A 2014-2020-as ciklushoz képest a 2021-2027-es időszakban jelentősen emelkedik Zala megyében a fejlesztésekre fordítható források összege a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) felváltó Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) keretében - közölte a Zala Megyei Közgyűlés elnöke szerdán a megyei vezetők zalaegerszegi évindító sajtótájékoztatóján.
Rekord összegű, több mint 1700 milliárd forintnyi finanszírozásra vállalt kötelezettséget az MFB Csoport 2020-ban – közölte Sipos-Tompa Levente elnök-vezérigazgató (képünkön) a társaság mai online sajtótájékoztatóján. A múlt héten bejelentett tőkeemelés és a kötvénykibocsátások a további növekedést szolgálják.
Az Európai Bizottság kedden utalja át az első 200 millió eurót (mai árfolyamon mintegy 72,5 milliárd forintot) a magyar kormánynak a hazánk számára még október első felében megítélt 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeretből – tudta meg megbízható forrásokból a BruxInfo.
Kétoldalas, költői képekkel teletűzdelt figyelmeztető levelet küldött állam- és kormányfő kollégáinak kedden a szlovén miniszterelnök, amelyben burkoltan arra figyelmeztetett, hogy ha az uniós vezetők nem engednek a magyar és lengyel követeléseknek a jogállamisági vitában, akkor a britek után újabb tagállam távozhat az EU-ból.
A legveszélyesebb és éppen ezért halálos fertőzést okozó hatóanyagokkal is dolgozni képes szuperbiztonságos, ún. BSL-4-es szintű laboratórium megépítését támogatja a kormány EU-s pénzből, illetve egy friss kormányhatározat szerint engedélyt adott rá, hogy rögtön növeljék is meg az erre szánt támogatási keretet. A határozat szerint a pénzt megpróbálja elszámolni a kormány az unió koronavírus-válság elleni alapjának, az ún. REACT EU-nak a terhére.
Úgy tűnik, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felőli közelmúltbeli közlemények megtették a hatásukat: egy utolsó roham indult a 0%-os uniós energiahatékonysági hitelért a vidéki Magyarországon és ennek jegyében ma reggel már arról jelent meg egy hivatalos közlemény, hogy túlfutott a regisztrált hitelkérelmek volumene a teljes pályázati keretösszegen, ezért 3 nap múlva, csütörtökön éjfélkor felfüggesztik a pályázatot.
Még közel 600 millió forintos kamatmentes hitelkeretből fejleszthetik eszközparkjukat az orvosok, a kulturális, oktatási, nevelési és egészségügyi szolgáltatók az EFOP-hitelből – hívja fel a figyelmet mai közleményében a Magyar Fejlesztési Bank, amely az MFB Pontokon keresztül elérhető pénzügyi eszközök központi intézménye. Az EFOP-5.1.1-17 kódszámú, „Pénzügyi Eszköz Hitelprogram” nevű EU-pályázati konstrukciót nem csak berendezések, műszerek, eszközök, hanem akár ágyak, takarók és párnák megvásárlására vagy járműbeszerzésre és képzési költségek fedezésére is fel lehet használni.
A lakberendezési piac azon kevesek közé tartozik, amelyet nem érintett kedvezőtlenül a járványhelyzet: folyamatosan nő a forgalom és az érdeklődés is a termékek iránt, sőt, a home office még növelte is a felújítások igényét. Nem véletlen, hogy komoly terjeszkedési tervei vannak a legnagyobb magyar lakberendezési áruházláncnak: a DIEGO jövőre befejezi a magyarországi expanziót, Románia és Szlovákia után pedig a Balkánon és Közép Európában is terjeszkednének.
Kisvállalkozásokból is lehet sikeres céget építeni Magyarországon. Sok olyan vállalat van, amely egy műhelyből, egy garázsból, vagy egy kisüzemből indult, de mára már tőkeerős, piacán meghatározó, akár nemzetközi szinten is sikereket elérő céggé vált: nevezhetjük őket akár példaképeknek is. Közöttük bőven találunk olyanokat, amelyek nem feltétlenül vannak a gazdasági sajtó fókuszában, nem szólnak róluk a hírek minden nap, de mégis kiemelkedő teljesítményt nyújtanak nap, mint nap. A cikksorozat támogatója a Budapest Bank.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Brüsszelben az ezekben a percekben véget ért EU-csúcson utolsókét beszéltek az állam- és kormányfők az uniós költségvetés és helyreállítási alap témájáról, benne a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséről, és nem úgy tűnik, hogy gyorsan meg lehetne állapodni, ugyanis nagyok még a nézeteltérések. Ezzel párhuzamosan Berlinből viszont bizakodó üzenet szivárgott ki ugyanezen témáról.
