üzletfejlesztés

Magyarok nyerték a legtöbbet a Duna Régió egyik pályázatán

Magyarország sikeresen szerepel a Duna Régió Stratégia megvalósításában - derül ki a közleményből. A Duna Transznacionális Program során meghirdetett támogatás mintegy 20 százalékát, több mint 18 millió eurót (körülbelül 5,6 milliárd forint) a magyar részvételű pályázatok nyertek el.

Ihatatlan a víz, ugye maradhat?

A felújított ivóvízrendszer jóval az átvétele után sem ad iható csapvizet. Elképzelhető, hogy a Makó térségi településeknek vissza kell fizetniük a programhoz kapott 3,1 milliárdos uniós támogatást - írja a Délmagyar.

Százmilliárdot költenek a hulladékhasznosításra

Országos szinten mintegy 100 milliárd forintos pályázati lehetőség nyílik a hulladékhasznosítás fejlesztésére és korszerűsítésére - jelentette ki Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a héten egy fórumon.

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Feladta a küzdelmet és elfogadta a 100%-os brüsszeli büntetést a kormány

Bár a hét elején még arról volt szó, hogy a 18 milliárd forintos brüsszeli büntetést megpróbálja lealkudni a negyedére a kormány az Európai Bizottságnál, a jelek szerint annyira súlyos és védhetetlen szabálytalanságokat talált Brüsszel, hogy feladta a küzdelmet a kormány. Erre utal, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.

Juncker: újabb tervekkel állunk elő a következő hetekben

A brit kiválás esély Európának, mert rámutat arra, hogy mennyivel jobb az EU tagjának lenni, mint azon kívül - többek között ezt hangsúlyozta két osztrák lapban párhuzamosan megjelent interjúkban Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke ismét bírálta konkrét említés nélkül Magyarországot a menekültügyi terherviselésből való kibújás miatt és a kohéziós alapokon keresztüli következményekre is figyelmeztetett. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az euró kibírta az elmúlt évek válságait, de a monetáris unió további erősítésére van még szükség és ezzel összefüggésben az elkövetkező hetekben vitairatot tesznek közzé "további forgatókönyvekkel és elképzelésekkel". Tegnap a finn pénzügyminiszter vetette fel az uniós támogatásokon keresztüli magyar retorziókat, illetve az Európai Parlamentnek is fontos esemény készülődik:

Rendszerszintű probléma felé haladnak a magyar bankok

"Komoly problémát látunk abban, hogy a banki kockázatvállalás talán túlzott mértékben kezd nőni. ... Ha a kockázati feltételekben ebbe az irányba megy tovább a piac, az akár rendszerszintű problémákhoz is vezethet" - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Császi Róbert. A Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint bár valóban rengeteg féle forrást el tudnak érni most a vállalkozások, de az nem egészséges, ha egy cég "nem a saját és a piac által diktált ütemezés szerint valósítja meg a beruházásait, hanem azért, mert rendelkezésre áll egy forrás". Ő úgy látja, hogy bár az MFB Pontok hálózata hoz új vállalati ügyfeleket, de nem lesz nagy hitelpiaci átrendeződés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hálózatban elérhető uniós kombinált termékekben hitelrész is van, amit vissza kell fizetni, így a fejlesztés megtervezéséhez már a folyamat elején érdemes banki szakértő segítségét igénybe venni.

Elkezdenék betölteni az atombombát Magyarország ellen Brüsszelben

Négy baloldali EP-párt azt kezdeményezi egy közös határozattervezetben, hogy tegye meg a parlament az első lépést a bűvös 7. cikkely szerinti eljárás elindításához, ami ha valaha eljutna idáig a folyamat, Magyarország EU-s szavazati jogának felfüggesztésével járna - tudta meg a fontos fejleményt a Bruxinfo. Ezzel párhuzamosan van egy másik határozattervezet, amit a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt adott be és az csak homályosan, mint lehetőség, utal a nukleáris opciónak is mondott 7. cikkely első lépésének megtételére. Az viszont világosan benne van a Néppárt tervezetében is, hogy Magyarországnak a megszabott határidőig engednie kellene bizonyos területeken.

