Úgy tűnik, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felőli közelmúltbeli közlemények megtették a hatásukat: egy utolsó roham indult a 0%-os uniós energiahatékonysági hitelért a vidéki Magyarországon és ennek jegyében ma reggel már arról jelent meg egy hivatalos közlemény, hogy túlfutott a regisztrált hitelkérelmek volumene a teljes pályázati keretösszegen, ezért 3 nap múlva, csütörtökön éjfélkor felfüggesztik a pályázatot.
Még közel 600 millió forintos kamatmentes hitelkeretből fejleszthetik eszközparkjukat az orvosok, a kulturális, oktatási, nevelési és egészségügyi szolgáltatók az EFOP-hitelből – hívja fel a figyelmet mai közleményében a Magyar Fejlesztési Bank, amely az MFB Pontokon keresztül elérhető pénzügyi eszközök központi intézménye. Az EFOP-5.1.1-17 kódszámú, „Pénzügyi Eszköz Hitelprogram” nevű EU-pályázati konstrukciót nem csak berendezések, műszerek, eszközök, hanem akár ágyak, takarók és párnák megvásárlására vagy járműbeszerzésre és képzési költségek fedezésére is fel lehet használni.
A lakberendezési piac azon kevesek közé tartozik, amelyet nem érintett kedvezőtlenül a járványhelyzet: folyamatosan nő a forgalom és az érdeklődés is a termékek iránt, sőt, a home office még növelte is a felújítások igényét. Nem véletlen, hogy komoly terjeszkedési tervei vannak a legnagyobb magyar lakberendezési áruházláncnak: a DIEGO jövőre befejezi a magyarországi expanziót, Románia és Szlovákia után pedig a Balkánon és Közép Európában is terjeszkednének.
Kisvállalkozásokból is lehet sikeres céget építeni Magyarországon. Sok olyan vállalat van, amely egy műhelyből, egy garázsból, vagy egy kisüzemből indult, de mára már tőkeerős, piacán meghatározó, akár nemzetközi szinten is sikereket elérő céggé vált: nevezhetjük őket akár példaképeknek is. Közöttük bőven találunk olyanokat, amelyek nem feltétlenül vannak a gazdasági sajtó fókuszában, nem szólnak róluk a hírek minden nap, de mégis kiemelkedő teljesítményt nyújtanak nap, mint nap. A cikksorozat támogatója a Budapest Bank.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.
„A stratégiai autonómia a nyitott gazdaság mellett is alapvetően elérendő célja az Uniónak” – ezt a fontos üzenetet tartalmazza az e hét csütörtök-péntekre halasztott EU-csúcsra készített záródokumentum tervezete, amely kifejezést Magyarország is támogatja például a franciák, olaszok és románok mellett, de 8 másik tagállam nem, így nagy viták várhatók róla – írja a Politico, amely már előzetesen betekintést nyert a záródokumentum szövegébe és kiszivárogtatta.
Nagyon aggódok, hogy túlságosan is lassan haladnak a tárgyalások a 2021-2027-es EU-s költségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, ezért hétvégén is tárgyalnunk kellene az Európai Parlamenttel, és rövidesen egy új konkrét jogállamisági feltételrendszer szövegével is előállunk, hogy felgyorsítsuk az „extrém bonyolult” egyeztetéseket – jelezte Németország állandó brüsszeli nagykövete a Reutersnek.
Mennyire fontos, hogy egy vállalat fenntarthatóan működjön? És kinek kell ezt "kikövetelnie": a jogalkotónak, a piacnak, az üzleti partnereknek, vagy maguknak a fogyasztóknak? Erről is beszélgettek a Sustainable World 2020 konferencia panelbeszélgetésének résztvevői.
Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.
Közzétette ma a javaslatát az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamok mekkora kölcsönt kapjanak a tavasszal a koronavírus miatt létrehozott szükséghelyzeti munkaerőpiaci támogatási alapból (SURE). A javaslat 15 tagállamnak nyújtandó 81,4 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szól, ez megy tehát a tagállamokat tömörítő Tanács elé elfogadásra. A listán egyelőre nincs rajta Magyarország, mert Portugáliával együtt az ő kérelmüket még vizsgálja a Bizottság, és rövidesen bejelenti majd a döntést. Várhatóan Magyarország is kap majd jelentős hitel alapú forrást, hiszen a 100 milliárd eurós elméleti keretből most csak 81,4 milliárd eurót allokált a Bizottság.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.
Startup Hungary néven alapított érdekképviseleti szervezetet 12 startup-alapító, valamint a Google Magyarország, az IVSZ és a Design Terminal. A szervezet legfőbb célja, hogy több sikeres, nagy hatású startup jöjjön létre és működjön Magyarországon. A Portfolio az alapító partnerek egyikétől megtudta, hogy működik majd a finanszírozás és az alapítványi modell, és arra is rákérdeztünk, mennyire lesz lobbiszervezet a Startup Hungary.
Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból. A kiélezett helyzetben valóban kiderült, hogy a dolgozók nem díjazzák, ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás, ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik, vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
Több egyetem működése is alapjaiban változik meg a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű kormányzati stratégia keretében. A folyamat formai része most zajlik, de az eredményesség évtizedes távlatban lesz mérhető - mondta a Portfolio-nak Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) felügyelő alapítvány kuratóriumának leendő elnöke, aki úgy látja, hogy a közeljövő nagy sikertörténetei a dizájn, a technológia és az üzlet határterületein jönnek létre. Ezért is szükséges, hogy közeledjen egymáshoz az alkalmazott művészetekkel foglalkozó egyetem és az üzleti szféra, a nagyvállalatok mellett a kkv-kat is megcélozva.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 155 millió eurós, mintegy 54 milliárd forintos magyarországi támogatási „esernyő” keretprogramot, amely a koronavírus-járvány által érintett vállalatokat hivatott segíteni vissza nem térítendő támogatással – derül ki a brüsszeli mai testület közleményéből. A Bizottság az intézkedést az állami támogatásokra vonatkozóan nemrég elfogadott ideiglenes keretszabálya alapján hagyta jóvá.
Május közepén, a Széchenyi 2020 keretében megjelent „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása” című (GINOP-1.2.8-20 kódszámú) felhívás. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 33,3 milliárd forint. A konstrukció több szempontból is érdekes, elsősorban azért, mert egy teljesen új finanszírozási megoldást mutat be a magyar vállalkozóknak. A pályázat részleteiről, a konstrukcióról kérdeztük Czimbalmos Leventét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - Modern Vállalkozások Programjának szakmai vezetőjét.
Több mint hétszázmillió forintos technológiai fejlesztést hajt végre az üveghulladék-hasznosítással foglalkozó orosházi Re-Glass Kft. - tájékoztatta a cég ügyvezetője kedden az MTI-t.
Elindul a magyar M6-os autópálya folytatásának számító észak-horvátországi térségben egy 17,5 km-es szakasz megépítése Eszék és Pélmonostor között és mindez a további fejlesztésekkel együtt néhány év alatt oda vezet majd, hogy a Budapest felől a horvát tengerpart déli szakaszára, Dalmáciába igyekvők az M6-oson át 1-1,5 órát és mintegy 150 km-t spórolnak majd ahhoz képest, mintha a szokásos Letenye-Zágráb útirányon mennének – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet.
