A megfelelő, körültekintő előkészítésen és a mindenre kiterjedő tanácsadáson múlik a külföldi terjeszkedés sikere, amelyben már egyre több hazai cég gondolkodik. Ha egy vállalkozás Magyarországon már elérte a növekedési korlátait, akkor jó lépés a külföldi entitás létrehozása, esetleg meglévő cég felvásárlása. Számos olyan kérdés van azonban, amely megalapozott döntés nélkül kockázatokat hordoz magában.
Jelentős költségmegtakarítást érhet el egy beruházó az adózást és a munkabéreket tekintve azzal, hogy megfelelően választja ki a fejlesztése helyszínét - nem véletlen, hogy Budapest és az egyre inkább telítődő nyugat-magyarországi városok mellett gyakran jönnek szóba a keleti országrészek is a letelepedésnél. A Moore Hungary tanácsadó cég szakértője szerint számos szempont mérlegelésével hosszútávú előnyök érhetők el.
A Magyarországon jelen lévő tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban az előző évihez képest 7,3%-kal, 5306 milliárd forintra növelte bruttó forgalmát - tudjuk meg a GKI legfrissebb elemzéséből. A piac így 2007-hez képest 96%-kal bővült, azaz majdnem megkétszereződött.
100 lengyel és magyar céget kérdezett meg a témában a Design Terminal a Wacław Felczak Alapítvánnyal közös tanulmányában, melyből kiderült: a startupok kölcsönösen nyitottak a másik országban való terjeszkedésre. Ehhez azonban olyan kihívásokkal kell megküzdeniük, mint például a kapcsolatépítés és a tudásmegosztás problémája.
Az uniós tagállamok az eltérő hátterük és érdekeik mellett is rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak a hétfői-keddi informális lisszaboni agrárminiszteri tanácskozáson, és emiatt a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni, így reális, hogy a portugál soros elnökséget lezáró június végi tanácskozáson megszületik a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló végső megegyezés – derült ki Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának kedd esti Facebook-videójából, illetve a tárca közleményéből.
Komoly terjeszkedési tervei vannak a DIEGO-nak. A franchise-rendszerben működő, elsősorban padlóburkoló anyagokra, szőnyegekre, függönyökre, tapétákra szakosodott üzletlánc ügyvezetője, Varga Balázs a Portfolio-nak elmondta, hogy Magyarországon még a csatolt eladásokban és leginkább az online térben látnak potenciált, a szomszédos országokban és a Balkánon viszont érdemi expanzió jöhet. Ez elsősorban annak is köszönhető, hogy az elmúlt hónapokban sok családnál előtérbe került a lakásfelújítás, így a forgalom is jelentősen megélénkült.
A kedd éjszakai törvényjavaslatok egyikében arra tett javaslatot a kormány, hogy a 2016 óta létező állami projektértékelői rendszert kibővítse és az EU-s pénzből végrehajtott közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzésébe is bevonják a hivatalos projektértékelőket. Ez lényeges ponton szigorítaná a közbeszerzések ellenőrzését, mert a kijelölt projektértékelőnek – akinek előzetesen vállalnia kell sok megkötés mellett akár a nemzetbiztonsági ellenőrzést is – kell igazolnia, hogy a vállalt munka a vállalt műszaki színvonalon és feltételek mellett készült el. A törvénymódosítás afelé mutat, hogy a január óta élő uniós jogállamisági mechanizmus (amely az EU-s források szabályszerű felhasználását várja el) ezen a területen is módosításokat indukált az itthoni keretekben. Az is fontos újítás, hogy a törvény elfogadása után már az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek is állami projektértékelői jogviszonyt létesíthetnek.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
A Máv-Start értékesítésének egyre több csatornáját kiszolgáló jegyértékesítési rendszerből az indulása óta több mint 200 millió díjterméket értékesítettek, közel 160 milliárd forint értékben. Az idei évben megvalósul a rendszer kiterjesztése a Volánbuszra is, így az utasok egységes felületen tudják majd megváltani a menetjegyeiket és bérleteiket. A jegyértékesítési rendszer fejlesztése és tesztelése részben az Oracle felhőjében történik.
Komoly tervekkel lépett a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) az AutoWallis. A cégcsoport eredményeit jól mutatja, hogy 2020-as teljesítményükre alapozva a BÉT Legek díjátadóján nemrég elnyerték az „Az év alaptőke-emelése” díjat. De milyen irányokban akarnak tovább fejlődni, és mennyire nevezhető példának a cég a BÉT fejlesztési stratégiája szempontjából? Erről kérdeztük Végh Richárdot, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatóját és Ormosy Gábort, az AutoWallis Nyrt. vezérigazgatóját.
Közel háromszor több pénz jut a következő időszakban a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztésére, a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése pedig a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára – mondta a Portfolionak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, a nagy összegű forrás által az agrárium fejlődése dinamizálható lesz, ami különösen fontos az olyan nagy tőkelekötésű ágazatokban, mint az állattenyésztés és a kertészet. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz, mik a várakozásaik, illetve mit látnak, a zöldítés tekintetében milyen kihívások várhatók a következő években.
Ahogy a legtöbb iparágban, még a konzervatívnak számító jog területén is jelentős változást hozott az algoritmusok, szoftverek és a mesterséges intelligencia megjelenése, azonban a vállalati oldalon még ennél is nagyobb átrendeződés figyelhető meg az úgynevezett managed legal services, azaz innovatív jogi megoldások terjedésével. A trend sok szempontból az egyes területek kiszervezését jelentő outsourcingra emlékeztet, de annál sokkal komplexebb, és egyre inkább úgy tűnik, hogy lassan elengedhetetlen elemmé válik a nagyvállalatok eszköztárában.
Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló Erasmus+ programot 26,2 milliárd euróval finanszírozza, és az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészíti ki.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti hétéves kutatási és innovációs keretprogramja 95,5 milliárd eurós keretösszeggel idén májusban indul. Március 29-én online nyitóeseményt szerveznek, ahol az előadások mellett több sikeres magyar H2020 pályázó és pályázat értékelő is megosztja tapasztalatait.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ig szóló fejlesztési koncepciójának költségvetése Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkoztatva 1600 milliárd forintot, Szolnok városára további 330-340 milliárd forintot tartalmaz és illeszkedik Magyarország gazdaságfejlesztési irányaihoz, a helyi vállalkozások igényeihez - közölte az innovációs és technológiai miniszter, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Szolnokon.
7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös Agrárpolitika (KAP) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig - mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
A 2014-2020-as ciklushoz képest a 2021-2027-es időszakban jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
Kína olyan mennyiséget exportál, hogy kimondani is rossz. Érdemi belső fogyasztás híján marad a kivitel, amivel még... 
A vállalati sikerhez vezető út továbbra is az embereken keresztül vezet. A hatékony HR-folyamatokat bemutató blogsorozatunk... 
Megcsináltam azt az optimalizálást, amit a legutóbbi posztomban leírtam. A vásárlásokkal lehettem volna kicsit türelmesebb...
A szigorodó uniós szabályozások hamarosan komoly nehézségek elé állíthatják a MENA-régió földgázexportőreit....
Az elmúlt években nagyon elszálltak a magyar befektetési alapok költségei. (Bár mindig drágák voltak, ennyire azért...
"A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz!" Az év eleje óta az európai stratégiai függetlenedés...
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