„A stratégiai autonómia a nyitott gazdaság mellett is alapvetően elérendő célja az Uniónak” – ezt a fontos üzenetet tartalmazza az e hét csütörtök-péntekre halasztott EU-csúcsra készített záródokumentum tervezete, amely kifejezést Magyarország is támogatja például a franciák, olaszok és románok mellett, de 8 másik tagállam nem, így nagy viták várhatók róla – írja a Politico, amely már előzetesen betekintést nyert a záródokumentum szövegébe és kiszivárogtatta.
Nagyon aggódok, hogy túlságosan is lassan haladnak a tárgyalások a 2021-2027-es EU-s költségvetésről és a helyreállítási alapról, valamint az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, ezért hétvégén is tárgyalnunk kellene az Európai Parlamenttel, és rövidesen egy új konkrét jogállamisági feltételrendszer szövegével is előállunk, hogy felgyorsítsuk az „extrém bonyolult” egyeztetéseket – jelezte Németország állandó brüsszeli nagykövete a Reutersnek.
Mennyire fontos, hogy egy vállalat fenntarthatóan működjön? És kinek kell ezt "kikövetelnie": a jogalkotónak, a piacnak, az üzleti partnereknek, vagy maguknak a fogyasztóknak? Erről is beszélgettek a Sustainable World 2020 konferencia panelbeszélgetésének résztvevői.
Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.
Közzétette ma a javaslatát az Európai Bizottság arra, hogy mely tagállamok mekkora kölcsönt kapjanak a tavasszal a koronavírus miatt létrehozott szükséghelyzeti munkaerőpiaci támogatási alapból (SURE). A javaslat 15 tagállamnak nyújtandó 81,4 milliárd eurós pénzügyi támogatásról szól, ez megy tehát a tagállamokat tömörítő Tanács elé elfogadásra. A listán egyelőre nincs rajta Magyarország, mert Portugáliával együtt az ő kérelmüket még vizsgálja a Bizottság, és rövidesen bejelenti majd a döntést. Várhatóan Magyarország is kap majd jelentős hitel alapú forrást, hiszen a 100 milliárd eurós elméleti keretből most csak 81,4 milliárd eurót allokált a Bizottság.
Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.
Összesen 140 közlekedésfejlesztési projekt támogatását hagyta jóvá ma az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) és egyetlen projektként a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal fejlesztését is rajta találjuk a listán. A többek között a menetidő rövidítését célzó fejlesztési munkákra 47,1 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 17 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a testület a most kiosztott összesen 2,2 milliárdos kereten belül.
Startup Hungary néven alapított érdekképviseleti szervezetet 12 startup-alapító, valamint a Google Magyarország, az IVSZ és a Design Terminal. A szervezet legfőbb célja, hogy több sikeres, nagy hatású startup jöjjön létre és működjön Magyarországon. A Portfolio az alapító partnerek egyikétől megtudta, hogy működik majd a finanszírozás és az alapítványi modell, és arra is rákérdeztünk, mennyire lesz lobbiszervezet a Startup Hungary.
Minden negyedik munkavállaló sokkal, 2 órával többet dolgozott a home office ideje alatt. De nem csak ez az oka annak, hogy 100 dolgozóból 17 elkezdett intenzíven munkát keresni, 30-40 százalék pedig elgondolkodott azon, hogy új munkahely után néz - derül ki az első, a koronavírus munkaerőpiaci hatásait vizsgáló, átfogó magyar kutatásból. A kiélezett helyzetben valóban kiderült, hogy a dolgozók nem díjazzák, ha a menedzsmentnél hiányzik a humánus magatartás, ha csak az alacsonyabb pozícióban levők bérét csökkentik, vagy ha berendelik dolgozni a kisgyerekeseket is.
Az okokat, a hatásokat és a lehetőségeket a felmérés ötletgazdája és egyik készítője, Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, az IPS Kft. ügyvezetője foglalta össze a Portfolio-nak.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 5%-os THM-mel elérhető lakáshitel: lehetőség vagy csapda? Áprilistól...
Előrebocsátom, hogy hiszek a FIRE mozgalomban, szerintem nagyon sokan sokat köszönhetünk neki, de még azok is profitálhatnak...
A napokban benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely alapján minden településen ATM-nek kell lennie. A jogszabálytervezet...
Trump beváltotta a fenyegetését és kirobbantotta a vámháborút az egész világ ellen. Az alap vámtétel 10% lesz...
A vállalati sikerhez vezető út továbbra is az embereken keresztül vezet. A hatékony HR-folyamatokat bemutató blogsorozatunk... 
Kína olyan mennyiséget exportál, hogy kimondani is rossz. Érdemi belső fogyasztás híján marad a kivitel, amivel még... 
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