Ingyen kaphatják meg a vidékfejlesztési EU-pénzt az önkormányzatok

Egy uniós rendelet tartalmának tisztázása nyomán a Miniszterelnökség arra hívja fel a figyelmet, hogy mostantól ingyenesen, biztosítéknyújtási kötelezettség nélkül juthatnak hozzá többek között az önkormányzatok a vidékfejlesztési támogatásokhoz, illetve az előlegekhez.

Már az 1000 milliárdot súrolja a Budapest-Belgrád vasúti gigaprojekt?

Akár 882,9-949 milliárd forintba is kerülhet a magyar adófizetőknek a Budapest-Belgrád vasúti gigaprojekt - vezeti le saját információiból következtetve a Magyar Nemzet. Az elmúlt hetek híráramlása alapján immár százmilliárd forintos tételek repkednek, zavaros a kép, de érdekes új információ a cikkből, hogy a beruházás 85%-ára felveendő kínai hitel kamata évi 2-3% lenne attól függően, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben.

Hirtelen 33 milliárddal drágult az M4-es autóút egyik szakasza

Hirtelen 33 milliárddal drágult az M4-es autóút egyik szakasza

Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszának megépítésére 131,2 milliárd, míg az M7-es autópályát Kaposvárral összekötő R67-es gyorsút egy szakaszára 96 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a tegnap megjelent Magyar Közlönyben.

A negyedére alkudná az EU-s megabírságot a kormány

Az előző uniós ciklus forráselosztásának informatikai rendszerénél talált súlyos szabálytalanságok miatt a szerződések 100%-át, azaz 18 milliárd forintot követel vissza az Európai Bizottság, de ezt a magyar kormány nemzetközi példák alapján megpróbálja a negyedére lealkudni - írja a Világgazdaság. A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kapta a lap, hogy büntetőfeljelentés készül a 2007-2009 közötti szerződések az ügyében és ettől függ az ügy folytatása, a döntések pedig heteken belül megszületnek.

Ötvenegy milliárdból korszerűsítenek egy újabb vasutat

Több mint 51 milliárd forintból korszerűsítik a Kelenföld-Százhalombatta közötti, 20,5 kilométeres vasúti vonalszakaszt, a fejlesztésnek köszönhetően 2020 végétől óránként 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok - hangzott el a korszerűsítési projekt alapkőletételén.

OLAF-vezér Magyarországon: van még teendő a korrupció elleni küzdelemben

A nemzetközi, határokon átívelő korrupció a legaggasztóbb és legveszélyesebb trend, illetve az, hogy egyes országok, demokráciák olyan rendszereket működtetnek, ahol a korrupció szervesen kapcsolódik ahhoz, ahogy az országot irányítják, a kormányzáshoz - többek között ezt emelte ki a Transparency International Magyarország mai budapesti konferenciáján Giovanni Kessler. Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Magyarországgal kapcsolatban a költségvetés átláthatóságát sürgette és azt hangsúlyozta, hogy a korrupció tönkreteszi a gazdasági teljesítményt és a közbizalmat. Giovanni Kessler az Európai Ügyészség felállítása mellett érvelt, amelyből egyelőre Magyarország kimarad. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást más konferencia résztvevők is szorgalmazták. A Fidesz-frakció közleménye szerint "A Transparency International a Soros-féle korrupció része."

