény is egyre nagyobb, a légkondicionáló berendezések pedig egyre terjednek, de a téli rendszerterhelési csúcsok egyelőre még szinte minden évben meghaladják a nyári értékeket, és a történelmi rekordok is hideg évszakhoz kötődnek.
Alig termeltek a naperőművek
Az új rendszerterhelési rekord születése idején
A villamosenergia-ellátás legnagyobb részét, megközelítőleg 40%-át import fedezte.
Az időszak során az áramigény mintegy 25%-át a Paksi Atomerőmű elégítette ki, a hazai földgáztüzelésű erőművek termelése körülbelül 20%-kal, a döntően lignitüzelésű Mátrai Erőmű pedig nagyjából 5%-kal részesedett az ellátásból.
A fennmaradó részt megújulós erőművek adták, azonban a felhős, borús időben az elmúlt években jelentősre bővült hazai naperőmű-flotta termelése minimális volt (2%>). A hazai szélerőművek ugyanakkor magas, mintegy kétharmados-háromnegyed kihasználtsággal termeltek az időszak során, így a rendszerterhelési rekord alatt a hazai áramigény fedezéséhez nagyobb mértékben járultak hozzá (3%<), mint a napelemparkok.
Ez annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy mivel az elmúlt évtizedben a kormány energiapolitikai döntései miatt nem települhettek új szélturbinák Magyarországon, ezért beépített teljesítőképességük csupán töredéke a napelemparkokénak (325,1 MW/3994,3 MW).
A rendszerterhelési rekord idején jelentkezett jókora importigény ezúttal nem járt együtt az áramtőzsdei árak megugrásával, feltételezhetően azért, mert a nemzetközi piacon viszonylag bőséges kínálat állt rendelkezésre.
Ami a kilátásokat illeti, az előttünk álló időszakban a HungaroMet (volt Országos Meteorológiai Szolgálat) előrejelzése alapján viszonylag enyhe idő várható, ami a következő napokban csökkenti az újabb rendszerterhelési rekord esélyét, azonban a trendet figyelembe véve meglepő lenne, ha a még el sem kezdődött idei télen nem dőlne meg ismét a csúcs.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