Sokkolták a briteket, még durvább összeget követel Brüsszel

A franciák és a lengyelek követeléseit beépítve még magasabb, 91-113 milliárd euró körüli egyösszegű "kilépési számlát" követel az Európai Bizottság Nagy-Britanniától - kalkulálta ki a Financial Times, amelynek hírére újabb hisztérikus brit reakciók születtek. Közben Brüsszelben az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója bemutatta a tárgyalási stratégia fő irányait és elismerte: fel vannak rá készülve, hogy a kemény ellenállás miatt zátonyra futnak az egyeztetések. A tényleges tárgyalások egyébként még mindig nem indulnak el, csak a június 8-i brit parlamenti választások után fognak, így mindez a nehéz tárgyalások előtti üzengetésnek, a minél jobb tárgyalási pozíciók felvételének is betudható. A keményebb bizottsági hozzáállás azonban mindenesetre jó Magyarországnak, hiszen esélyes, hogy nem lesz (akkora) lyuk az EU közös kasszájában 2019-2020 körül, így a folyósítható EU-támogatások összegéből sem veszítenénk.

Brüsszeli pénzből léphet a 21. századba a magyar vasút

A kötött pályás közlekedésre mintegy ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2022-ig, a 2014-2020 évekre szóló fejlesztési időszakban, a biztonságos forráselköltés érdekében a magyar kormány ezen a területen is túlvállalást készít elő hazai keretből - mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Négy perc alatt eldőlt: két szakasza lesz a Brexit-tárgyalásoknak

Rekord rövid idő, mindössze 4 perc, alatt született meg a szombati EU-csúcson az a 27 tagállam által adott felhatalmazás, ami kijelöli a Nagy-Britanniával való kilépési tárgyalások keretét, de a tárgyalások csak a június 8-i brit parlamenti választások után kezdődnek meg - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo. Fontos tudni, hogy kétszakaszos lesz a tárgyalássorozat, és a második szakasz megkezdéséhez újabb felhatalmazás kell a 27 tagállam részéről. Ezzel lényegében félresöprik a britek eddigi kilépési stratégiáját, ami a két szakaszban felmerülő ügyeket egymással párhuzamosan tárgyalta volna.

Több mint 70 milliárdból épül az M4-es út újabb szakasza

Csaknem negyvenöt kilométeren, két fázisban épül az M4-es gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd között összesen 72 milliárd forintért, amelynek ma tették le az alapkövét. A beruházásnak köszönhetően erősödik a térség gazdasági potenciálja, javul Tápióság településeinek megközelíthetősége, biztonságosabbá és gyorsabbá válik a közlekedés - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, a Pest megyei Üllőn.

Győrnek több mint 60 milliárdot ígért Orbán

Újabb, több mint 60 milliárd forintos keretmegállapodást írt ma alá Borkai Zsolt, Győr polgármestere és Orbán Viktor, miniszterelnök a Modern Városok Program keretében. Ez volt a huszonkettedik ilyen megállapodás, amely során útfejlesztés, kerékpárút és hídépítés, új mentőállomás, sporthotel, városi szabadidőpark, egyetem fejlesztéseiben állapodtak meg.

Átneveznék Pest megyét

Átneveznék Pest megyét

A Pest megyei közgyűlés mai ülésének előterjesztései között szerepel, hogy a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását -írja az index.hu. Az indoklás pedig az, hogy megyénk elnevezése ma nem türközi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét. Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnök állítása szerint a képviselők nem döntöttek Pest megye nevének módosításáról.

Lázár: túl durva áremelések zajlanak, sok projektet visszadobtunk

Számos uniós, vagy magyar költségvetésből finanszírozott nagyobb beruházásnál annyira durva a költségnövekedés mértéke, hogy az már felveti a visszaélés gyanúját, ezért vizsgálat szükséges - jelezte a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta: az egyik legutóbbi kabinetülésen 30-40 ilyen beruházást tárgyaltak át, és "sorba kellett nemet mondani, vagy utólagos vizsgálatra visszadobni" a projekteket, mert akkora a költségnövekmény jelentkezett náluk. Szerinte nem életszerű, hogy a 2-3 éve kidolgozott fejlesztési tervekhez képest immár 100-200%-os költségnövekményeknél járunk és vizsgálat szükséges, beleértve a saját városát érintő tram-train beruházást is. A Kormányinfón egyéb témákban elhangzott fontosabb üzenetek:

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.